Ismét 300 forint közelébe került az euró csütörtökön, erre legutóbb decemberben volt példa. A januári csúcsa óta 20 forinttal lett olcsóbb az euró. A forint erősödését az okozza, hogy a kormány a korábbi álláspontjával szemben egyre békülékenyebbnek mutatja magát a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval szemben.
A Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogja a "Kitört a forint Orbán engedékenységére" címet adta a szerdai bejegyzésének, miután a magyar miniszterelnök a kormány rugalmasságát bizonygatta az Európai Parlamentben, s ezt több jelentős gazdasági lap is megállapította. Orbán Viktor kormányának elsősorban a jegybanktörvényben kell engednie, amelyet az Európai Unió úgy értékelt, mint veszélyt az intézmény függetlenségére. A magyar kormányfő a Bildnek összefoglalta a fordulat okát: meghajolnak a hatalom előtt.
A forint január 5-én, pont két hete érte el történelmi mélypontját az euróval szemben, aznap délelőtt 324 forint fölött is jegyezték a közös pénzt. Az akkori piaci vélemények egybehangzóan állították, hogy az IMF-EU-hitel bizonytalansága okozza a forint esését, mivel a befektetők az IMF-pénz nélkül nem látják biztosítottnak, hogy Magyarország képes lenne megújítani az adósságait.
Az állampapírok hozama olyan szintre szökött tavaly év végére, amely tartósan fenntarthatatlanná tette az államadósságot. A tízéves magyar állampapír átlaghozama tavaly az év első felében 7-7,5 százalék között mozgott, majd emelkedni kezdett januárban, elérve a közel 11 százalékos szintet. Ha ez tartósan fennmaradna, az államnak akkora pénzeket kéne kifizetnie kamatokra (idén 1000 milliárd forintot tervezett a költségvetés), amelyeket csak egyre újabb hitelfelvételekkel tudna biztosítani, ami adósságspirálhoz és államcsődhöz vezetne.
A kormány tavaly éppen azért adta fel a korábbi harcos álláspontját az IMF-fel szemben, mert belátta, hogy az európai adósságválság, a görög csődhelyzet élesedésével szükség van egy biztonsági védőhálóra. Hitelt nem akar felvenni a kormány, az IMF és különösen az Európai Unió azonban világossá tette, hogy még ha hitelt nem kérnénk is, csak olyan konstrukciót kaphat Magyarország, amely szigorú gazdaságpolitikai felügyelettel és komoly feltételekkel jár.
A kormány egyre enyhébb nyilatkozatokat tett, mutatva, hogy elfogadja a szigorú felügyeletet. Először január 5-én, az euróval szembeni csúcs elérésének napján közölte Fellegi Tamás, hogy a kormány kész elfogadni a szigorú felügyelettel járó hitelkeretet. Az Európai Unió azonban három törvény esetében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, miközben fenntartotta a túlzottdeficit-eljárást a bizonytalan költségvetési pálya miatt.
Az európai nyomás miatt Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlamentben világossá tette, hogy a kormány bármely törvény esetében kész változtatni, ha az Európai Bizottság erre kéri. A piac az engedékenységet értékelve egyre nagyobb valószínűséget ad annak, hogy elindulnak az IMF-EU-tárgyalások Magyarországgal, amelynek a végén megszületik a hitelkeret-megállapodás. Amennyiben így lesz, a magyar állam finanszírozása a hitelprogram idejére biztosított lesz, ami javítja a magyar gazdaság iránti piaci bizalmat.
Ez a folyamat több piaci mutatóban is látszik. A tízéves magyar papír hozama a 10,69 százalékos csúcsról több mint egy százalékponttal mérséklődött, s hasonló mértékű csökkenés ment végbe a többi állampapír esetében is. A hozamok csökkenése a csőd kockázatának mérséklésének is köszönhető volt, az ezt kifejező CDS-felár a 740 pont körüli szintről 660 pont közelébe került.
Az ország iránti piaci érdeklődést gyorsan kifejező forintárfolyam a 324 fölötti csúcsáról 301,7-ig mérséklődött az euróval szemben. Az IMF-megállapodás közeledésével további forinterősödés várható, a jelenlegi piaci mutatószámok azonban azt jelzik, hogy a befektetők még korántsem veszik biztosra a megállapodást.