ok.hu




Katalógus


magyar színészek


filmek


magyar együttesek


sportolók


külföldi színészek


politikusok


magyar énekesek


külföldi együttesek


Linkek


Inside zenekar


Kiss Gergő


Lakatos Márk


Tankcsapda zenekar


Emil.RuleZ!


Bëlga


Fresh


KFT zenekar


Palik Dakar Team


Sziámi zenekar


Animal Cannibals


Zsédenyi Adrienn


Szabics Imre


Ákos


Bódi Sylvi


Amorf Ördögök


Himalája-expedíció


NEO együttes


Stahl Judit


Eszenyi Enikő


Szentpéteri Csilla


Gyorskeresés





[origo] klikkbank
pénzügyi chatsorozat


Kerezsi Tibor


Vámosi-Nagy Szabolcs


Borza Gábor


Kupa Mihály


Felcsuti Péter


A SETI-kutatás nem ufológia - vendégünk volt Almár Iván űrkutató-csillagász
2008. május 7., szerda, 8:35|Utolsó módosítás: 2008. május 13., kedd, 16:26

A cikk betűmérete:kisebbnagyobb

"A Földön a sivatagoktól a sarkvidékekig mindenütt nyüzsög az élet, ugyanakkor a Naprendszer többi égitestén eddig nyomát sem találtuk. Miért olyan különleges bolygónk? Ha meg akarjuk tervezni az emberiség jövőjét, akkor erre a kérdésre valahogy választ kell találnunk. Szerintem ezért olyan fontos annak a tisztázása, hogy mennyire vagyunk egyedül az Univerzumban" - mondta a Vendégszobában Almár Iván űrkutató-csillagász, a 2008-as Giordano Bruno-díj kitüntetettje.


1/2. oldal >>

Forrás: [origo]
Ajánlat
Almár Iván kapta az idegen civilizációk kutatásáért járó legnagyobb díjat
Almár Iván életútja - a hazai űrkutatás krónikája
Ajánlat
The SETI League: Searching for Extra-Terrestrial Intelligence
Ha jövő, akkor világűr - könyvajánló
SETI Institute
SETI magyar website
SETI@home
SETI@Hungary
SETI - Wikipédia

Almár Iván: Szeretettel üdvözlöm a chatszoba résztvevőit, és készen állok arra, hogy érdekes kérdéseikre a Földön kívüli élettel és esetleges civilizációkkal kapcsolatban válaszoljak.

Ha nem vagyunk egyedül a Világegyetemben, akkor inkább "sokan" vagyunk, de hol vannak a többiek? [vpali]
Ez egy nagyon régi kérdés, amelyet először a "legenda" szerint Enrico Fermi híres olasz-amerikai fizikus tett fel, még az 1950-es évek elején. Már ő úgy látta, hogy ellentmondás van aközött a két tény között, hogy egyrészt nem látjuk akadályát annak, hogy az élet és az értelem másutt is megjelenjen a Világmindenségben, sem annak, hogy az esetleges civilizációk ténylegesen áthatoljanak a csillagok közötti távolságokon, mégsem találkozunk idegenekkel itt a Földön. Az "idegen" itt úgy értendő, hogy nem a földi élet és civilizáció teremtményeivel. Ezt azóta Fermi-paradoxonnak nevezik, és óriási irodalma van. Többek között nemrég jelent meg egy könyv a Fermi-paradoxon 50 lehetséges megoldásáról. Minderről a nagyon izgalmas témáról részletesen olvashat Galántai Zoltánnal közösen írt és 2007-ben megjelent Ha jövő, akkor világűr című könyvünkben.

Mi a véleménye arról, hogy egyre több bolygót fedeznek föl, mégsincs kapcsolat? [nemvénnekvaló]
Egy fejlett civilizáció tulajdonképpen kétféle utat is választhat: lakhatóvá alakíthat egy egyébként lakhatatlan égitestet, és így fokozatosan "gyarmatosíthatja" saját bolygórendszerét, vagy kitelepülhet a bolygóközi térbe, sőt elindulhat más csillagok felé is. Mindezt figyelembe véve nem döntő jelentőségű a felvetett kérdés, hiszen legfeljebb csak annak esélyét növelik az újonnan felfedezett bolygók, hogy másutt is vannak földszerű égitestek, de semmit nem árulnak el arról, hogy rajtuk az élet és különösen a technikai civilizáció kifejlődött-e. Ez utóbbi kérdés vizsgálatára mai csillagászati eszközeink még nem alkalmasak.

Ha tippelnie kellene, mit becsülne, hány értelmes civilizáció lehet a mi Galaxisunkban rajtunk kívül napjainkban? [urmegyer] 
Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy mit értünk értelmes civilizáción. Ha egy civilizáció értelmes, intelligens, de nem technikai jellegű, vagyis például nincsenek rádiótávcsövei, akkor felfedezése a Földről szinte reménytelen. A SETI-kutatások célja éppen ezért csak az aktív technikával rendelkező civilizációk felfedezése lehet. (S ezek közül azoké természetesen, amelyek velünk egyidejűleg működnek, és valami módon jeleket bocsátanak ki.) Azt nem tudja senki felbecsülni, hogy hány ilyen civilizáció lehet például Tejútrendszerünkben, de az utóbbi negyven év sikertelen SETI-vizsgálatai azért arra utalnak, hogy igen nagy számban és sűrűségben nem lehetnek egyidejűleg jelen a mi környezetünkben. Ennél többet pillanatnyilag senki nem tud, ami még nem támasztja azt alá, hogy "egyedül vagyunk az Univerzumban".

SETI

A SETI angol mozaikszó, amely a Search for Extra-Terrestrial Intelligence kifejezésből ered. A feltételezett Földön kívüli intelligenciák keresésére irányuló programok gyűjtőneve. Nem a bolygónkon kívüli életet általában, hanem annak értelmes változatát, illetve ennek nyomait keresi az Univerzumban. Ennek megfelelően elsősorban olyan, az elektromágneses spektrum különböző részein megfigyelhető jeleket tanulmányoz, amelyek nem természetes eredetűek lehetnek. Bár az eddigi keresések nem jártak sikerrel, a munka fontos, mivel az itt  végzett kutatások és fejlesztések révén remélhetőleg gyorsabban elérkezik a kapcsolatfelvétel pillanata - amennyiben valóban vannak még civilizációk az Univerzumban.




A kutatás és módszerei

Korábban csak a rádiótartományban kerestek idegen jeleket. Változott-e ez napjainkra? [solaristika]
Igen. Elsősorban azzal, hogy egyre nagyobb erőfeszítések történnek a látható fény, vagyis az optikai tartományban is, csak ott más a keresés célja és módszere. Viszonylag nem nagy távcsövekkel automata üzemmódban pásztázzák a kiválasztott csillagok környékét, és olyan nagyon rövid (nanoszekundumos) jeleket keresnek, amelyek a természetben nem fordulnak elő. Ma a világon négy-öt nagyobb távcső foglalkozik ilyen SETI kutatással, igazi eredmények még nem születtek.

A SETI-kutatást tervezik-e kiterjeszteni a Nemzetközi Űrállomásra, vagy esetleg már történtek ott is ilyen jellegű kutatások? [Chupacabra]
Tudomásom szerint nem. Ami a "hagyományos" rádiós SETI-kutatást illeti, ez olyan hullámhossztartományban történik, amely a Föld felszínéről is elérhető, vagyis nincs szükség a világűrben lévő távcsőre. Tudomásom szerint nincsenek tervek arra, hogy Föld körüli pályáról folytassanak SETI-megfigyelést, de vannak arra, hogy a Hold túlsó oldaláról kezdeményezzenek ilyen észleléseket. Ennek az lenne az előnye, hogy nem zavarnának a földi rádióadások.

Fotó: Pályi Zsófia

Mennyire lenne zavaró a kérdés és felelet közt eltelt pár száz vagy ezer év (ha az idegenek pár száz vagy ezer fényévre vannak például)? [zsperko]
Erre is érdemes gondolni természetesen, hiszen ha a "beszélgetés" fénysebességgel zajlik, akkor valószínűleg igen lassú lesz, és nincs remény arra, hogy valódi párbeszéddé alakuljon. De van példa arra, hogy egy már nem is létező földi civilizáció évszázadok elteltével felbukkanó nyomai nagy lendületet adtak egy másik földi civilizáció fejlődésének. Azt a példát szokták említeni, hogy az antik görög civilizáció eredményeinek felbukkanása a középkor végén vezetett a reneszánsz óriási fellendüléséhez, amelyet egyébként éppen ebben az évben ünnepel Magyarország is.

Mennyire veszik komolyan az ilyen irányú kutatásokat az emberek? [saky76]
Ez jó alkalom arra, hogy hivatkozzak a SETI@home program megdöbbentő sikerére. Mint ismeretes, e program keretében az egész világról milliók jelentkeztek arra a feladatra, hogy számítógépük szabad kapacitását felajánlják egy fontos SETI-program, a SERENDIP által mért óriási tömegű adat feldolgozására. Én ebből arra következtetek, hogy sok millió ember él és dolgozik a Földön a világ legkülönbözőbb országaiban, akit érdekel a SETI problémája, és kész a lehetőségeivel hozzájárulni a megoldáshoz.

Mi értelme folytatni a kutatást, hiszen eddig se találtak semmit? [Kovács1991]
Ez egy gyakran felmerülő kérdés. A válaszhoz tudni kell, hogy az elmúlt 40 évben folytatott kutatások azért korántsem voltak folyamatosak. Nagyon kis részét fedték le egyidejűleg az égboltnak, és természetesen igen kicsi a valószínűsége annak, hogy egy megirányzott csillag környezetéből éppen abban a pillanatban ér el bennünket valamiféle üzenet, amikor mi épp feléje fordítjuk a távcsövünket. Másrészt a technikai fejlődés óriási ezen a területen, úgyhogy igazából az első 30 évet nyugodtan nevezhetjük előkészítő kísérletezgetésnek is, de nem alapos kutatásnak. Éppen ezért a SETI-kutatók általában, és én magam is úgy vélem, hogy még csak most kezdődik igazán a Földön kívüli civilizációk szisztematikus keresése.

El tudnak képzelni nem szén- és/vagy vízalapú életformákat? [vadászok(ee)]
Elképzelni el lehet, a szakirodalom foglalkozik ilyen lehetőségekkel, de a SETI szempontjából tulajdonképpen közömbös, hogy az az értelmes lény, amely fel akarja venni velünk a kapcsolatot (ha van ilyen), milyen elemekből épül föl, milyen az alakja, milyen a fiziológiája stb.

Fotó: Pályi Zsófia

Van-e a Marson élet? [vivi9717]
Nagy különbség van aközött, hogy egy égitest felszínén elképzelhetőnek tartunk bizonyos fajta, esetleg alacsony szerveződési szintű életet, és aközött, hogy kifejlődött valahol egy magas szintű technikai civilizáció. A Marson nem tudunk semmiféle életformáról, de ez nem jelenti azt, hogy nincs is. A vizsgálatok folyamatban vannak különböző Mars-szondák segítségével, és például magyar kutatók egy csoportja egy a Mars déli pólusa körül észlelt jelenséggel kapcsolatban jelentős hipotézissel állt elő arról, hogy ezek marsi élet megnyilvánulásai lehetnek.

Giordano Bruno-emlékdíj

Az amerikai SETI League idén Almár Ivánnak ítélte oda a Giordano Bruno-emlékdíjat. Ez minden évben annak jár, aki a legtöbbet teszi az idegen civilizációk tudományos kutatásáért, így az adott szakterületen belül a lehető legnagyobb elismerést jelenti.

Giordano Bruno itáliai gondolkodót 1600-ban égették meg, mert kitartott azon meggyőződése mellett, hogy végtelen számú lakott világ létezik. A díj megalapítását Donald Tarter amerikai szociológus és SETI-kutató javasolta 1995. február 17-én, Bruno halálának évfordulóján.

SETI League, a Földön kívüli civilizációk utáni tudományos kutatásokat összefogó szervezet (Searching for Extra-Terrestrial Intelligence) most Almár Iván több mint harmincéves aktív kutatómunkáját díjazta. Almár Iván például annak a Rio-skálának a társszerzője, amely saját megfogalmazása szerint a "Földön kívüli intelligencia felfedezésének bejelentésekor annak valóságos jelentőségét jellemezni képes".

Almár nevéhez fűződik a San Marino-skála is. Ez az utóbbi időben mind fontosabbá váló, az üzenetküldéssel foglalkozó aktív SETI-n belül annak a megítélését hivatott elősegíteni, hogy egy idegen civilizáció számára mennyire észlelhető a Földről kisugárzott jel mesterséges jellege. A skálát a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia állandó SETI-kutatócsoportja 2007-ben fogadta el - olvasható az Űrvilág hírportálon.

Almár Iván Élet az Univerzumban: szabály vagy kivétel? címmel 2002 őszén tartott előadást a Mindentudás Egyetemén, és akkor ezt mondta SETI-kutatásairól: " A hetvenes évek második felében kezdett foglalkoztatni a SETI problémája. Hallgattam Sklovszkij, Sagan, Marx György és mások vitáit a követendő megfigyelési stratégiáról, egyre többet olvastam arról, hogy vannak-e, lehetnek-e társaink az Univerzumban. ... Idővel meggyőződtem arról, hogy kevés ennél fontosabb és aktuálisabb tudományos probléma létezik, amely egyben egész világlátásunkat is erősen befolyásolja."




1/2 következő oldal >>

1. A SETI-kutatás nem ufológia - vendégünk volt Almár Iván űrkutató-csillagász

2. A SETI-kutatás nem ufológia



Küldje tovább ismerősének!


Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum Adatvédelem!

Iratkozzon fel RSS-hírcsatornáinkra!

Az [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva










2008




2007




2006




2005




2004




2003




2002




2001




2000





Zagar
együttes
November 6-án (csütörtök) 14.00 órakor