Klaniczay Gábor: Boszorkányság, boszorkányok

Klaniczay Gábor történész, a Mindentudás Egyeteme előadója az 1968-as párizsi diáklázadást személyesen élte át, s már akkor is és azután is komolyan foglalkoztatta a kultúra és ellenkultúra viszonya, a kulturális konfliktusok. Ezután a szentekkel, azzal a jelenséggel foglalkozott, hogy az emberek miért és hogyan ruházzák fel egy embertársukat természetfeletti képességekkel. A Vendégszobában azonban a boszorkányságról mesélt, a kínzásokról, égetésekről és boszorkánypánikokról mondott el mindent, amire a vendégek kíváncsiak voltak.

Mennyire egyeztethető össze ma a vallásokkal a boszorkányság? Végül is a boszorkány is hisz valami földöntúliban... (graczi)
- A vallások általában nehezen egyeztethetők össze, mindegyik azt gondolja, hogy az a helyes tan és az az igazi isten, amelynek a tiszteletét ő hirdeti. A boszorkányság a középkorban és az újkorban a kereszténységen belül az ördög szövetségeseit, vagy legalábbis olyan babonás embereket jelölt, akik a kereszténység előtti pogányság szertartásait, hiedelmeit követték. Ezt semmilyen formában nem lehetett összeegyeztetni a kereszténységgel, sőt a kereszténység ennek kiirtására törekedett. Ha a mai "New Age" boszorkányságról beszélünk, arról el lehet mondani, hogy ez egy olyan vallás, amelyik sok más hasonló, spontán szerveződő modern valláshoz hasonlóan az ún. kisegyházak közé tartozik, összeegyeztetni azonban legfeljebb olyanokkal lehet, amelyek hasonló gyökerekből fakadnak, tehát pl. bizonyos okkult körökkel vagy a samanizmus modern formáival.

A boszorkányok használtak kábítószereket ? Amelyek ma kábítószernek minősülnek? (danydos89)
- Igen, nagy valószínűséggel. Itt is pontosítani kell azonban. Egyrészt azokban a leírásokban, amelyek a boszorkányszombatról és a boszorkányok éjjeli repüléséről szólnak, több kábító hatású füvet, gombát említenek. Ezeknek az említése valószínűleg azzal is összefügg, hogy ilyeneket a népi gyógyításban is használtak, és néhány orvos, doktor, mágus is kísérletezett ilyesmivel a reneszánsz idején. Ezeket az információkat azután a boszorkányüldözők beolvasztották a saját leírásaikba. A kábítószerek használatát dokumentálni lehet olyan pozitív, jótékony tevékenységet folytató varázslóknál, mint pl. a sámánok vagy a velük rokon gyógyítók, akik transzba esve próbálnak ún. lélekutazásra menni és így információkat szerezni a túlvilágról, a halottakról, esetleg ilyen formában megküzdeni a boszorkányokkal vagy egyéb ellenségekkel. A transz, vagyis egy katartikus önkívületi állapot kiváltására nemcsak kábítószer, hanem pl. a szertartások során hallható ütemes dobolás, tánc és egyéb "technikák" is használatosak voltak. Mindezekről szintén tudtak egyet-mást a boszorkányüldözések korában és bizonyos, ezekre a dolgokra utaló információk is bekerültek a boszorkányokról készített leírásokba.

Csak a nőket vagy a férfiakat is értek ilyen vádak? (viktoria0613)
- Férfiakat is vádoltak a boszorkánysággal, de sokkal kisebb arányban. A boszorkányperek vádlottainak az európai történelemben kb. 80%-a nő volt, erről sokat írtak a boszorkánysággal foglalkozó történészek, hogy miért is lehetett ez így. Néhány okot felsorolnék: egyrészt a gyógyítás hagyományos népi tudománya női mesterség volt, nők voltak azok, akik ismerték a "füveket" és egyéb gyógyszereket, közülük kerültek ki a javasasszonyok, kuruzslók. Nagyon fontos tudomány volt a bábaság, ennek is voltak bizonyos mágikus kísérőelemei, és a gyógyítók gyakran hencegtek olyan "tudománnyal", hogy pl. a füvek megszólalnak nekik, hogy értik az állatok beszédét. A boszorkány női alakjához hozzájárult több olyan mitológiai előkép is, mint pl. a kétértelmű és félelmetes Diana istennő antik mítosza vagy az Odüsszeiából ismert Kirké varázslónő. Egy másik oka annak, hogy elsősorban nőként képzelték el a késő középkorban az ördöggel cimboráló boszorkányokat az volt, hogy azt tartották, a sátán könnyebben el tudja csábítani a nőket ("Éva bűnös lányait"). A női természetről számos negatív sztereotípia, nőellenes kiszólás terjedt a középkori irodalomban, és ezeket felhasználva a boszorkány képét úgy fogalmazták meg a demonológusok, hogy abban benne volt minden rossz, amit bizonyos nőgyűlölők a nőkről általában mondani szoktak. Annak is megvolt az oka, hogy ez olyan népszerű lehetett a középkor végén, volt ugyanis a középkorban egyféle nőemancipáció, ez fejeződött ki a nőket idealizáló trubadúrköltészetben vagy a Szűz Mária-kultuszban, vagy olyan női próféták fellépésében, mint Jeanne d'Arc (akiről már volt szó), és ezt próbálta a boszorkányüldözés bizonyos mértékig visszaszorítani.

Köszönöm a kérdéseket, búcsúzom, akit a téma érdekel, a www.mindentudas.hu honlapon megtalálja nemcsak az előadásom szövegét, hanem egy ehhez kapcsolódó ajánlott olvasmánylistát és néhány linket erről szóló angol, amerikai vagy német honlapokra.