Tíz csodás magyar kolostorrom őszi csatangoláshoz

2015.11.15. 07:05

A hegytetőkön, csendes völgyekben megbúvó kolostorok egykor a világtól elvonult szerzeteseknek adtak otthont. Legtöbb ilyen épületünk ma már csak rom, de így is misztikus hangulatot árasztanak, és visszaröpítik az embert a múltba. Mivel pedig gyönyörű környezetben állnak, tökéletes célpontjai lehetnek egy-egy hétvégi kirándulásnak. Különösen most, amikor a díszletet az ősz végi színorgia szolgáltatja.

1. Gertrudis nyughelye – Pilisszentkereszt, ciszterci kolostorrom

A 12. századi ciszterci kolostor romjait a Pilis és a Visegrádi-hegység között megbúvó Pilisszentkereszt határában találjuk. A településen Szent István alapított bencés monostort, de annak mára alig maradt nyoma. A területet később III. Béla a francia alapítású ciszterci rendnek adományozta, akik nemcsak kolostort, de vízimalmot, kovácsműhelyt és szökőkutat is építettek itt.

A kolostor közelében gyilkolták meg Gertrudis királynét

Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit

A monostor egyik történelmi érdekessége, hogy 1213-ban az épület falai között temette el feleségét II. András király. Gertrudis ellen ugyanis itt, a kolostor közelében követett el merényletet néhány magyar főúr egy pilisi vadászat alkalmával. Ami a díszes síremlékből megmaradt, ma a Magyar Nemzeti Galériában látható.

A törökök bejövetele után a kolostor elnéptelenedett, a terület pedig később a pálos rend birtoka lett. Ha figyelmesen sétálgatunk a környéken, nemcsak a hajdani kolostor alapfalát és a templom kőfaragásokkal díszített oszlopait láthatjuk, hanem más épületmaradványokat is felfedezhetünk a fák és a bokrok alján.

A fák aljában felfedezhetjük az egykori épület romjait

Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit

Megközelítés: A Budapesttől 30 kilométerre fekvő Pilisszentkereszt határában tábla jelzi az utat a klastromhoz. A műúttól kb. 10 perc gyalogszerrel.

2. Fehér barátok a Pilisben – Pilisszentlélek, pálos kolostor

A Pilisben hajdan több kolostor is állt, többségük az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok tulajdonában volt. Özséb, a rend alapítója, esztergomi kanonok volt, 1246-ban azonban remeteként a Pilis erdeibe vonult. Egy látomás hatására közösségbe szervezte a szétszórtan élő remetéket, és megalapította a pálosok rendjét. Az első monostor vélhetően a mai Kesztölc és Pilisszentlélek határában, Klastrompusztán állt. A romok feltárása napjainkban is tart.

Károly Róbert és Nagy Lajos is megfordult a falai között

Forrás: Turista Magazin archív/Dobogókőért Közhasznú Alapítvány

A Pilis régen királyi vadászterület volt. Az itt álló vadászkastélyt IV. László király 1287-ben a hegységben élő remetéknek adományozta, így lett belőle kolostor, amelyet a Szentlélek tiszteletére szenteltek fel. Az 1300-as években még Károly Róbert és Nagy Lajos is megfordult a falai között. A mohácsi csata után azonban ez a kolostor is a török seregek martalékává vált.

Megközelítés: Pilisszentlélek központjától rövid sétával vagy Dobogókőről a pilisi Mária-úton tett túrával.

3. Mátyás király is kedvelte – Budaszentlőrinc, pálos kolostor

Sokan talán nem is tudják, hogy a Gyermekvasút Szépjuhászné állomásának közelében egykor híres kolostor állt. Itt volt az 1300-as évek elejétől a pálos rend legfőbb központja és a rend névadója, Remete Szent Pál maradványainak nyughelye. A Nagy-Hárs-hegy oldalában emelt, Szent Lőrincről elnevezett kolostornak ma már csak az alapfalai vannak meg.

Budaszentlőrinc monostorát Mátyás király is többször meglátogatta

Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit

Remete Szent Pál ereklyéit az 1378-as, Velence ellen indított győztes hadjárat után szerezte meg Nagy Lajos király. Miután az ereklye ide került, a kolostor az ország egyik legfontosabb zarándokhelye lett. Nagy Lajos mellett Mátyás király volt a pálosok egyik legnagyobb támogatója, aki pallosjoggal ruházta fel a rendet, és maga is gyakran látogatott el a monostorba.

Budaszentlőrincet a mohácsi csata után a törökök kifosztották, lerombolták. Remete Szent Pál maradványait a szerzetesek Trencsén várába menekítették, egy évvel később azonban – a vár ostroma során – az ereklye megsemmisült.

Ma már csak az alapfalak állnak

Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit

Megközelítés: A romok a Gyermekvasút Szépjuhászné megállójánál, a Budakeszi út mellett találhatók.

4. Templom a Bél-kő lábánál – Bélapátfalva, ciszterci apátság

A Bükkben, a Bél-kő oldalában áll az egyik legismertebb középkori emlékünk, a bélháromkúti ciszterci apátság, amelyet II. Kilit egri püspök építtetett 1232-ben. Itt találjuk hazánk egyetlen épségben megmaradt ciszterci apátsági templomát. A Háromkút-forrás mellett már korábban megépült a monostor, ahová Zircről és a Pilisből érkeztek szerzetesek, de ennek sajnos csak az alapfalai láthatók.

Bélapátfalván van hazánk egyetlen épségben megmaradt ciszterci apátsági temploma

Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit

A késő román stílusban épült templomnak a ciszterci rend előírásainak megfelelően nincs tornya. Később átépítették gótikus stílusban, majd az 1700-as években újjáépítették, és a falu plébániatemploma lett. A templom mellett, a régi erdészházban kiállítás mutatja be az apátság történetét.

A Bél-kő alatt olyan beszédes helynevekkel találkozhatunk, mint például az Áldozókő vagy a Hamuhegy. Ezek arra utalnak, hogy az itteni három forrás körül pogány áldozati hely lehetett. A forrásokat később is sokan látogatták, mert vizüknek csodás, gyógyító erőt tulajdonítottak.

Ennek a helynek tényleg misztikus kisugárzása van

Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit

Megközelítése: Ha gyalogolni akarunk, Bélapátfalván a temető mellett induljunk el a Bél-kő irányába az ún. zarándokúton, ha autóval megyünk, akkor a régi kőbányához vezető úton közelíthetjük meg a templomot. 

5. Villamossal a középkorba – Margitsziget, domonkos kolostor

Ahol most családok sétálnak és futók róják a köröket, a középkorban hazánk egyik legvirágzóbb kolostora állt. Az egykori Nyulak szigete kezdettől fogva királyi birtok volt, a 13. században királyi udvarház és templom is épült itt. IV. Béla a tatárjárás után feleségével egy ideig itt élt. Ekkor kezdték meg a kolostor építését, amelyet lányuk, Margit lakhelyének szántak.

Margit élete végéig apáca maradt

Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit

A király 1242-ben fogadalmat tett, ha az ország megszabadul a tatároktól, születendő lányát istennek ajánlja. Margit 1252-ben költözött be apácatársaival a domonkos rendi kolostorba, amely évszázadokig virágzott. Az apácák hatalmas birtokokat kaptak, és jogot a vámszedéshez. A későbbi uralkodók – például Mátyás király – is támogatták őket. Margit, bár apja nem így tervezte, élete végéig apáca maradt. Aszketikus életet élt, betegeket gyógyított, és már életében nagy tiszteletnek örvendett. 

6. Szerzetesek a Mecsekben – Jakab-hegyi pálos kolostor

A látnivalókban egyébként sem szűkölködő Jakab-hegy egyik legérdekesebb kultúrtörténeti emléke hazánk legkorábbi pálos kolostorának romja. A kolostort Bertalan pécsi püspök alapította 1225 körül egy Árpád-kori falu helyén. Az volt a célja, hogy itt gyűjtse össze a Mecsekben élő remetéket.

A Jakab-hegyen épült a legelső pálos rendi kolostor

Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit

A védőfallal körülhatárolt területen a monostor és a kápolna mellett gazdasági udvar, kert, sőt vízvezetékrendszer is volt. Az egykori kút maradványai ma is láthatók a rom közepén álló juharfa mellett. Pécs török kézre kerülése után (1543) a szerzetesek elhagyták a kolostort.

A következő századokban romossá lett épületet a 18. században felújították, és emeletessé alakították át. A század végén azonban II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, és a Jakab-hegyi kolostor falai között megszűnt az élet. A 20. században a rend megpróbálta a szerzetesi életet visszacsempészni a hegyre. Új kolostor építésébe kezdtek, de a munkálatok félbeszakadtak. Az épület ma a turisták számára esőbeállóként szolgál.

II. József rendelete miatt a kolostorban megszűnt az élet

Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit

Megközelítése: Kővágószőlősről gyalogosan a Kövirózsa tanösvényen haladva.  

7. Kinizsi Pál és a barátok – Nagyvázsony, pálos kolostor

A nagyvázsonyi vártól nem messze van egy pálos kolostor, amely a késő gótikus egyházi építészet jelentős emléke. Kinizsi Pál építtette 1480 és 1483 között, miután neki adományozták a Vezsenyi család birtokait. Volt már itt egy vár és egy templom, ezeket Kinizsi átépíttette, és egy kolostort is alapított, amelyet családi temetkezőhelynek szánt. A közeli tálodi kolostorból települtek át ide a szerzetesek.

Bár a pálosok csak néhány évtizedig éltek csak itt, mégis megmaradt négy kézzel írott kódexük. 1552-ben a veszprémi vár török kézre került. Az elnéptelenedett klastromot a helyiek fölrobbantották, nehogy a törökök erődítménnyé alakítsák át. Egyébként a Nagyvázsonytól délre húzódó Pécselyi-medencében is találunk középkori emlékeket. A festői Dörgicsén három Árpád-kori templom romjait is felkereshetjük, Pécsely mellett pedig Zádor várának romjaihoz érdemes egy túrát tenni.

A nagyvázsonyi pálos kolostort Kinizsi Pál építtette

Forrás: Turista Magazin archív/Simon Pál

Megközelítése: A Szent Mihály-kolostor romjai Nagyvázsonytól nyugatra, a falu melletti domb tetején állnak. Ha a temető mellett haladva hagyjuk el Nagyvázsonyt, a kék turistajelzésen néhány száz méter után elérünk a romokhoz. Ha továbbmegyünk a kék jelzést követve, Pula határában, a Tálodi-völgyben is találunk egy kolostorromot.

8. Teteje ma már az égbolt – Vértesszentkereszt, bencés apátság

Legkorábbi bencés kolostorunk a 12. század első felében épült az Árpád-kor egyik legjelentősebb családjának, a Csák nemzetségnek a vértesi birtokán. Építése több évtizedig tartott. A román kor és a korai gótika stílusjegyeit őrző kolostor és templom Károly Róbert idején élte fénykorát, amikor a terület királyi birtok volt.

Vértesszentkereszt kolostora és temploma Károly Róbert alatt élte fénykorát

Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit

A 15. századtól kezdve azonban a főúri birtokosok nem sokat törődtek a kolostorral, így az elszegényedett, a bencésektől átkerült a domonkos rendhez, majd amikor a tatai vár is török kézre jutott, végleg megpecsételődött a sorsa.

A terület feltárása a 20. században indult meg. A legszebb faragott kövek ma a tatai Kuny Domokos Múzeumban láthatók, de 1803-ban számos maradványt beépítettek az Esterházy család tatai angolkertjében álló műromba. A vértesszentkereszti kolostorromok csak szakvezetéssel látogathatók.

A főúri birtokosok nem törődtek a kolostor sorsával

Forrás: Turista Magazin archív/Tóth Judit

Megközelítés: A romokat Oroszlány felől a piros vagy Pusztavám felől a zöld jelzésen elindulva közelíthetjük meg, míg autóval érkezőknek kb. 5 perc séta. 

9. Eldugott kincs a Káli-medencében – Salföld, pálos kolostor

A Salföldtől délnyugatra található Mária Magdolna-kolostort először 1263-ban említik. A rendházhoz egy halastó is tartozott, az egykori duzzasztógát nyomait Cholnoky Jenő földrajztudós fedezte fel. A kolostorból mára csak az alapfalak maradtak meg, a templom falai azonban a boltozatig állnak. Az épületet az 1820-as években bontották szét, a köveket pedig egy közeli juhakol építésére használták fel.

Salföld nem csak a romok miatt vonzó úti cél

Forrás: Turista Magazin archív/Sárdy Julianna

A kolostorrom kedvelt kirándulóhely, a turisták számára esőbeállót és pihenőt is kialakítottak itt. Salföld a Káli-medence kapuja, ahol számos más érdekesség várja a túrázókat, például a kőtenger vagy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park majorsága, ahol őshonos háziállatfajtákkal is találkozhatnak a látogatók.

Megközelítése: Salföldről, Ábrahámhegyről és Badacsonyörsről jelzett turistaúton juthatunk el a romokhoz. 

10. Gótikus műremek a hegyekben – Martonyi, pálos kolostor

Az ország északkeleti csücskében, a Szalonnai-hegységben, Martonyi község határában van hazánk egyik legjobb állapotban fennmaradt pálos kolostora. A hegyek között épült, Szűz Mária tiszteletére emelt háromhegyi monostort 1341-ben említi először egy oklevél. Az épület, több más kolostorhoz hasonlóan, a török hódoltság idején néptelenedett el, és a hosszú évszázadok alatt benőtte az erdő.

Martonyi pálos kolostora egész jó állapotban maradt ránk

Forrás: Turista Magazin archív/Aggtelei Nemzeti Park

A kolostor 26 méter hosszú, 12 méter széles, gótikus stílusú templomának falai viszonylag épségben állnak. Az 1990-es években megindult rekonstrukciós munkák során tetőt emeltek a falak fölé, és a feltárások közben előkerült faragott kőmaradványokat visszahelyezték a falba.

Az Aggteleki Nemzeti Park területének másik jelentős középkori emléke a Szögliget melletti Szádvár, amely valamikor az 1200-as évek közepén épülhetett. A várromhoz tanösvény vezet, odafent pedig csodás kilátás fogadja a látogatókat.

Megközelítés: Martonyi községtől kb. 3,5 kilométerre, a tévétoronyhoz vezető aszfaltburkolatú útról letérve, illetve a jelzett turistautakon Bódvarákó és Perkupa felől juthatunk el a pálos kolostorhoz.

A Turista Magazin 2014. februári számában megjelent cikk szerkesztett változata.

Forrás: Turista Magazin

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK