Sokan visszaélnek a menedék jogával

Vágólapra másolva!
Sok külföldi megpróbál visszaélni a menedékjoggal, és ahol csak lehet, kihasználják a szabályozás kiskapuit. Egy nigériai férfi például több mint két éve próbál menekültstátushoz jutni Magyarországon, míg egy családot három éve állami pénzből tartanak el, miközben már a negyedik kérelmüket nyújtják be. A hatályos szabályok szerint azonban bármeddig kísérletezhetnek a menekültjogi státus megszerzésével - írja a Népszabadság.
Vágólapra másolva!

A Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalában szinte naponta előfordul, hogy valaki a hatályos törvények adta kiskapukat kihasználva visszaél a menedékjoggal. Végh Zsuzsanna főigazgató szerint az alapvető problémát azt jelenti, hogy a menekültstátus iránti kérelem tetszőleges alkalommal benyújtható, ezért az összes ügy csaknem felében többször is próbálkoznak a kérelmezők. Tavaly például 334 olyan külföldi fordult bírósághoz, akiről korábban már legalább egyszer megállapították, hogy nem tartozik a genfi konvenció hatálya alá, így nem jogosult a menekültstátusra.

Egy nigériai férfi próbálkozott a legtöbbször: két és fél éve van Magyarországon, és jelenleg az ötödik beadványát vizsgálják, de eltartja saját magát. Egy, a volt Szovjetunió területéről érkezett család - miközben a negyedik kérelmet nyújtotta be - három éve menekülttáborban él, ez a hivatalnak eddig több mint harmincmillió forintjába került. Hasonlóan kitartó egy idős szlovák férfi, aki szintén üldöztetésre hivatkozva már a harmadik kérelmet nyújtotta be menedékjogért.

Sok külföldi amint átlépte a határt, benyújtja a kérelmet, és ha elutasítják, akkor újra fellebbez. Sokan viszont megérkezésük után vállalkozásba kezdenek, de később, amikor az üzlet rosszul megy, és ezért nem hosszabbítják meg tartózkodási engedélyüket, hirtelen az üldözöttségükre hivatkozva menekültstátust kérnek. A hivatal egyik jól ismert ügyfele például az a vietnami kereskedő, aki miután csődbe ment, menekültstátusra vár, közben feketén dolgozik az egyik piacon.

Menedéket kérni emberi alapjog, viszont a valódi menekültek érdeke is az, hogy megakadályozzák a visszaéléseket. Más uniós országban sem korlátozzák, hogy hányszor lehet menekültjogot kérelmezni, de más eszközökkel megpróbálják kiküszöbölni a visszaéléseket. Például gazdasági nyomásgyakorlással: lehet ugyan újra próbálkozni, de a külföldinek magának kell gondoskodnia az ellátásáról. Máshol az elutasító határozat után a külföldit kiutasítják, de távollétében döntenek az új beadványról, ha benyújtja. Az EU-ban egy olyan új irányelv elfogadását tervezik, amely szerint bevezetnék az előszűrést, és a nyilvánvalóan megalapozatlan beadványok esetében nem folytatnának érdemi vizsgálatot.