Havi tízezer spórolható a légkondiválasztással

A kánikulai napok alatt valóságos rohamot indítottak a vásárlók a különféle légkondicionáló berendezésekért. A szakemberek a jó választás fontosságára hívják fel a figyelmet, amely a hűtendő helyiség paraméterei mellett az energiahatékonyságot is számításba veszi. Az egyes típusok fogyasztása akár tízezer forintos eltéréseket okozhat a villanyszámlában.

A klímaválasztás veszélyei

A légkondicionáló és klímaberendezések ára a többi elektronikai terméknél tapasztalható módon az évek során jelentősen mérséklődött. A márkás lakossági split klímákat napjainkban körülbelül 100 ezer forintért vásárolhatjuk meg, ám akár sokszor ennyit is költhetünk a nagyobb tudású berendezésekre. Az olcsó klímaberendezések meglehetősen energiapazarlók - mondta el Varga Csaba, az Oktoklíma Kft. ügyvezetője az [origo] -nak.

Az egyéb háztartási elektromos készülékekhez hasonlóan, a split készülékeket is energiaosztályokba sorolják. Nem mindegy, hogy egy 40 000 forintos készülékkel havi 30 000 forintos villanyszámlát produkálunk, vagy egy drágább, de korszerűbb, "A" energiaosztályú készülékkel 15 000-20 000 forintot fizetünk villanyra egy meleg hónapban. Ennél körülbelül 30 százalékkal energiatakarékosabbak az úgynevezett inverteres szabályzásúak, amelyek a kompresszor teljesítményét is szabályozzák, ezért ugyanazt a hűtési hűtő hatást kevesebb árammal lehet elérni.

Magyarországon jellemzően az ár alapján döntenek az emberek, sokan csak később szembesülnek az olcsó készülék hátrányaival, vagyis, hogy villamosenergia-pazarló, zajos, nem javítható, és nem eléggé tartós. A nagy gyártók előre tekintenek, és a minél kevesebb energiával működtethető, korszerű kompresszorokkal szerelt, inverteres szabályzással ellátott készülékeket gyártják. Ezeken túlmenően előtérbe kerültek a plusz szolgáltatások is, mint a mind finomabb és több fokozatú szűrés, levegő fertőtlenítés, allergén mentesítés, design, és a többi.

A lakossági területen jellemzően a split, vagyis osztott készülékek terjedtek el. Ez azt jelenti, hogy a működésileg egy egységet képező készülék valójában két egységből áll, egy beltériből, és egy kültériből. Ezek olcsó alternatívái a mobil klímák, ott, ahol valamilyen okból nem lehet, vagy nem éri meg a telepített készülékeket alkalmazni. Előnye, hogy nem szükséges telepíteni, viszont némelyik nagyon zajos, ezért például hálószobában szinte használhatatlanok. Ezek nagyon nagy számban és elérhető áron kaphatóak az áruházakban; ám a túl kis teljesítményű berendezést teljesen hiába vásároljuk meg, mert ha nem képes kihűteni a helyiséget, csak az áramot fogyasztja - int a szakember. Split klímákat jellemzően utólag, már kész lakások esetében érdemes, kis számú helyiség hűtésére használni.

Új építésű családi házaknál kezd terjedni a "fan coil"-os rendszer, ahol egy vizes rendszert kell kiépíteni, mint a radiátoroknál, de radiátor helyett a "fan coil"-t, vagyis ventilátoros konvektort kell alkalmazni. Nyáron hideg vizet keringetünk a rendszerben, télen meleget, így ugyanazzal a készülékkel tudjuk a hűtést és a fűtést is ellátni. A központi fűtőkészülék lehet egy kazán, és a hűtőkészülék egy folyadékhűtő. A korszerűbb rendszereknél a központi elem egy hőszivattyú, amely nyáron hideg vizet, télen meleg vizet állít elő. A csak hűteni képes split berendezések lassan ki is szorulnak a piacról. A hazai mínuszos téli időszakban viszont ezek a készülékek nem tudnak megbízhatóan és gazdaságosan fűteni, tehát szükség van egy alternatív fűtésre is.

A készüléket mindig az adott szoba igényeihez kell választani. Nem elég a szoba légköbméterét figyelembe venni, mert nem ez a meghatározó. Egy északi ablakokkal rendelkező szoba három-négyszer kisebb berendezést igényel mint egy ugyanakkora, de délnyugati fekvésű. Ennek oka, hogy jellemzően a hőterhelést a napsugárzás okozza, ami viszont nem annyira a szoba nagyságától, hanem az ablakfelületektől és a tájolástól függ.

Fontos kényelmi és egyben környezetvédelmi tényező a zajszint. A kültéri egység megengedhető zajszintjét hazai előírások szabályozzák, és túllépés esetén a bírság a klímaberendezés árának többszöröse is lehet. Vásárláskor legyünk tehát körültekintőek, mivel az előírások konkrét zajszintre vonatkoznak (dB), nem elfogadható egy-egy termék zajszintjére vonatkozó utalás, hogy "csendes". Ha nincs konkrét érték megadva, akkor legyünk gyanakvóak, a gyártó nem akarja nagydobra verni az értékeket, és valószínűleg erre jó oka van.

Fogyasztás, zajszint, környezetvédelem

A magyar háztartásoknak jelenleg mindössze 10-15 százaléka klimatizált, az áruházakban és irodákban azonban ennél jóval nagyobb az arány - mondta el az [origo]-nak Zoltán Attila, a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetségének (HKVSZ) főtitkára.

Ami az energiahatékonyságot illeti, az adott helyiség nyári hőterhelésének csökkentése jelentősen megkönnyíti a légkondicionálást. Ilyen lehet az árnyékolás (például fallal, gyorsan növő fával), a hőszigetelés javítása például hővisszaverő üvegekkel, hőlekötő falburkolattal (az építőipar ma már számos energetikai szempontból fejlesztett alapanyagot kínál). Az általunk választott légkondicionáló készülék energetikai hatásfoka (COP) lehetőleg "A", "B", "C" kategóriás legyen. A készülék ne szárítsa a levegőt feleslegesen, mert ez rejtett hőelvonással jár. A szerelést mindenkor bízzuk szakemberre, a berendezést rendszeresen karban kell tartani (évente kétszer)! Ne hűtsük túl a helyiséget, a külső és belső hőmérséklet különbsége ne legyen több 6 Celsius foknál - tanácsolta a HKVSZ főtitkára.

A fentiekben említett "C" energetikai (COP) kategória jellemzően 2,8 körüli érték, ami azt jelenti, hogy a készülék 2,8 kW hűtőteljesítményt 1 kW villamos energia felhasználással biztosít. Ezek alapján egy átlagos helyiségben 2,6 kW teljesítményű hagyományos split készülék üzemeltetése (napi 4-5 óra működést feltételezve) naponta 100-120 forintba, vagyis havonta 3-3500 forintba kerül (helyiségenként). Magasabb kategóriás (inverteres) készülékeknél ez akár 20-40 százalékkal is csökkenthető; ezeket a készülékeket kimondottan energetikai szempontok miatt fejlesztették ki.

A klímaberendezéseknek az utóbbi időkben egyre szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is meg kell felelniük. Ezek nem csak a zajszennyezést, hanem az üvegházhatást okozó és ózonlebontó freon gázokat (az angol freeze on - "befagyaszt" rövidítése) is igyekeznek visszaszorítani. A legveszélyesebb (R12, R22) gázok használata klímaberendezésekben már tilos, új készülékekben már kevésbbé szennyező hűtőközegeket használnak, bár ezek továbbra sem teljesen semlegesek - tudtuk meg Zoltán Attilától.

Nehéz megmondani, hogy egy kánikulai napon pontosan mennyivel növeli a villamosenergia-fogyasztást a klímaberendezések fokozott üzemeltetése. Az idei év azonban ebből a szempontból jól mutatja a terhelés időjárással összefüggő alakulását - mondták el a MAVIR ZRt.-nél érdeklődésünkre (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt.). Június 13-án például meglehetősen hűvös, az évszaknak megfelelő átlagnál hidegebb idő volt. Ezen a napon a magyar villamosenergia-rendszer csúcsteljesítménye kevéssel 5500 MW alatt maradt. Június 20-án már melegebb idő volt, ekkor a fogyasztás csaknem elérte a 6000 MW-ot; az igazi nyári időt hozó 27-én pedig már 6170 MW volt a csúcsigény, és ugyanez látszik a napi villamosenergia fogyasztásban is (117, 124, és 128 GWh).

Az igazán beszédes információt az adja, ha ezeket a nyári (hagyományosan kisebb) fogyasztási értékeket összehasonlítjuk a téli fogyasztással. 2005. december 21-én, vagy idén január 4-én például szinte pontosan ugyanannyi volt a napi villamosenergia-fogyasztás, mint június 27-én. Ha a négy évvel ezelőtti, vagyis 2002. június 20-i (ami szintén egy kánikulai nap volt) fogyasztással hasonlítjuk össze, a különbség egész évre elegendő lenne körülbelül 5000 háztartásnak (a napi csúcsteljesítmény akkor még csak 5300 MW körül alakult). A tendencia világosan kiolvasható: míg korábban a téli időszak egyértelműen nagyobb terhelést rótt a magyar villamosenergia-hálózatra, mint a nyár, a klímaberendezések terjedésével erős kiegyenlítődés figyelhető meg.

A legfejlettebb országokban a nyári kánikulában napjainkban már annyi klímaberendezés dolgozik, hogy az olykor a villamosenergia-hálózat túlterheléséhez vezethet. Szerdán megdőlt az eddigi áramfogyasztási rekord az Egyesült Államok észak-keleti partvidékén - tájékoztatta a Magyar Energia Hivatal az [origo]-t. A Reuters jelentése szerint New York állam és New York város fogyasztása a várnál is nagyobb mértékben növekedett a hét közepén. Egyes körzetekben korlátozni kellett az áramszolgáltatást, mert a rendszerek nem bírták a terhelést. A fogyasztási csúcsok növekedése jelentős megterhelést jelent a hálózatoknak is, a napokban New York egyik negyedében 25 ezer fogyasztó maradt villamos energia nélkül, mert a rendszer nem bírta a terhelést. Az amerikai metropolis bizonyos területein szerdán is le kellett kapcsolni egyes fogyasztókat, Long Island-en több, mint háromezren maradtak áram nélkül a kánikulában. Ugyanekkor Chicagóban 40 ezer fogyasztónál állt le az áramszolgáltatás. Hasonló túlterhelés sújtotta korábban Kaliforniát.

Major András