Pintér Ferenc: Az időjárás nagy kérdései

Vendégünk volt Pintér Ferenc, az [origo] időjárási tartalomszolgáltatója, az ICI Interaktív Meteorológia vezetője. Szó esett a globális felmelegedésről, a jelenlegi "katasztrofális" időjárásról és arról, hogy mire számíthatunk a jövőben.

A New Orleans-i dolgoknak van közük a globális felmelegedéshez? Ha igen, akkor ez azt jelenti, hogy egyre több ilyen katasztrófa lesz? (Fa12)
- New Orleansban egy rendkívüli erejű hurrikán pusztított. Évente kb. 40-50 hurrikán keletkezik, tehát maga a hurrikán ténye nem rendkívüli esemény. Rendkívüli viszont ennek az energiája, mert 5-ös kategóriájú hurrikán ritkán alakul ki, a Katrina az egyik legerősebb volt a meteorológiai feljegyzések kezdete óta. Meg kell jegyezni, hogy a Katrina magja elkerülte New Orleanst, nem a hurrikán volt tehát a katasztrófa elsődleges okozója, hanem az, hogy a Pontchartrain-tó gátja átszakadt, és szerencsétlen módon a tenger szintje alatt elhelyezkedő várost egyszerűen elöntötte a víz.

Fotó: Takács Miklós

Mi a véleménye, valós veszély-e a globális felmelegedés, és ha igen, valóban az emberiség által okozott éghajlati változás, vagy ugyanúgy természetes folyamat, mint a jégkorszakok voltak? (Alrite)
- A tudományos világnak az a véleménye, hogy a globális felmelegedés kérdése egy olyan fontos kérdés, amellyel foglalkozni kell. Ennek az az oka, hogy az esetleges következményei annyira súlyosak is lehetnek, hogy akár túlélési kockázata is lehet hosszabb távon az emberiség számára. Kérdés viszont, hogy mit jelent a globális felmelegedés, mik lesznek a hatásai, valóban olyan folyamatokat indít-e el, amelyek komoly következményekkel járnak. Itt a kérdés nem eldöntött, de nagyon nagy kockázatokkal járó problémákat érint.

Még egy folyamat kell, hogy óvatossá tegyen bennünket, ez pedig az üvegházgázok koncentrációjának az erőteljes növekedése, amelynek legalábbis első hatásban egyértelműen hőmérsékletnövelő következménye lehet. Nem tudjuk viszont a földi légköri rendszer válaszát erre a folyamatra, ezért lehetséges az, hogy igen széles skálán mozgó előrejelzések születnek arra vonatkozóan, hogyan is jelentkezik a globális felmelegedés. Az emberi hatás az üvegházgázok koncentrációjának növekedésében egyértelmű, tudniillik a természetes kibocsátásokhoz képest a humán kibocsátás mértéke rendkívülien megnőtt. A koncentráció viszonylag rövid, néhány évtizedes viszonylatban nagyban megemelkedett.

Elég gyors a globális felmelegedés kutatása? Nem lehet, hogy mire végre bizton állítanak majd valamit, már rég késő lesz? (Fa12)
- Nagyon jót kérdezel, ez bizony egy kardinális kérdés. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az erre részleteiben választ adni képes tudományos eredmények megszületése csak sok éves vagy még inkább évtizedes távlatban várható. Nagyon jó lenne, ha ez az időtartam lerövidíthető lenne, de én nem látom igazán reálisnak. Ez az időtáv is csak akkor tartható, ha nagyon komoly és gyors erőfeszítéseket teszünk a kutatások gyorsítására. Ez részben jelenti a meteorológia/klimatológiai folyamatok részletesebb megismerését is, de a fő problémának a számítástechnikai kapacitások korlátozottsága látszik. Egyszerűen arról van szó, hogy a föld-légkör-óceán-élővilág rendszer annyira elképesztően bonyolult, hogy azok a modellek, amelyek jól leírhatnák ezt a rendszert, hihetetlen számítástechnikai kapacitást igényelnek, amelyhez képest a mai számítógépeink abakusznak tekinthetők.

Lehetséges persze, hogy a folyamatokat hatékonyabban leíró modelleket dolgozunk ki, azonban ezek is csak hosszú idő alatt képzelhetők el. Külön probléma az eredmények ellenőrizhetősége. Nyilvánvaló, hogy az ilyen eredmények csak az éghajlati léptékekben, sok évtized alatt lennének ellenőrizhetőek. Egyetlen megoldásként tehát az átfogó fizikai folyamatok ellenőrzését és ezek következményeinek a kontrollját remélhetjük megoldani. Ami azt jelenti, hogy szinte egy új tudományterületként jelentkező területet kell kifejleszteni.

Nagyon sajnálatos, hogy a tudományos lehetőségek korlátait kihasználva - mint persze más területeken, így itt is - a nem kellő tudományos alapokon állók, sőt, nemegyszer szélhámosok igyekeznek az űrt betölteni, akik bátran vállalkoznak arra, hogy néhány éves tendenciák alapján és elképesztően hiányos problémalátással is komoly döntéseket megalapozó kijelentéseket tegyenek. Ezek bizony óriási gazdasági károkat is okozhatnak, gondoljunk csak arra: kell-e szárazságtűrő növényfajtákra áttérnünk Magyarországon a mezőgazdasági termelésben vagy sem? Ami egyértelmű, hogy meg kell erősítenünk a kutatást és meg kell maradnunk a szigorú tudományosság talaján, bármilyen erős szirénhangok is hallatszanak. Egyszerű analógiaként gondoljunk például a rákkutatásra, ez is sok évtizedes, rendkívüli fontosságú probléma, de itt sem segítenek a mindenféle "kódolt vizek" és egyéb csodaszerek a folyamatosan születő tudományos eredmények helyett.