Csépe Valéria: A legfontosabb: az izgalmas olvasnivaló

Csépe Valéria pszichológus az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének Pszichofiziológiai Osztályán dolgozik. Véletlenek sorozatán át jutott el jelenlegi kutatási területéhez, ahol pontosan az valósul meg, amit mindig is szeretett volna: a biológia és a pszichológia határmezsgyéjén folyik tudományos munkája. Meggyőződése, hogy kutatónak lenni nem munka, hanem életforma, és ezt az életformát a család, gyerekek, unokák nélkül nem lehet kiteljesíteni. Igazi hátterét, gyökereit pedig mindenki a saját gyermekkorából hozza. Az olvasás pszichofiziológiájáról, diszlexiáról is beszélt a Vendégszobában a látogatókkal.

Hallottam hogy majmokat próbálnak megtanítani írni/beszélni - de mi értelme ennek, ha szegény nem is fogja fel, hogy mit mond, csak megtanulja, hogy ezért jutalmat kap?[Daranah]
- Nem tudom, hogy ezt hol hallotta. Jómagam ilyen kutatást nem ismerek. Ismerem viszont azokat az idegtudományi közleményeket, melyek azt vizsgálták, hogy a majmok agya milyen, az emberéhez hasonló feldolgozásra képes. Tudjuk, hogy a majmok tárgyfelismerése nagyon jó, egymással jól kommunikálnak, tehát agyuk elég fejlett. Jelenlegi tudásunk szerint azonban a majmok beszédképző szervei nem alkalmasak arra a rendkívül összetett hangadásra, amely a beszédhangok képzéséhez szükséges. Szimbólumokat sem használnak és, még ha rajzolnának-festenének is, nem valószínű, hogy a kolónia tagjai ezt megértenék. Vannak kutatók, meglehetősen híresek is, akik azért tanítják a majmokat szimbólumok használatára, hogy gondolkodásukról, kommunikációjukról többet megtudjanak. A kommunikációnak azonban sokféle formája van, a beszéd ennek egyik speciális esete.

Üdvözlöm! Hogy képes az ember több idegen nyelven hasonló szinten beszélni, olvasni? [randevuzzunk]
- Úgy, hogy rendelkezik valami fantasztikussal és ez az emberi agy. Az emberi agyat hatalmas változási, átalakulási képesség jellemzi, ezt nevezzük plaszticitásnak. A nyelvtanulás esetében nagyon sok alapműködés - ezt szoktuk röviden nyelvérzéknek nevezni - fejlettsége szükséges. Máshogy tanulják azok az idegen nyelveket, akik két, esetleg több nyelvet tanulnak születésüktől fogva, vagy a családban, vagy egy több nyelvet használó nyelvi közösségben. A mai idegtudományi adatok szerint ugyanazon az agyi hálózaton működik mindegyik, a hozzáférés azonban eltérő szintű. A nyelvtudás nagyon fontos előfeltétele az olvasásnak, a több nyelven való olvasás azonban rendkívüli rugalmasságot igényel. A különböző nyelvek írásrendszere ugyanis nagyon eltér: ennek egyik szélsőséges példája az angol.

Üdvözlöm:-) Miért nem szeret olvasni a gyerekek nagy része? Van erre valami tudományos magyarázat? [Nemmindegyki]
- Nehéz kérdés! Próbálunk tudományos magyarázatot is találni, a válasz mégis inkább abban keresendő, hogy milyenek a mai gyerekek. Csak azok nem olvasnak, akik nem is tudnak jól olvasni, vagy azok, akik tudnak, de nem szeretnek. Utóbbiak között biztos vannak olyanok, akiknek a kezében soha nem volt egy jó könyv. Ma már azonban nem csupán a könyvolvasást tekintjük olvasásnak. Kevés felmérés van arra vonatkozóan, hogy a könyvet olvasni nem szerető gyermekek milyen gyakran használják az internetet. Ma már a magyar nyelvű tartalomszolgáltatás is egyre több lehetőséget ad erre.

Megéri ezt a szakmát választani? Meg lehet belőle élni? [Bazsu Me]
- Igen megéri, izgalmas intellektuális kihívás. Egy idő után meg is lehet belőle élni, csak hosszú a kivárási idő. Erről a doktorandusz munkatársaim sokat tudnának mesélni.

Üdv! Az mitől van, hogy ötször elolvasok egy szöveget és nem tudom megjegyezni a tartalmát se igazán? [rob g]
- Ez attól függ, hogy mit tekint szövegnek. Esetleg iskolai tananyagot? Ha így van, nem csupán megértési és emlékezeti probléma, hanem motivációs is. Amit nem szívesen olvasunk, esetleg tantárgy, amit nem szeretünk, netán szorongunk tőle, ellene dolgozik az emlékezeti rögzítésnek.

Az fura, hogy valaki kamasz korában egy könyvet se olvasott el. Majd később szereti a könyveket, sőt novellát is ír... [Stven Ken]
- Szerintem is fura, de nagyon örülök neki. A kutatásban azt szoktuk mondani, hogy nemcsak írni kell, hanem olvasni is. Megjegyezném azért, hogy a kamaszkor egy különleges időszak, nem mindig látszik, hogy valaki milyen lesz felnőttkorában.

Nos, én nem értek a kutatási dolgokhoz, de elég fura számomra, hogy leküzdhetetlen a vágyam az írásra. Megdöbbent még engem is. [Stven Ken]
- Írás és olvasás nem csupán technika, hanem gondolataink kifejezése és mások gondolatainak megértése, befogadása. Önmagában tehát nincs ellentmondás a kamaszkori könyvkerülés és a felnőttkori írásvágy között. Nyilván meg szeretné osztani gondolatait másokkal és ennek egy lehetséges útja az írás. Ez azonban ugyanolyan lehetséges kifejezési mód mintha a festészetet, vagy a filmkészítést választotta volna:)

Köszönöm a kérdéseket, ha valaki további kutatásaink után érdeklődik, hasznos információkat találhat honlapunkon www.humlab.cogpsyphy.hu honlapon. A Mindentudás Egyeteme honlapján az előadásomnál további hasznos linkek találhatók.