Hivatalossá vált, amiről elsőként az [origo] adott hírt: a kormány elvétette a 2010-es költségvetésihiány-célt.
Nem is kicsin múlott, a 3,8 százalékos céllal szemben - ahogyan arról szintén lapunk pár nappal ezelőtt beszámolt - 4,2 százalékos volt az úgynevezett "maastrichti" hiány, vagyis az a deficit, amelyet az EU a hazánkkal szemben uniós tagságunk kezdetekor indított túlzottdeficit-eljárásban néz, derül ki a KSH mai közleményéből. A 0,4 százalékpontos GDP-arányos eltérés bő 100 milliárd forinttal nagyobb hiányt jelent a konvergenciaprogramban, illetve külön az EU-IMF-párosnak ígértnél.
Egy másik módszertan, az uniós metódus alapján készült számot is közzétette a hivatal, az még nagyobb, 4,3 százalékos deficitről árulkodik. A két szám közötti eltérést az magyarázza, hogy bizonyos tranzakciókat máshogyan kell elszámolni.
Az államadósságszám sem fest szépen, 80,2 százalékon állt év végén a mutató a GDP arányában.
Október végén még változhat a szám
Azért a KSH jelentéséből derült ki hivatalosan a tavalyi államháztartási egyenleg, mert az uniós szabályok szerint a nemzeti statisztikai hivatalnak kell elküldenie az EU-s statisztikai hivatal, az Eurostat felé a költségvetési és államadósságszámot. A jelentés elkészítésében azonban a KSH mellett a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium, és az államadósságszámot szolgáltató MNB szakértői is részt vettek. Az NGM két héttel ezelőtt még hírlapi kacsának titulálta a lapunkban megjelent, a mai jelentés által azonban hivatalosan is igazolt információt, miszerint kicsúszott a hiány a kormány kezéből. Egy hete aztán Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár már lapunk értesülésével egybecsengően nyilatkozott.
Az április 1-jén megjelenő hiányszám még csak az első adatközlésnek minősül. Októberben - az uniós rendnek megfelelően - újra, pontosabb adatot küld Magyarország az EU-nak. Akkor módosulhat a végső költségvetési szám, amire az elmúlt években több példa akadt: amíg például a 2007-es hiány az első közlésben szereplő 5,5-tel szemben 5 százalékra csökkent a második közlés során, addig a 2009-es deficit a vállalt 3,9 százalékkal és az első adatközlésben szereplő 4 százalékkal szemben 4,4 százalékig kúszott fel.
Szavahihetőségét vesztheti a kormány
A deficitcél elvétésének forintban mérhető következményei nagy valószínűséggel nem lesznek. Várhatóan annak sem lesz közvetlen következménye, hogy a konvergenciaprogramban vállalt, illetve az EU és az IMF előtt kitűzött tervet nem sikerül teljesíteni, emiatt nem kell semmilyen pénzt visszafizetnünk, nem vonnak meg Magyarországtól uniós forrást.
A vállaltnál magasabb tavalyi hiány azonban presztízsveszteséget okozhat a kormánynak, ugyanis korábban kormányzati tisztviselők többször jelezték, hogy tűzzel-vassal tartják a hiánycélt. Év elején pedig maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, hogy a múlt évi hiánycél teljesült, 3,8 százalék lett. Másnap az NGM is valószínűsítette ezt, azonban pár hétre rá már a szaktárca az önkormányzatok várakozásainál nagyobb hiányáról adott ki közleményt.
A kormány a hiánycél tartásának szándékával indokolta egyebek mellett a négy különadó, a bankadó, a telekomadó, a hipermarketadó és az energetikai különadó bevezetését, valamint azt, hogy a magán-nyugdíjpénztári pénzeket nem utalják tovább a pénztárakhoz, és ezért rendelt el kétszer is zárolást a kormány az államháztartásban.
A 2009 után a 2010-es évben is 4 százalék fölött ragadó hiány, úgy, hogy ezt is csak sok százmilliárd forint egyszeri egyenlegjavító intézkedés bevetésével tudta kipréselni magából a kormány, a Széll Kálmán Tervben körvonalazott kiigazító-szerkezetátalakító intézkedések indokoltságát támasztja alá.