Botorkáló Európa mellett húznak el a világ új nagyjai

Egy londoni kutatóintézet előrejelzése szerint 2020-ra az USA és Japán mellett a felzárkózó országok gazdaságai termelik majd a legtöbbet a világon. Valószínű azonban, hogy akkorra a növekedésük egyik fő motorja is meggyengül, az [origo] által megkérdezett szakember szerint pedig egyébként sem reális, hogy a látványos gazdagodás gyors és gyökeres hatalmi átrendeződéssel is jár.

Brazília GDP-je már 2011-ben meghaladta Nagy-Britanniáét, sőt 2020-ban az orosz, az indiai és a brazil gazdaság meg fogja előzni a németet is - áll a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű brit gazdaságelemző intézet december végén megjelent előrejelzésében (pdf).

A CEBR kutatói szerint a 2010-es helyzethez képest Oroszország és India mellett Thaiföld, Tajvan, Indonézia és Dél-Korea is több helyet ugrik előre, míg Belgium, Svájc, Norvégia, Hollandia és Nagy-Britannia látványosan hátra szorul. Az első hat helyezett közül négy úgynevezett BRICS-ország lesz.

Ez az angol kezdőbetűkből alkotott kifejezés a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát, vagyis a gazdaságilag legerősebb feltörekvő államok csoportját takarja. Ők adják a világ GDP-jének 18, népességének 40 százalékát, és hozzájuk köthető a globális kereskedelem 15 százaléka.

Növekedési számaik impozánsak: 2011 utolsó negyedévében India 6,9, Oroszország 4,8, Kína 9,1 százalékos bővülést produkált; csak a brazil adat volt alacsonyabb, 2,1 százalékos.

Eközben az eurózóna országaiban gazdasági visszaesést várnak, és az államadósságok magas szintje és a növekedés elmaradása jelentette euróválság kezeléséről éppen pénteken fejtette ki véleményét a Standard and Poor's intézet, amikor leminősítette többek között Franciaország, Olaszország és Ausztria adósosztályzatát is.

Ország	2011-es nominális GDP (milliárd dollárban)
Egyesült Államok	15 065
Kína	6 988
Japán	5 855
Németország	3 629
Franciaország	2 808
Brazília	2 518
Egyesült Királyság	2 481
Olaszország	2 246
Oroszország	1 885
India	1 843

A világ legnagyobb gazdaságai, 2011-es GDP alapján. 1 dollár mai árfolyamon 245 forint. A magyar GDP 2011-ben durván 120 milliárd dollár volt.

Lassan jön az új világ

A brit gazdaság brazil mögé szorulása nagy feltűnést keltett a szigetországban. John Kampfner újságíró és Oroszország-szakértő azt írta az Independentben, hogy ez a fejlemény jól jelzi a történelmi változást. Szerinte a britek még mindig az idejétmúlt nagyhatalmi mítoszok rabjai, holott hozzá kellene szokniuk a gondolathoz, hogy hazájuk többé nem olyan befolyásos szereplője a világnak, mint egykor.

Magas István egyetemi tanár, a Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének vezetője az [origo] megkeresésére azt mondta, "az ismert összefüggés olvasható ki a CEBR előrejelzéséből: a demográfia nagyon erősen meghatározza a BRICS-országok gazdasági potenciálját, de a tendenciák értelmezésével vigyázni kell". Szerinte a látványos növekedés ellenére sem valószínű, hogy a következő nyolc-tíz évben gyökeresen megváltoznának a világgazdaság hatalmi viszonyai.

Találni kellene egy perspektivikus szektort

Magyarország esélyeiről Magas István azt mondta, azok akkor lehetnek jók az elkövetkezendő évtizedben, ha az ország tudna találni egy perspektivikus szektort, amely jelentős foglalkoztatóvá is válhatna, és amelyet egy hazai iparág tartósan beruházással és k+f tartalmakkal tudna ellátni, és magas szintre fejleszteni. "Földrajzi adottságaink miatt talán a közlekedés-logisztika lehet erre alkalmas, ebben az értelemben a Nemzetgazdasági Minisztérium növekedési tervében szereplő fordítókorong-hasonlatban kétségkívül van ráció" - vélte a szakember. Hozzátette, ehhez mindenekelőtt beruházási forrás, valamint konkrét, sikeres projektek kellenek - ahogy a feltörekvő gazdaságokhoz való kapcsolódás is csak akkor működhet, ha valamilyen különlegesség miatt, esetleg a geopolitikai helyzetünk révén vonzóak leszünk a számukra.

"A G20-együttműködés betagozta ezeket a nagy, feltörekvő országokat a fontosabb világgazdasági döntéshozó mechanizmusokba, de ettől gyors átrendeződés még nem várható. Kína GDP-je például már most a második legnagyobb a világon, de ettől még tény, hogy alapvetően egy szegény, fejlődő országról van szó" - magyarázta Magas István.

Van nyersanyag és sok ember

Nem nehéz kitalálni, mi fűti a CEBR előrejelzése szerint jelentős ugrásra predesztinált gazdaságokat: a nagy mennyiségű olcsó munkaerő és a nyersanyagforrások, beleértve az utóbbiba az ásványkincseket és a mezőgazdasági termékeket is. Egy, a Goldman Sachs bankház által szintén nemrég közölt elemzés azonban arra is rávilágít, hogy nem lesz ez mindig így. Ezekben az országokban is érezhető tendencia, hogy egyre kevesebb gyermeket vállalnak az emberek, vagyis lassan megindul a társadalom öregedése, fogyni kezd a munkaerő.

Az ENSZ demográfiai prognózisában az áll, hogy a 65 év felettiek aránya a brazil, az orosz, az indiai és a kínai társadalomban 2020-ra 46 százalékkal emelkedni fog. A Goldman Sachs tanulmánya szerint a BRICS-országok növekedési üteme lassan ezért mérséklődni fog, és a 2020 utáni évtizedben már alig haladja meg az öt százalékot. (Más kérdés, hogy az Egyesült Államok vagy az Európai Unió jelenleg nem is álmodhat ilyen számokról.)

Nekik is van bajuk

Eközben természetesen más természetű kihívásokkal is szembenéznek az említett államok. Kínában egyebek mellett az ingatlanpiaci buborékkal küszködnek, míg a brazil gazdaságot túlhevüléssel fenyegeti az országba ömlő forró pénz. A világhírű amerikai közgazdász, Nouriel Roubini nemrég a Bloombergnek beszélt arról, hogy az orosz gazdaság nem áll elég lábon, Indiában pedig nagyon hiányoznak a strukturális átalakítások.

"Oroszországra ugyanakkor mindenképpen figyelni kell, mert ott a növekedéssel párhuzamosan tudatosan és dinamikusan fejlesztik a katonai potenciált. A többi ország, így Pakisztán vagy India atomhatalmi státusa nem annyira jelentős, mint a hagyományos nagyhatalmaké, mert a hordozóeszközeik hatótávolsága még szerény, ez az egyik legfontosabb tényező" - tette hozzá Magas István.