Nem enged követeléseiből a magyar küldöttség

Lezárult az első fordulója a magyar kormányküldöttség és az EU képviselői között folyó részletes tárgyalásoknak. A megbeszélésen Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter ragaszkodtak az agrárkifizetések és a költségvetési kompenzáció emeléséhez. Az EU csak délután ismerteti álláspontját a magyar követelésekkel kapcsolatban.

Kovács László külügyminiszter a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Magyarország továbbra is napirenden tartja az agrárkifizetések és a költségvetési kompenzáció ügyét. Annak ellenére, hogy a megbeszélésen a dán fél kijelentette: bár az EU tagállamai beleegyeztek a dán kormány által javasolt bővítési alapelvekbe, a legtöbbjük túlzásnak tartja azokat, így az EU álláspontja szerint a mostaninál több kedvezményt már nem érhet el egyik csatlakozni kívánó ország sem. A megbeszélésen az EU részéről Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő, Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa és szakértőik vettek részt.

A megbeszélésen Medgyessy Péter miniszterelnök ismertette az EU-val a magyar álláspontot. Eszerint az Unió jelenlegi ajánlatában szereplő 25 százalékos agrártámogatás emelése a csatlakozást követő első három évben nem jelentene 500 millió eurónál nagyobb pluszköltséget az EU-nak akkor sem, ha mind a tíz csatlakozó ország a megemelt összeget kapná. A magyar álláspont szerint az agrártámogatások emelése nem hátráltatná az EU 2007-re tervezett agrárreformját sem.

A másik nyitott kérdés a tárgyalásokon a költségvetési kompenzáció növelése, melyet minden tagjelölt egyaránt fontosnak tart. Magyarország a költségvetési kompenzációból arányos részt - 15 százalékot - kér az EU-tól. Ez a kérdés kiemelt pontja a lengyel tárgyalásoknak is.

Az [origo] kérdésére, hogy mi lesz, ha semmit sem sikerül elérnünk a nyitott tárgyalási fejezetekben, Kovács László nem adott egyértelmű választ. A legrosszabb lehetőséggel nem foglalkozunk - mondta. Az EU képviselői délután egy újabb megbeszélésen ismertetik majd álláspontjukat a magyar kérésekkel kapcsolatban. A megbeszélések várhatóan délután öt órakor érnek véget, azonban a magyar külügyminiszter szerint az ilyen határidőket nem lehet szigorúan venni nemzetközi tárgyalásokon.

A történelmi tárgyalássorozat zárt ajtók mögött, a koppenhágai Bella Center politikusok számára elzárt termeiben zajlik. A delegációtól kapott értesüléseink szerint a különböző államok vezetői és diplomatái egy nagy helyiségben, kényelmes fotelekben ülve várják, hogy bejussanak az újabb és újabb fordulókra az EU vezetőihez. Az utolsó nap a vártnál bonyolultabban alakul. A delegációk képviselői folyamatosan találkoznak a folyosón és tájékoztatják egymást saját országuk tárgyalásairól.

Ha egy tagjelölt valamelyik kérdésben eredményt ér el, abból várhatóan minden más kandidáló ország is részesül majd. Ennek ellenére azonban minden ország küldöttsége igyekszik saját érdekeit előtérbe helyezni. Mivel senki sem akar lemaradni valamilyen engedményről, a korábban elvileg minden kérdést lezárt Szlovákia és több balti állam is újabb kérésekkel állt elő. A legkeményebb továbbra is Lengyelország, amely akár 1 milliárd eurós követeléssel is előállhatott, bár a részleteket a lengyel politikusok nem árulták el. Nehéz kiismerni az EU taktikáját is. A hírek szerint a magyar ajánlatra például eltérően reagált Rassmussen és Prodi. Míg a dán miniszterelnök megerősítette, hogy nincs további alku, a Európai Bizottség elnöke olyan gesztust tett, amiből feltételezhető, hogy lesz kompromisszum.

A dán javaslatokat az Európai Tanács csütörtöki ülésén fogadták el tárgyalási alapnak az EU tagországok. Tóth Tamás külügyi szóvivő az [origo]-nak elmondta: ez azt jelenti, hogy a bővítés első három évében közel 4,5 milliárd euró jut majd a csatlakozó országoknak, ami közel 1,5 milliárd euróval többet jelent, mint az EU októberi ajánlata. Tóth szerint bár a dán ajánlat sok vitás kérdést megoldott, a tagjelölt országok küldöttei ezen felül szeretnének még további különmegállapodásokat és kedvezményeket elérni a részletes tárgyalások során.

A csehek is minél több engedményt próbálnak elérni a tárgyalások során. Vladimir Spidla pénteken délelőtt a Reuters-nek elmondta: Csehország kitart amellett, hogy a lehető legjobb EU-csatlakozási feltételeket érje el, és határidők miatt nem fog ebből engedni. A cseh kormányfő szerint "még mindig van mozgástér, és nincsenek végleges álláspontok". Hozzátette: Csehországot nem befolyásolja az idő múlása. Csak azért nem fognak engedni, hogy már pénteken megszülessen a döntés. Spidlára erős nyomás nehezedik a cseh közvélemény részéről, mivel a héten kiderült, hogy Csehország azon tagjelöltek között van, amelyek várhatóan a legkevesebb támogatásra számíthatnak az uniós kasszából.

A dán javaslatok elfogadása mellett a kongresszus másik lényeges határozata, hogy két évvel elhalasztoták a döntést Törökország EU-csatlakozásáról. Törökország már 15 éve hiába próbálja elérni, hogy beléphessen az EU előszobájába, azaz megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások. A dán fővárosban éjjel fél egykor tartott sajtótájékoztatót Anders Fogh Rasmussen, az EU soros elnökségét ellátó dán kormányfő mindössze annyit tudott mondani az éjszakai sajtótájékoztatón megjelent seregnyi török újságírónak, hogy megkezdődnek a tárgyalások, amilyen hamar csak lehet. A döntést azonban újabb két évvel elhalasztották, amit a dán miniszterelnök úgy fogalmazott meg, hogy ha a most felállított kritériumoknak Törökország 2004 decemberéig meg tud felelni, akkor megkezdődhetnek a tárgyalások. Ekkor a teremben lévő több száz újságíró egyik része nevetésben tört ki, amely annak szólt, hogy ismét csak egy nesze semmi fogd meg jól volt a válasz Törökország számára. Az újságírók másik fele, elsősorban a törökök egymás szavába vágva kérdezték, odakiáltva az EU vezető politikusához, hogy "de mikor?". Válasz csak rövid gondolkodás után érkezett: "amilyen hamar csak lehet".

György Bence - Koppenhága