31. Boros Regina - Barcelona

Vágólapra másolva!
Új, iWiW a világ körül című sorozatunkban külföldön élő magyarokat keresünk meg a közösségi portál segítségével, hogy mutassák be ők a várost, ahol élnek. Minden nap egy újabb várossal - és egy újabb külföldön élő magyarral - ismerkedhetnek meg olvasóink. Rio de Janeirótól Tallinnig minden iWiW-felhasználónak ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel, bízva abban, hogy válaszaik nyomán kiderül: hogyan változnak az életkörülmények városról városra.  Ma Barcelonáról, és az ottani életről ír Boros Regina.
Vágólapra másolva!

Hogyan és honnan vetődtél oda, ahol most élsz, és mit csinálsz ott?
Mindig bennem volt egy olyan érzés, hogy szeretném külföldön kipróbálni magam, hogyan tudom megállni a helyem, milyen kimenni csak úgy, a semmibe, teljesen idegen környezetben, szóval ez mindig is vonzott. Ehhez képest nem teljesen így alakult az, hogy kijöttem végül. Magyarországon jó ideig a közigazgatásban dolgoztam, ahol teljesen kiábrándultam a munkakörülményekből, a szakértelem hiányából. Már onnan is pályáztam egy-két külképviseleti állást, de nem sikerült. Ezek a helyek le vannak osztva már jó előre, szerintem. De nem is baj, hogy nem mentem ki továbbra is napot lopni valahová, mert a külképviseleteken ugyanis többéves szórakozást és dupla keresetet biztosít az állam azoknak, akik kijutnak, szinte semmi munkájuk nincs, és mégis mindent biztosítanak nekik, plusz hihetetlen jó életkörülmények között élhetnek. Tehát elmentem inkább az egyik piacvezető online médiaügynökséghez, ahol hat hónapig dolgoztam, egészen kijövetelemig, amelynek oka száz százalékig magánéleti jellegű volt. Úgy hozta a sors, hogy összebarátkoztam e-mailben majd messengeren egy Spanyolországban élő magyar grafikussal, aki akkor már négy-öt éve kint élt, és aztán szép lassan szerelem szövődött úgy, hogy még egyszer sem találkoztunk előtte, csak képet láttunk egymásról. Nem társkeresőn keresztül ismerkedtünk meg, a munkámmal összefüggésben kellett felvennem vele a kapcsolatot. Egy hónapig tehát interneten tartottuk a kapcsolatot, majd találkoztunk néhány napra Berlinben, ahol kiderült, hogy élőben is működik a dolog, szóval úgy éreztük, egymásnak vagyunk teremtve. Rá két hétre kijöttem Barcelonába, hogy megnézzem lenne-e kedvem itt élni, majd úgy láttam, hogy igen, lenne. Úgyhogy három hónapot adtunk nekem, hogy előkészítsem a dolgokat, lezárjam magyarországi életem, felmondjak rendes időben a munkahelyemen, amit nagyon szerettem egyébként, és nagyon sajnáltam, hogy el "kellett" jönnöm. 2006. november 4-én pedig kiköltöztem Barcelonába. Itt távmunkában dolgozunk Magyarországra, grafikus design stúdiót csináltunk. Nem könnyű, mert itt nincs túl sok lehetőség, elég sok tehetséges grafikus dolgozik errefelé, ide vonzza őket a város, ami elég inspiratív hangulatú.

Hogyan mutatnád be öt-tíz mondatban a várost/országot, ahol laksz?
Barcelona rendkívüli hangulatú művészeti központ, a hétköznapokban is lehet érezni egyfajta plusz töltést. Nem könnyű a beilleszkedés, elég sok külföldi van, ha már ismersz társaságot, akkor megy simán, ha elzárva élsz és dolgozol egyfolytában, akkor nehezebb.

Barcelonában együtt van minden: gazdagság, nyomor, egyéniség, hagyományok. Nagyon jó látni az idősebb embereket, hogy mennyire élvezik az életet, sportolnak, kávéznak, cukrászdába járnak, kártyáznak, dominóznak, napoznak, kiabálva beszélgetnek nagyobb társaságokban.

Eléggé turistaközpontú a hely, ami az itt élés szempontjából meglepően kellemetlen tud lenni. Télen viszonylag üres volt a város, de nagyon rombolja a környezetet a túl sok turista, nagyon sok szemét halmozódik fel, stb. Azonban, ami jó, hogy rengeteg remek hangulatú étterem, kávézó és különleges bolt is van, szóval, ha kimozdulsz otthonról, állandó nyaralás az életed...

Miben jobb a hely, ahol most élsz, mint az, ahol Magyarországon laktál?
Mivel novemberben jöttem ide, elsősorban az időjárást élveztem, azt, hogy itt egyszer-kétszer kellett csak kabátot vennem, nem fáztam az utcán szinte soha, szóval, végre megúsztam a szokásos telet . Igényesebb minden, az összes szolgáltatás, sokkal szakértőbbek és határozottabbak az emberek, valamint jóval segítőkészebbek. Szigorúak, de egyenesebbek is talán. Jobb a környezet, az épületek, a boltok, minden. Mivel én Barcelona tengerparti részén lakom, egy percre a tengertől, nekem ez hihetetlen érzés, hogy bármikor kisétálhatok, friss levegőt szívok és feltöltődöm. Rengeteg érdekes esemény, rendezvény, épület, látnivaló van, sokkal mozgalmasabb az élet és színesebb minden. Az emberek hangot adnak a véleményüknek, ha valamivel nem értenek egyet, de valahogy értelmesen, egyszerűen, a nyilvánosság erejével.

Miben rosszabb?
Nagyobb a bűnözés, több a "rosszarcú", félelmetes kinézetű ember. Nagyobb a tömeg, sokkal több a turista, ami zavaró egy bizonyos szint után. Drágább minden, nem sokkal, de azért lehet érezni.

Mi hiányzik Magyarországról?
Az érzelmi szálakon kívül, hiányoznak néha a tévéműsorok, események, amire kíváncsi lennék és elmentem volna. Néha Budapest hangulata hiányzik, de csak egy rövid ideig. A magyar nyelv is hiányzik. Itt furcsa, hogy folyton idegen nyelven beszélnek körülöttem. Mindent egybevéve az otthonosság érzése hiányzik leginkább.

Mi hiányozna, ha eljönnél onnan?
Az újdonság, a frissesség, a megmérettetés, hogy hová jutok el itt. A környezet, a sok napsütés és a gyönyörű épületek. A tenger is nagyon hiányozna. A vidám, kedves emberek és az intenzív életet élő idősek is.

Milyen az életszínvonal az itthonihoz viszonyítva?
Szerintem leginkább a közintézményeken látszik a különbség : posta, kórház, polgármesteri hivatal, állami uszoda, stb. Talán még az éttermeken, a többféle bolton is érződik. Az emberek öltözködésében is nagyon nagy különbség van, főleg az idős embereket tekintve: nem nagyon lehet látni elhanyagolt, szegényes külsejű, idős spanyol embert. Persze a bevándorlók között vannak furcsa kinézetű alakok.

Mennyibe kerül egy kávé?
Általában 1 euró (250 forint), normális helyeken maximum 1,5 euró (380 forint), a többi már drágának számít.

Mennyibe kerül egy kétszobás lakás bérlete a belvárosban?
Mi pont ilyet bérlünk a tengerparton, de ez még belvárosnak tekinthető, és nagyon olcsónak számít: 600 euró (150 ezer forint).

Te jobb körülmények között élsz, mint itthon tudnál?
Nem. A lakást tekintve sokkal rosszabb: egy nagyon pici lakást bérlünk és itt is dolgozunk, nincs vezetékes gáz csak gázpalack, a fürdőszoba is szinte használhatatlanul kicsi, ezért inkább uszodába járunk fürdeni. Otthon ennyi pénzből a legjobb helyen tudnánk egy jó nagy lakást bérelni.

Amit ott csinálsz, azt csinálhatnád itthon is?
Igen, csinálhatnám, főleg Magyarországra dolgozom.

Milyen a mindennapok hangulata az itthonihoz viszonyítva?
Szerintem sokkal jobb, színesebb, érdekesebb, persze lehet, hogy azért, mert új nekem sok minden, és még nem untam bele. De egyértelműen vidámabbak és felszabadultabbak az emberek .

Mi most a legfőbb hétköznapi beszédtéma nálatok?
Természetesen a választások, ami most volt. És főleg a nyári események, például a nyaralással kapcsolatos átverések elemzése, illetve az, hogy itt még gyakorlatilag nem volt 30 fok fölött a hőmérséklet.

Mi van a helyi újság címlapján, amikor ezt írod?
Szintén a nyári események, szabadságolások. Most, hogy mindenki szabadságra megy, az orvosi ellátás is kicsit nehézkesebb lesz, összeomlás nem lesz, de sokkal többet kell majd várni.

Bevándorlókkal kapcsolatos problémák. A tengeren át szoktak érkezni, most lefüleltek kb. 40-50 főt.

Visszajössz?
Valamikor lehet, akár hosszabb időre is, ha valami alapos okom lesz rá, de biztos, hogy megöregedni nem otthon szeretnék.

Az én helyzetemben a dolog magánéleti része talán a legizgalmasabb. 31 éves múltam, és feladtam mindent egyik pillanatról a másikra, szinte vak bizalommal egy számomra nagyon fontos ember miatt, és bejött. Ezért, bár elég sok nehézséggel kell megküzdenem a nyelvtanulástól kezdve (ami ugye nálunk nem olyan egyszerű, mivel magyarul beszélünk egymással, és együtt dolgozunk állandóan), az otthoniak hiányáig, anyagi nehézségekről nem is beszélve, de mégis örülök, hogy bátor voltam és meg mertem tenni ezt a lépést az önmegvalósítás felé.

<