A lordok házának mintegy 70 egykori tagja, akiket a munkáspárti kormány által meghirdetett alkotmányos reformok keretében 1999-ben zártak ki a törvényhozásból, arra alapozza beadványát, hogy parlamenti tagságuk beszüntetésével a kormány több évszázados személyes tulajdonjoguktól fosztotta meg őket jogtalanul. Ezért fejenként egymillió font kártérítést követelnek a kormánytól - közölte hétfőn Londonban képviselőjük.
Lord Mereworth hangsúlyozta, hogy a főrendek parlamenti tagsága több évszázadra visszanyúló kiváltság, amelyben annak idején őseik örök időkre részesültek. Ezáltal valójában tulajdonjogi kérdésről van szó, amely rendezést kíván.
Az egykori lordok ügyvédje elmondta: megkérdőjelezik a parlament döntésének érvényességét. Egy XIX. századi, precedens értékű brit bírósági döntés ugyanis úgy rendelkezett, hogy a felsőházi örökös tagság tulajdonjogi kérdés, és ezt a jogot soha nem szabad megvonni tulajdonosától.
Emlékeztetett arra is, hogy mivel a lordok háza reformjának folytatásában a kormány kilátásba helyezte nyugdíj folyósítását a felsőház jelenlegi választott tagjainak majdani menesztésekor, a kiváltságuktól megfosztott főrendek is jogosultak az anyagi kompenzációra.
A munkáspárti kormány kezdeményezésére meghirdetett felsőházi reform első szakaszában az örökös főrendeket 1999-ben megfosztották attól, hogy évszázados kiváltságaiknak megfelelően a lordok házának állandó tagjai legyenek. A vonatkozó törvény értelmében 543 főrendet ebrudaltak ki a felsőházból.
A reform folytatásaként előterjesztett kezdeményezések keretében az illetékes testület decemberben hét javaslattal állt elő. Közülük az egyik teljes egészében választott, illetve részben választott, részben kinevezett felsőház kialakítását célozza. Ennek értelmében nyugdíjaznák a lordok házának jelenlegi, több mint 600 tagját is.