G. Fodor Gábor: Az előttünk álló időszak legfontosabb kérdései

conflict army Horizontal orosz ukrán háború
Kiképzésen lévő ukrán harckocsizók a csernyihivi régióban
Vágólapra másolva!
Van néhány kérdés, amelyre születik majd valamilyen válasz a következő hónapokban, és ez befolyásolni fogja a magyar nemzeti érdekeket érvényesítő politika mozgásterét és peremfeltételeit, ilyenek.
Vágólapra másolva!

1. Dönt-e Amerika arról, hogy befejezi a háborút? Még pontosabban: úgy dönt-e Amerika, hogy befejezi a háborút? Ha így dönt, annak lesznek következményei nemcsak Ukrajna sorsára és Oroszországra nézve, a gazdasági és energiaválság kifutására, de Európa súlyára, jelentőségére és belső hatalmi szerkezetére nézve is.

2. Azzal, hogy Kína bejelentkezett az elsőségre, azzal, hogy a globális Dél fellázad Észak ellen, megérezve a vérszagot, Amerika relatív gyengeségét, Európa képes lesz-e erre reagálni vagy tovább gyengül? Nagyon úgy tűnik, hogy Európának nem osztottak lapot, ott se ül a nagyok asztalánál, mások játszanak helyette és döntenek róla - Európa intézményi, vezetési, versenyképességi és identitásválságban van.

3. Magára talál-e a Nyugat? Beszédes, hogy Alex Soros már arról beszél, hogy Európáról többé nem Franciaországban és Németországban döntenek, hanem Varsóban vagy Prágában. Azzal, hogy a Nyugat "megszűnt", keletkezik egy hatalmi vákuum, ami lehetőséget ad egy sor kérdés kinyitására, amit korábban nem lehetett feltenni.

4. Mi fog történni a szlovák (szeptember 30.) és lengyel választáson (október 15.)? Szlovákiában szürreális dolgok történnek, tulajdonképpen megszűnt az állam. Lengyelországban pedig a választásokkal együtt - magyar mintára - népszavazást is tartanak majd a migrációról. A szlovák, de mindenekelőtt a lengyel választások kimenetele az egész európai uniós status quo-ra nézve hatással bír majd, beleértve a V4-es együttműködés jövőjét.

5. Mi fog történni jövőre az európai parlamenti választásokon? Itt nem az EP súlyáról van szó (az nem nagyon van neki), hanem egyrészt az egymással szemben álló blokkok közti erőviszonyok alakulásáról (előre törnek-e a jobboldali pártok, lesz-e, lehet-e közöttük együttműködés, létrejönnek-e új hatalmi tömbök stb.), illetve arról, hogy az európai elit leveri-e az ellene indított, általa populistának nevezett lázadást, és megőrzi-e hegemón pozícióját? Meg lehet-e reformálni az EU-t vagy marad lebénult? Egybe lehet-e tartani vagy elindul a szétesés útján?

6. Mi fog történni jövőre az amerikai választási kampányban? Ha Biden lesz a demokrata jelölt, akkor Trumpnak jó esélye lesz arra, hogy nyerjen, és akkor megint egy sor dolog borul.

7. Hogyan és milyen választásokba fog beavatkozni a Soros-birodalom?

Az előttünk álló legfontosabb kérdések között viszont nincs ott, hogy hány újabb egyszemélyes párt jelenik majd még meg a magyar baloldalon, az egyes baloldali pártok hány mandátumot szereznek majd az európai parlamenti választásokon, hogyan lincselik meg egymást annak szellemében, hogy "csak egy maradhat", mit mond a DK-s árnyékkormány (van még egyáltalán?), hányszor akar még kordont bontani a Momentum, hogyan lesz a Jobbikból konzervatív párt (sehogy), az emberek el tudják-e majd mondani, hogy ki a szocialista párt elnöke és így tovább.

Mert van, aminek van, és van, aminek nincs jelentősége.