Az újságírók harmada nettó 200 ezernél többet keres

Bár az újságírók elégedettek a munkahelyi légkörrel, hiányolják a szakmai továbbképzéseket és konferenciákat, 32 százalékuk nettó 200 ezer forintnál többet keres - derül ki a médiamunkások társadalmát feltérképező felmérésből.

A kutatást az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportja végezte a Magyar Újságírók Országos Szövetségének megbízásából, közel 1000 "médiamunkás" részvételével. A felmérés készítésekor a szakmát hobbi szinten űző, alkalmi publicistákat éppúgy kérdeztek, mint a médiában napi szinten tevékenykedő, főállású zsurnalisztákat, televíziósokat, rádiósokat, időszaki kiadványok munkatársait is: "mindenki újságíró, aki annak vallja magát" - indokolta a széles merítést Vásárhelyi Mária kutatásvezető.

A szakmabeliek harmada 30 év alatti

A felmérés ugyanakkor világossá tette: fiatalodik a szakma - 1997-ben a médiumoknál dolgozók alig 10 százalékát tették ki a fiatalabbak, ám mára a médiában dolgozók harmada 30 év alatti, míg kicsivel több, mint negyedük 31-40 év közötti - a kutatás készítői a kereskedelmi médiumok és az internetes újságírás terjedésével magyarázzák a jelenséget.

Az újságírók fele nő

A pályán lévő nők aránya is rengeteget változott az elmúlt 10 évben: jelenleg 47 százalékuk nő, így Finnország és Spanyolország kivételével hazánkban forgatja a tollat a legtöbb hölgy.

Javul a nyelvtudás

Az elmúlt 10 évben nem csak a szakmában dolgozó nők aránya, hanem az újságírók nyelvismereti statisztikája is sokat javult: mára mindössze 16 százalékuk nem beszél semmilyen idegen nyelven, míg egy évtizede negyedük mondhatta el ugyanezt.

A vidéki és közszolgálati médiumoknál keresnek a legkevesebbet

A vizsgálat résztvevői a médiamunkások pénztárcájába is bepillantást engedtek, amelyből kiderült: széles skálán mozog a szakmabeliek bére. A legsiralmasabb anyagi helyzetben a vidéki és közszolgálati médiumok munkatársai vannak: ebben a körben a havi nettó 80 ezer forintos, vagy az alatti fizetés sem számít ritkaságnak.

Nettó 300 ezer felett a legjobbak

Az újságíró társadalom 12 százalékos felső hányadába tartozók átlagosan havi nettó 300 ezer forint felett keresnek. A médiában dolgozók egyötöde átlagosan 200-299 ezer, 32 százaléka 120-199 ezer, míg 13 százaléka 100-119 ezer forintot tudhat a borítékban. A szakma legrosszabbul fizetett ötödébe tartozók bére 80 ezer forint alatti összegnél kezdődik és mindössze nettó 99 ezer forinttal zárul.

Az online médiában és a televízióknál keresnek a legtöbbet

A legmagasabb kereseteket egyébként az online médiumok, a kereskedelmi televíziók és hetilapok munkatársai tudják felmutatni: az itt dolgozók bő 20 százaléka keres átlagosan nettó 200-299 ezer forintot. Ám a jövedelmek nagyságával még a legjobbak sincsenek maradéktalanul kibékülve: így az újságírók fele alulfizetettnek érzi magát.

A kedvtelésből írók szívesebben dolgoznak

A munkahelyi légkörrel a napi, -hetilapoknál, az online médiumoknál, a rádióknál és televízióknál dolgozók bő háromnegyede elégedett - ennél jobb mutatót (83 százalék) csak a kétheti folyóiratok munkatársai produkáltak, ám "sokuk külsősként, kedvtelésből, időszakonként ír - így kevésbé érzékeli a munka nehezebb pillanatait" - tette hozzá Vásárhelyi Mária.

Elégedettek a munkahelyi légkörrel és a kollégákkal

A megkérdezettek nagy része, a válaszadó "médiások" háromnegyede érdekesnek, változatosnak tartja napi munkáját, ugyancsak 75 százalékban elégedettek kollégáik hozzáállásával, szakmai színvonalával és hozzáértésével. Az újságírók 40 százaléka azonban kevesli a szakmai konferenciákat és az előlépési lehetőséget, míg legalább felük úgy véli: a külföldi utak kimaradnak munkájukból. A zsurnaliszták közel háromnegyede mindemellett úgy ítéli meg: legalább olyan hatékonyan teszik a dolgukat, mint más szakmák képviselői, ám felük úgy látja: nagyobb felelősséget is tanúsíthatna az újságíró-társadalom.

Egyre több a jobboldali tollforgató

A felmérés arra is rámutatott: az újságírók körében a 30-as, 40-es korosztály képviselői közül kétszeresére, míg az újonnan a pályára lépők körében háromszorása nőtt a jobboldal támogatottsága a tíz évvel ezelőtti felméréshez képest. A jobboldali dominancia kapcsán azonban érdemes megemlíteni: az eredmény nem csupán a politikai nap -és hetilapok, hanem az 1000 fős mintában előforduló, teljesen eltérő sajtótermékek és médiumok munkatársaira vonatkozik.

Sokszor kerülnek szembe politikai nyomásgyakorlással

Az újságírók munkájuknál fogva gyakran sértenek bizonyos érdekköröket - 43 százalékuk azt mondta: volt rá példa, hogy egy-egy cikk kapcsán politikailag is nyomást szerettek volna gyakorolni a szerzőkre. A próbálkozás az esetek többségében kisebb-nagyobb sikerrel is végződött. A válaszadók legalább harmadát egyszer-kétszer, míg 8 százalékukat komolyabban fenyegették már meg egy-egy megjelent írás, vagy adásba kerülő műsor miatt.

A piac telítettsége ellenére is vonzó a szakma

Vásárhelyi Mária arra is utalt: a sosem látott mértékben megnehezedett elhelyezkedési esélyek ellenére sem apad a médiába vágyók száma: évente megközelítőleg 3000 ezer frissen végzett kommunikációs szakember kerül ki a munkaerőpiacra, miközben a KSH nyilvántartásban mindössze közel 7000 személyt tartanak nyilván újságíróként. A kutató szerint a szakma vonzerejét a változatosság, a nyilvánosság ereje, a társadalmi presztízs és az a múlt rendszerbéli beidegződés táplálja, hogy " egy újságíró mindent el tud intézni."

Újságírók értékrendje: TOP 10

1. Boldog családi élet
2. Örömet lelni a munkában
3. Biztonságos, kiegyensúlyozott élet
4. Jó anyagi körülmények és életszínvonal megléte
5. Nagy tudású, széles látókörű embernek lenni
6. Színes, változatos élet
7. A lehetőségekhez képest a szakmai maximumot tudja nyújtani
8. Sok barátja legyen
9. Sikeres ember legyen
10. Javítani valamit a világ dolgain

Takács Gabriella