Egyelőre csak találgatni lehet arról, hogy hányan fogják végtörleszteni a devizahitelüket, ha a parlament is elfogadja a kormány és a kormánypártok javaslatát, amelyet hétfőn jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán nem ismertetett minden részletet, de az általa felvázolt elképzelés szerint a frankhiteleket 180, az euróhiteleket 250 forintos árfolyamon lehetne egy összegben visszafizetni. A forrást vagy egy forinthitel vagy saját összegyűjtött pénzük biztosíthatja az adósoknak.
Hivatalos adat nincs arról, hogy a devizahitelesek közül kinek lehet annyi megtakarítása, hogy saját erőből végtörleszteni tudjon, de az [origo] által megkérdezett, nevük elhallgatását kérő banki makroelemzők és gazdaságkutatók becslése szerint az 1,2 millió magyar devizahiteles közül 100-120 ezren lehet ebben a körben. Nekik megéri élni a felkínált lehetőséggel: a mostani árfolyamból kiindulva a frankhitelesek 24, az euróhitelt felvettek 12 százalékot nyerhetnek a lehetőséggel.
Az elemzők néhány százezerre teszik azoknak a számát, akik önerőből nem rendelkeznek a végtörlesztés összegével, de segítséget nyújtana nekik a lehetőség - akár azért, mert tudják fizetni a magasabb kamattal járó, de a törlesztőrészletek árfolyammozgás miatti emelkedését kiküszöbölő forinthitelt, akár azért, mert a rokonaiktól kölcsön tudnak kérni. Nekik is szükségük lehet azonban valamekkora önerőre, ugyanis a hatályos törvény szerint a forinthitel összege legfeljebb a lakás hitelfedezeti értékének a háromnegyede lehet.
Szijjártó Péter szerint több százezer devizahiteles veszi majd igénybe a végtörlesztést, a miniszterelnök szóvivője erről kedd reggel beszélt a köztévében.
A legrosszabb helyzetben lévők kimaradhatnak a hitelváltásból
Bár még nem ismert az intézkedés minden részlete, Orbán otthonvédelmi akciótervnek nevezte a kormánypártok által felvetett és nagyrészt a kormány által is támogatott elképzelést, pedig a devizahitelesek jelentős része várhatóan nem tud majd élni a felkínált lehetőséggel. Vagy azért nem jutnak forinthitelhez, mert egy minimális önerőt sem tudnak felmutatni, vagy mert korábban késtek a törlesztéssel, és rajta vannak az úgynevezett BAR-listán.
Az is előfordulhat, hogy számukra a kormányzati intézkedés hátrányos lesz. Ha tömegesen választják devizahitelesek a végtörlesztést, akkor a bankoknak nagy mennyiségben kell frankot vásárolniuk, ami gyengítheti a forint árfolyamát, ez pedig a devizahitelnél maradó adósok törlesztőrészletét emelheti. Igaz, a svájci jegybank a múlt héten bejelentette, hogy nem hagyja elszállni a frank árfolyamát, a frank iránti megnövekedett kereslet azonban megakadályozhatja, hogy az árfolyam jelentősen csökkenjen.
Eddig 130 ezernél több devizahitel dőlt be Magyarországon. Bedőlt hitelesnek a már legalább három hónapos csúszásban lévő adósokat tekintik a bankok, azt az ügyfélkört, amely többszöri fizetési felszólítás ellenére is 90 napon túli hátralékot halmozott fel. A következő években tovább nő a rossz adósok száma, ezzel számolnak a bankok és a jegybank is.
A kormány korábbi, devizahiteleseket mentő csomagja sem segített a legnehezebb helyzetben lévőkön. Az augusztus óta érvényesíthető árfolyamgát lényege az volt, hogy a devizahitelesek nyomott árfolyamon törleszthetik hitelüket, a különbözetet pedig csak később kell visszafizetniük. Ezzel a lehetőséggel azonban nem élhetnek azok, akik a legnagyobb bajban vannak, mert már legalább három hónapot késtek a törlesztéssel.
Az erős középosztálynak kedvez a kormány
Nem csak a hitelesek megmentésénél koncentrál a kormány a jobban keresőkre. A 2011 elején bevezetett egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadóval is őket célozta meg. Az egykulcsos jövedelemadóval kétségkívül a bruttó havi 300 ezer forint felett keresők jártak jól, és ők azok, akiknek lehet valamennyi megtakarításuk a devizahitelük mellett.
A saját tőkével rendelkező devizahitelesek számára a tervezett kormányzati lépés több mint 100, de akár 200 milliárd forintot is megspórolhat a nyomott árú törlesztés miatt, amelynek költségét Orbán bejelentése szerint a kormány a bankokra hárítja majd. A lakosság devizahitel-állománya ugyanis 5000 milliárd forintra rúg. Ha azt feltételezzük, hogy 100-120 ezer ember tudja egy összegben törleszteni a hitelt, és átlagosan ugyanakkora hitelt vettek fel, mint az átlagos hitelérték, akkor az ő adósságuk 500 milliárd forint körül lehet. A devizahitelek döntő része frankban van, így a végtörlesztéssel nyerhető 24 százalékos megtakarítás számukra megközelítőleg 125 milliárd forintot spórol meg összesen. Ha azonban azt feltételezzük, hogy a megtakarítással rendelkezők átlagosan valamennyivel mégis nagyobb hitelt vettek fel az alacsonyabb keresetűeknél, akkor a nyereségük megközelítheti a 200 milliárd forintot.
Korábban az egykulcsos szja-val durván 500 milliárd forint maradt az adózóknál, de úgy, hogy az alacsony keresetűek veszítettek az intézkedéssel, így a magas keresetűek ennél több, akár 600 milliárd forintnyi könnyítést is kaphattak.