Otthon jeles, idegenben egyes a Fulham teljesítménye

A szezon előtt a Fulham FC hívei joggal tarthattak attól, hogy kedvenceik megint a kiesés ellen küzdenek majd, és mivel a nyáron a csapat inkább gyengült, mint erősödött, így félő volt, hogy a londoniak ebben a küzdelemben a rövidebbet húzzák. Ehhez képest a klub nem szerepel rosszul, sőt a téli átigazolási időszakban még erősíteni is tudott, ezzel együtt ha nem javít idegenbeli mérlegén az együttes, könnyen bajba kerülhet.

Amikor a Fulham FC 2001-ben feljutott a legjobbak közé, akkor sokan azt gondolták, hogy a milliárdos tulajdonos, Mohamed al-Fayed vagyonának köszönhetően a csapatnak nem lesznek kiesési gondjai, sőt akár az európai kupaszereplést is célba veheti.

Voltak is erre utaló jelek, a klub egy időben nemzetközileg is ismert labdarúgókat igazolt nem kis összegért, ám a sztáredző, Jean Tigana nem tudta elérni az óhajtott sikereket, utódjától, Chris Colemantől pedig ezeket már nem is várták el. Időközben ugyanis Al-Fayed csökkentette az egyesületre költött summát, így aztán az előző szezonban elért 13. pozíció nem is számított rossz eredménynek.

A nyáron újabb kulcsembereitől vált meg a klub a holland kapus, Edwin van der Sar, illetve a házi gólkirály Andy Cole személyében, az új szerzemények pedig a bajnokság elején kevés lehetőséget kaptak, így a csapat nyolc forduló után mindössze egy győzelemmel állt a tabellán.

Ezt az egy győzelmet hazai pályán, a Craven Cottage-en érte el a csapat, és hogy később sikerült feljebb tornásznia magát a Premier League-ben, az kizárólag az otthoni mérlegének köszönhető. A Fulham ugyanis a nyolcadik forduló óta (amikor a Manchester United 3-2-re nyerni tudott Londonban) lejátszott kilenc hazai találkozójából nyolcat megnyert, egyszer pedig döntetlent játszott, ami azt jelenti, hogy az otthoni teljesítmények alapján a klub a negyedik helyen áll, csak a Chelsea FC, a Liverpool FC és az Arsenal FC előzi meg!

A Craven Cottage-en a csapat 29 pontot szerzett, ami ugyanakkor egyben azt jelenti, hogy idegenben egészen pocsékul szerepel a gárda, vendégként még nyeretlen, és mindössze három döntetlennel "büszkélkedhet" - ezzel a Fulhamé a legrosszabb idegenbeli mérleg a Premier League-ben. A felemás teljesítmény hatására az együttes egyelőre nem tud feljebb lépni a középmezőny végéről: a hazai összecsapások után mindig egy kicsit előrébb áll, majd az idegenbeli 90 perc után visszacsúszik pár pozíciót.

A szurkolók csak abban bízhatnak, hogy a bajnokság második felében sikerül javítani ezen a katasztrofális idegenbeli mérlegen, amire meg is van az esély, hiszen a klub, hosszú idő után először, komolyan erősíteni tudott a téli átigazolási időszakban. Az elmúlt évek elején a Fulham fanatikusainak elsősorban azért kellett izgulniuk, hogy melyik sztárjuk igazol el (így hagyta ott például a klubot Louis Saha is), és pletykákban most sem volt hiány, az újságokban arról lehetett olvasni, hogy Pape Bouba Diopot, Luis Boa Mortét vagy éppen Steed Malbranque-ot több egylet is csábítja - azonban mind a hárman maradtak.

Ráadásul négy új futballista is érkezett a klubhoz, akik közül hárman rögtön bekerültek a kezdő tizenegybe, és máris alapembernek számítanak. A legfontosabb talán egy megbízható kapus leigazolása volt, Van der Sar méltó utódját ugyanis eddig nem sikerült megtalálni. A kapuban a Cardiff Citytől kölcsönvett Tony Warner és a veterán Mark Crossley váltotta egymást, de egyikük sem győzte meg arról Colemant, hogy ő lenne a végleges megoldás.

Így aztán januárban Al-Fayed másfél millió fontért megvette a másodosztályú Southampton FC finn kapusát, Antti Niemit, aki korábban éveken keresztül védett a Premier League-ben, sőt volt olyan időszak, amikor az angol élvonal legjobb portásai közé sorolták. A 33 esztendős hálóőr 2008-ig írt alá, és azóta mindegyik találkozón ő védte a Fulham kapuját.

A védelem megerősítése, na meg a sok sérülés miatt (a standard balhátvéd Niclas Jensen hosszabb időre kidőlt, helyettese, a fiatal Liam Rosenior pedig inkább a védelem közepén érzi jól magát) a klub kölcsönvette a Chelsea FC bal oldali védőjét, Wayne Bridge-et, és ingyen igazolt a Fulhamhez az amerikai Columbus Crew új-zélandi középpályása, Simon Elliott is (a londoniaknak remek játékosmegfigyelőjük lehet az MLS-ben, hiszen Simon Bocanegra és Brian McBride mellett Elliott már a harmadik, aki az észak-amerikai profiligából érkezett a Fulhamhez).

A legdrágább vétel azonban a Tottenham Hotspurtől több mint kétmillió euróért megvett középpályás, Michael Brown volt, aki egyelőre még csak egy félidőt játszott, de tőle is nagyon sokat várnak a londoniak.