Néha gondot jelent a külföldi munkavállaló

Magyarországon mintegy 62 ezer külföldi állampolgár rendelkezett érvényes munkavállalási engedéllyel vagy regisztrációval a tavalyi év végén a Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint . A hazai munkaerőpiacon a legnagyobb számban a Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából érkezett munkavállalók vannak jelen, összlétszámuk meghaladja az 53 ezret. Bár az összes foglalkoztatotton belüli arányuk elenyésző, ráadásul bizonyos szektorokban való alkalmazásuk hasznos és szükséges, mégis némely esetekben problémát okoz a helyi dolgozóknak.

A várakozásokkal és a félelmekkel ellentétben Európai Uniós csatlakozásunkat követően nem ugrott meg a Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalók létszáma - legalábbis ez olvasható ki a Foglalkoztatási Hivatal statisztikájából. A jelentés szerint 2003 utolsó napján mintegy 57 ezer külföldi dolgozó rendelkezett érvényes munkavállalói engedéllyel, addig 2004 végén 64 ezer fő, idén pedig a regisztrált uniósokkal együtt 62 ezer. A létszám változásának mértéke tehát az utóbbi három év mindegyikében néhány százalékos volt, és tavaly nem is növekedett, hanem csökkent.

A statisztikából kiderül: 2005-ben az érvényes munkavállalási engedélyek száma 46 ezer volt, az újonnan csatlakozott országok dolgozói közül 16 ezer főt regisztráltak a hazai munkáltatók - vagyis a munkaerőpiacukat teljes egészében megnyitók közül hivatalosan ennyien dolgoznak hazánkban.

A legtöbb külföldi munkavállaló Budapesten és Pest megyében vállal munkát. Átlagon felüli a számuk Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Csongrád megyében.

Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából jönnek a legtöbben

Hazánkba egyébként a világ minden tájáról jönnek munkavállalók. Tavaly 92 afrikai, 3 550 ázsiai, és 550 amerikai rendelkezett magyar munkavállalási engedéllyel. Ausztrália és Óceánia állampolgárai közül 40 fő, az EU-tagállamok állampolgárai közül pedig 1775 fő dolgozott nálunk - viszonylag magas számban képviseltetik magukat a német (789 fő), a francia (250 fő) és az osztrák (218) dolgozók. Az EU kívüli európai országok munkavállalói közül 40 ezren dolgoznak hazánkban - főleg román és ukrán állampolgárok (30 884, illetve 7560 fő).

Érvényes regisztrációval a legtöbben a szlovák állampolgárok rendelkeznek. Míg azonban a Foglalkoztatási Hivatal szerint 15 106 szlovák dolgozó vállal munkát hazánkban, addig a révkomáromi Selye Egyetem és a P & Bert Tanácsadó Kft. közelmúltban publikált felmérése szerint létszámuk meghaladja a 30 ezret.

A két felmérés közti létszámkülönbség egyébként a munkáltatók "feledékenységével" magyarázható. Bár a szabályok értelmében engedély nélkül dolgozhatnak itthon a szlovákok - csakúgy, mint például az angolok és az írek -, ám az alkalmazásukat legkésőbb az első munkanapon be kellene jelentenie (regisztrálnia) a foglalkoztatónak az illetékes munkaügyi központhoz. Mivel azonban a bejelentés elmulasztása semmilyen szankciót nem von maga után, így a cégek legtöbbször elfelejtkeznek e kötelezettségükről.

A szlovák dolgozók kiszoríthatják a piacról a magyarokat

Mindenesetre tény, hogy legalább 15-20 ezer szlovákiai munkavállaló dolgozik hazánkban. De ha épp harmincezer fő, a létszámuk még akkor sem nevezhető magasnak. Bár a probléma nem is a létszámmal van. "Inkább az a gond, hogy ezen dolgozókat bizonyos esetekben nem a magyar munkaerő pótlására, hanem a magyar munkaerő helyett alkalmazzák. Persze zömében foglalkoztatásuk oka, hogy a pozíció betöltésére nem találtak az elvárásoknak megfelelő magyar munkavállalót, mégis előfordul, hogy azért döntenek mellettük, mert a szlovák dolgozókat a hazaiak által kért bérnél kevesebbért is alkalmazhatják" - mutat rá a problémára Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.

Mivel Dél-Szlovákiában az átlagbérek a magyarnál 30 százalékkal alacsonyabbak, a cégek még úgy is jobban járnak a szlovák munkavállalókkal - mint a magyarokkal -, ha ők szlovák fizetésüknél 10-20 százalékkal magasabbat kérnek. "Ilyen körülmények mellett könnyen előfordulhat, hogy a határ menti településeken elő hazai dolgozókat - elsősorban a betanított munkásokat - a szlovák munkavállalók kiszorítják a munkaerőpiacról" - figyelmeztet a főtitkár.

Az egészségügyben és a feldolgozóiparban szükségesek

Dunai Péter szerint ugyanakkor a külföldi dolgozók alkalmazására bizonyos szektorokban égető szükség van. Ilyen például az egészségügy (ápolónők), a építő- és feldolgozóipar (lakatos, esztergályos, ács illetve a varrónő), ahol jelenleg krónikus a munkaerőhiány.

A Suzukinál 1300 külföldi állampolgárságú munkavállaló dolgozik. Főleg Szlovákiából, Romániából és Ukrajnából érkeznek, többségében magyar nemzetiségűek. A dolgozók alkalmazására azért volt szükség, mert "elfogytak a magyar munkavállalók", a pozíciók viszont nem maradhattak üresen.

Dunai Péter véleménye szerint a munkaerőhiány elsődleges oka, hogy csak kevés szülő - és fiatal - dönt a szakmunkásképzés mellett. "Mivel a fizikai munkák presztízse hatalmasat csökkent az utóbbi időben, a fiatalok inkább a középiskolát, gimnáziumot - majd pedig valamely felsőoktatási intézményt - választják. Ezért kezdi számos diplomás pályakezdő munka nélkül pályafutását - hiszen a gazdaság nem képes felszívni őket. Ez az oka annak is, hogy az alapszakmák betöltésére külföldi munkavállalók behozása szükséges" - magyarázta a főtitkár.

Oroszi Babett