Klaniczay Gábor: Boszorkányság, boszorkányok

Klaniczay Gábor történész, a Mindentudás Egyeteme előadója az 1968-as párizsi diáklázadást személyesen élte át, s már akkor is és azután is komolyan foglalkoztatta a kultúra és ellenkultúra viszonya, a kulturális konfliktusok. Ezután a szentekkel, azzal a jelenséggel foglalkozott, hogy az emberek miért és hogyan ruházzák fel egy embertársukat természetfeletti képességekkel. A Vendégszobában azonban a boszorkányságról mesélt, a kínzásokról, égetésekről és boszorkánypánikokról mondott el mindent, amire a vendégek kíváncsiak voltak.

Kik voltak Magyarországon a leghíresebb boszorkányok? (egy kis Cunami)
- Mondok egy párat, előre kell azonban bocsátanom, hogy a 16. században, amikor elkezdődtek a boszorkányperek, még "híres" boszorkányról nehéz volt beszélni, mert a hírek nem terjedtek, tehát valaki csak abban a városkában lehetett híres, ahol boszorkányként vádolták és elégették. Ilyen volt pl. Kolozsvárott az egyik első megégetett boszorkányasszony (valójában egy bába), Botzi Klára. Még híresebb volt, ha valaki a nemesség körébe tartozott, Bethlen Gábor pl. megvádolta elődje, Báthori Gábor húgát, Báthori Annát, hogy meg akarja rontani feleségét, Károlyi Zsuzsannát. Ezután Báthori Annától elkobozták vagyonát, birtokait, egy időre börtönbe zárták. Ő valóban híres lett, akárcsak Báthori Erzsébet, akit ugyan nem boszorkánysággal vádoltak meg 1609-ben, hanem szadizmussal, a szolgálólányai kínzásával, de ellene is elhangzott boszorkányvád. Mindenesetre a vádaskodások és a per nyomán ő élete végéig Csejte várában volt bebörtönözve. Említek még a híresebb boszorkányok közül kettőt, a 18. századból. 1728-ban Szegeden volt a legnagyobb boszorkányüldözés a magyar történelemben, ahol összesen 14 boszorkányt égettek meg azon a szigeten, amelyet ma is Boszorkány-szigetnek neveznek. Ezek között volt a város egyik volt bírája, Rózsa Dániel is, aki pedig őt megvádolta és aki ezt az egész boszorkányhisztériát elindította, az egy ugyancsak boszorkánysággal megvádolt bába volt, úgy hívták, hogy Kökényné Nagy Anna. Ő volt az, aki, mikor kínvallatással megpróbálták kihúzni belőle, hogy kik a bűntársai, bosszúból a város leghatalmasabb embereit vádolta boszorkánysággal, és azok közül egy páran valóban máglyán végezték

Hogyan jött a söprű a boszorkányoknak? (_3b4lÁZs3_)
- A söprű csak a 15. században jelent meg. A boszorkányok repülésére vonatkozó hiedelmeket a kora középkorból ismerni már, ahol azt mondták egyesek, hogy éjjel Diana istennővel hatalmas távolságokat tesznek meg, és a levegőben repülnek. Az egyház azonban ezt babonának tartotta és elítélte. A 15. században azonban, amikor elszaporodtak a boszorkányperek, és a kínvallatás hatására mindenféle meseszerű dolgot is bevallottak a boszorkányok, ezt a képességet kezdték mégis elhinni a bíróságokon is, és innentől kezdve bekerült a demonológiai kézikönyvekbe. Hozzátartozik még ehhez, hogy a boszorkányok először mindenféle más eszközön, sajtáron, padon, fakanálon, tehát valamiféle a háztartáshoz tartozó eszközön, továbbá különböző állatokon, macskán, kutyán, kecskén, továbbá állattá változtatott embereken is repültek. A magyar boszorkányhitben például gyakran előfordul, hogy valakit a boszorkány lóvá tesz, vagyis egy kantárt dob a nyakába, lóvá változtatja és megnyargalja, esetleg az ő hátán megy a boszorkányszombatra. A boszorkányperek dokumentumaiban lehet olvasni olyan tanúvallomást, ahol bizonyos emberek ezzel vádolnak egy bíróság előtt álló boszorkányt. Erről persze megint érdemes kritikusan gondolkodni.

Minek tulajdonítható a boszorkányüldözések magas száma Szegeden és környékén? (zsbianka)
- A szegedi boszorkányüldözéseket sok mindennel magyarázhatjuk. A közvetlen kirobbantó ok egy hatalmas aszály volt, amikor elterjedt a városban az a hír, hogy a boszorkányok eladták a töröknek az esőt 7 évre. Emellett volt árvíz a megelőző években, éhínség, pestis. Egy másik tényező volt, hogy a város lakossága nagyon megnőtt a 18. század elején: a török hódoltság után 1700-ban háromezren voltak, 1709-ben hatezren, és 1728-ra már tizennégyezren. Rengeteg bevándorló volt tehát: szerbek, németek, magyarok. A városon belül különböző pártok harcoltak egymással, pl. a város irányításáért is harcolt egy német és egy magyar párt. Mindezek a konfliktusok szerepet játszottak abban, hogy néhány elszigetelt boszorkányvádból hirtelen olyan vádaskodás lett, amire leginkább a "mindenki mindenki ellen" volt a jellemző. A boszorkányüldözések egyik irányítója a német párt egyik vezetője, Podhradszky György volt, az egyik áldozat, Rózsa Dániel (akiről már beszéltem) pedig a magyar pártnak volt az egyik képviselője. Ez persze csak a jéghegy csúcsa, mert a boszorkányperben nagyon gyakran a legközelebbi ismerőseiket vádolták meg az emberek. Problémák mindig adódtak, akár egy rosszul sikerült szülés a bábával, akár rossz szomszédsági viszony, akár családon belüli konfliktus, tehát nagyon sok oka lehetett egy ilyen boszorkányüldözésnek. A legfontosabb mégis az, hogyan viselkedik a bíróság, amikor ilyen vádakkal jönnek elé az emberek. Szegeden az történt, hogy egy nyugati mintájú bírósági kézikönyvet használtak, mely teli volt a boszorkányok ördögszövetségére vonatkozó kitételekkel, és nagyon módszeresen fordultak a kínvallatáshoz - talán ilyen erőszakosan ezt sehol nem használták a magyarországi boszorkányüldözések történetében, mint itt. Ebből azt is lehet látni, hogy ott lesz igazán megfékezhetetlen és pánikszerű a boszorkányüldözés, ahol ezt néhány szadista bíró, hóhér és néhány őket támogató prédikátor vagy helyi "politikus" gerjeszti, Szegeden pedig pontosan ez történt. Sok ehhez hasonló történetet lehetne Németországból vagy Franciaországból említeni, szerencsére Magyarországon ez volt az egyetlen ilyen kiterjedt boszorkány-pánik.

Na de ha már Könyves Kálmán is kifejtette, hogy boszorkányok márpedig nincsenek, akkor mi volt a jogi alapja az üldözéseknek? (HullaMásnap)
- Amit Könyves Kálmán dekrétumában olvashatunk, az még egy kora középkori, a boszorkányhit bizonyos formáival, pl. a levegőben röpködő strigákkal kapcsolatos szkeptikus és racionalista álláspontot tükrözi, mely babonának tartotta mindezt. Nemcsak Magyarországon, hanem mindenütt. Később, amikor elterjedt a boszorkányok egy másik fogalma, amelyik az ördög szövetségesének tartja a boszorkányokat, mindenütt más, sokkal súlyosabb törvényi szankciókat írtak elő, Magyarországon is. A boszorkányságot egyébként köztörvényes bűnnek tartották, a gyilkosság, a lopás és hasonló károkozások sorával együtt vizsgálták, de a 16. századi birodalmi törvényhozás, az ún. Carolina különleges bűnként szólt róla, ami azt jelentette, hogy könnyebben lehetett kínvallatáshoz nyúlni, inkább el lehetett tekinteni a védőügyvédektől, hiszen az ördög szövetségeseiről volt szó, akiket bizonyos hiedelmek szerint az ördög még érzéketlenné is tett a kínokra, tehát a kínzóknak bátran ki lehetett próbálniuk rajtuk mindent, amit akartak.