Kállai Ernő: "A legtöbb a duma volt"

A felnőtteknek munkalehetőség, a gyerekeknek a lehető legjobb oktatás, és másfél-két évtized múlva már nem lenne olyan probléma, amiről beszélni kellene - így vélekedett a magyarországi romák helyzetének lehetséges megoldásáról Kállai Ernő kisebbségi ombudsman, aki az [origo] Vendégszobájában válaszolt az olvasók kérdéseire. Elismerte ugyanakkor, hogy - pár próbálkozástól eltekintve - a rendszerváltás óta inkább csak beszéltek minderről.

Örömmel köszöntök mindenkit, és örülök, hogy itt lehetek. Ha valaki érdeklődik az emberi jogok, kisebbségi jogok iránt, szívesen válaszolok néhány kérdésre.

Ön szerint kell külön védeni a cigányokat? Nem pont ugyanúgy kéne kezelni őket, mint bárki mást? [kicsike12345]

- De, ugyanúgy kell kezelni mindenkit, de azokat az embereket, akik akár cigányok, akár nem, olyan társadalmi hátrányba kerültek, ahonnan egyedül nem tudnak kilépni, azokat valamilyen pluszsegítséghez kell juttatni.

Mi a véleménye a 11 éves késelős fiúról? [___Ca$$anova___]

- Sajnálatos, hogy ilyen esetek előfordulnak, de az újságokban írtakkal ellentétben ilyen esetben soha nem a gyerek etnikai hovatartozása számít, hanem hogy milyen körülmények között nőtt fel.

Mi a véleménye a büntethetőségi korhatár leszállításáról 14-ről 12 évre? Mennyire valószínű ez? [BerNaDeath]

- Vannak ilyen tervek, de nem is az életkor a legfontosabb kérdés, hanem a gyerek neveltetése és az, hogy belátja-e a cselekedeteinek súlyát. Ha nem, akkor a büntetés is fölösleges, mert nem érzi, hogy miért van a megtorlás. Tehát emiatt egyáltalán nem mindegy, hogy hol húzzák meg a büntethetőségi korhatárt.

Elvileg iskolázott emberektől is gyakran hallani rasszista, előítéletes megjegyzéseket. Mikor fog ez megváltozni? [herkulesbringa]

Valószínűleg akkor, ha a társadalom vezetői és a családok is elhiszik azt, hogy nem a kisebbségi közösségektől kell tartaniuk, hanem a társadalmi problémákat kell kezelni.

Nagyon sok a kisebbségi ügy, maga mégis alig szerepelt kinevezése óta. Miért? [herkulesbringa]

- A statisztikák szerint nem így van. Sokak inkább azt mondják, hogy sokkal többet, mint az elődöm.

Hogyan fog megoldódni az etnikai probléma Magyarországon? A helyzet kilátástalan, és féltem a gyermekeimet! [Gábor!._-]

- Igaza van, hogy nagyon rossz állapotban van a magyar társadalom, de ennek oka elsősorban nem etnikai kérdés. Az viszont biztos, hogy a politikai vezetőknek komolyan kell foglalkozniuk a leszakadó rétegekkel, mert szinte "szükségszerű" a sok negatív megnyilvánulás ilyen közegben.

Az elmúlt években sokat ment a duma a cigánykérdésről, telepfelszámolás, szegregációellenesség stb., tud bármi konkrét eredményt mondani? [kicsike12345]

- A rendszerváltozás óta - bár vannak próbálkozások, igaza van abban, hogy - a legtöbb a duma volt. Jó lenne már ha valóban történnének olyan dolgok, amelyek elmozdítják a holtpontról a kérdést. Ha lesznek is eredmények, azok csak évek múlva mérhetők.

És van valami ötlete arról, hogy mit lehetne tenni a dumán túl? Nekem úgy tűnik, az igazi ötlet hiányzik leginkább. [kicsike12345]

- Lenne, de ez elsősorban a politikusok feladata. A felnőtteknek munkalehetőség, a gyerekeknek a lehető legjobb oktatás. Másfél-két évtized múlva már nem lenne olyan probléma, amiről beszélni kellene.

Nem olyan közhelyek ezek, amikből semmi nem valósult meg eddig se? [kicsike12345]

- Annak tűnnek, de mégis ez az alapja mindennek. Az más kérdés, hogy csak beszélünk róla, vagy komoly, ellenőrizhető és számon kérhető programok megvalósítását kezdjük el, amelyek természetesen komoly anyagi áldozattal is járnak. De a végeredmény az egész társadalom számára jó lenne.

A '70-es évektől létezik Mo-n cigányügy, az nem is 1-1,5 évtizede volt. Hol vannak az ún. cigány értelmiségiek? [Chagallszárnyú]

- Például itt. Meg még sok olyan ember van, aki vállalja büszkén identitását, és nincs szégyenkeznivalója szellemi színvonalát illetően. Egyetlen példa: a Romaversitas láthatatlan kollégium, ahonnan az elmúlt néhány év alatt közel száz többdiplomás roma értelmiségi fiatal került ki, akik már a társadalom megfelelő helyét foglalják el.

Ön személyesen kapott megjegyzéseket származása miatt? Hogyan kezelte a helyzetet? [herkulesbringa]

- Nagyon ritkán, és azt gondolom, hogy az eddigi teljesítményem, tanulmányaim, munkám cáfolatai azoknak az etnikai előítéleteknek, amelyek elterjedtek manapság.

Önnek mi az eredeti végzettsége? Honnan került erre a posztra? [rollerfoci]

- Van főiskolai diplomám tanárképzőről, elvégeztem az ELTE bölcsészkarát történelem szakon, az ELTE jogi karát, valamint tanultam még szociológiát és politológiát. Így kinevezésem előtt a MTA csoportvezető kutatója és főiskolai tanár voltam. És majd' elfelejtettem, hogy újságírói diplomám is van.

Van olyan kisebbség ma Magyarországon, amelyik gyakorlatilag a túlélésért küzd? [kicsike12345]

- Szociális értelemben a roma közösségnek egy jelentős része, kulturális értelemben gyakorlatilag mindegyik.

A cigányokon kívül melyik kisebbség helyzetét tartja a legaggasztóbbnak? [kicsike12345]

- A többi nemzeti kisebbségnek nevezett közösségek esetében más problémákról van szó, alapvetően a megmaradás, a kulturális identitás, a nyelv, a kultúra megőrzésének a fontossága, különben nagyon gyorsan eltűnnek. Ebben nagy szerepe lenne a médiának.

Pontosan miben várná a média segítségét? [Brian7]

- Az lenne a fontos, hogy az élet minden területét reálisan mutassa be, ne csak a problémákat, "balhékat", hanem mindazokat az ügyeket, amelyek a kisebbségi kultúrával, szokásokkal élő embereket foglalkoztatják. Tehát jó lenne, ha az újságírók érzékenyebbek lennének a kisebbségi kérdések iránt.

Látunk azért pozitív és negatív példát is a médiától. Nem gondolja, hogy a feldolgozható események arányával van a probléma? [Brian7]

- Soknak vagy kevésnek gondolja?

Én úgy gondolom, sokkal több a negatív, mint a pozitív, sajnos. És valóban a neveltetést tartanám kiútnak. Csak kérdés, hogyan avatkozik be a neveltetésbe. [Brian7]

- Szerintem nem több a negatív, mint a pozitív, csak ilyen módon tálalja a média. A nevelést pedig már az óvodában el kell kezdeni, leginkább úgy, hogy nem osztjuk csoportokra a társadalmat, nem szegregáljuk az embereket, hanem egymást kölcsönösen megismerve normális életet alakítunk ki. Az iskolai integráció pedig arról kell, hogy szóljon, hogy mindenki származásától függetlenül a lehető legmagasabb szintű oktatást kapjon.