Újabb bérlakásprogram a kormány figyelmébe

Állami lakbértámogatáson alapuló bérlakásrendszer tervét dolgozta ki a Gestor Befektetési Alapkezelő Zrt. A modell lényege, hogy piaci alapon épülnének a lakások, amelyek bérbeadásához az önkormányzatok - rendeletben rögzített - támogatást nyújtatnának - közölte az alapkezelő az MTI-vel.

A Gestor-féle program lényege, hogy az állam a maga eszközeivel a bérletre ad garanciát, úgy, hogy jelentős mértékben, de évente csökkenő ütemben ad támogatást a bérlőknek, az önkormányzatokon keresztül. Az állam pályáztatja az önkormányzatokat a rendelkezésre álló lakbér-támogatási összeg lehívására.

Az önkormányzat a konkrét lakóingatlan-fejlesztési projektekhez kötötten a megpályázott összegből garantált bérleti díjat fizet a megépült ingatlanok tulajdonosának - a befektetőnek -, aki az így rendelkezésre álló biztos jövedelemáramlás alapján megvásárolja a fejlesztőktől a lakásokat. A fejlesztők a lakásokat saját erő, illetve bankhitel segítségével építik fel.

Az állam tehát kizárólag lakbértámogatást ad, vállalkozóit nem. A pénzügyi modell feltételezi, hogy az ingatlanfejlesztő által megépített társasházat annak elkészülte után befektetőként ingatlanalap, illetve intézményi befektető vásárolja meg, és kizárólagos szerződést köt az adott önkormányzattal arra, hogy az a lakásokat albérletbe adhassa. Az önkormányzat normatív alapon, a saját rendelete szerint dönti el, kinek, és mekkora támogatást nyújt.

Piaci adatok szerint a budapesti lakásbérleti díjak átlaga havonta 1500 forint négyzetméterenként, így egy átlagos 70 négyzetméteres lakás havi piaci bérleti díja 100 ezer forint körül lehet. Ez az összeg egy átlagos magyar család számára nem megfizethető - szögezi le a Gestor közleménye. (Ráadásul nincs elegendő minőségi bérlemény, ezért a díjak alighanem még emelkedni is fognak, amint a válság miatt megszigorodó hitelezés helyett egyre többen kénytelenek majd a bérlést választani.)

Az állam feladata, hogy a piaci bérleti díj és a valós anyagi lehetőségek különbözetét a maga eszközeivel finanszírozza, az önkormányzaté pedig, hogy saját rendelete szerint - normatív alapon - ezt a különbözetet a bérlő helyett az ingatlan tulajdonosának folyamatosan megfizesse

Ez az a garantált bérletidíj-bevétel, amely elfogadható mértékre csökkenti az ingatlantulajdonos kockázatát - és az ingatlanfejlesztő, valamint a finanszírozó pénzintézet kockázatait is -, lehetővé téve az ésszerű kockázatvállalást és a hitelezést.

A Gestor Befektetési Alapkezelő Zrt. számításai szerint tíz év alatt az új támogatási rendszerrel 1000-3000 bérlakás épülhet meg vállalkozói alapon. Viszonylag egyenletes növekedés mellett a 10. évben a megépült lakások száma megközelítőleg 12 ezer lesz.

Az állami támogatás ebben az időszakban összesen mintegy 32,5 milliárd forint, egy lakásra átlagosan tehát 2,7 millió forint jut, mellyel a lakásállomány mintegy 147 milliárd forint értékű lakással bővülhet. Minden 100 ezer állami forint így legalább 450 ezer vállalkozói forintot indukál, ezzel hozzájárulva a gazdaság élénkítéséhez is.

A Társaság a Lakásépítésért Egyesület évek óta szorgalmazza az osztrák rendszerű bérlakásépítés magyarországi meghonosítását. Ennek központi eleme a bérlakásokat építő és üzemeltető nonprofit cégek hálózata, melyeket - többek közt - bankok, biztosítók, önkormányzatok, szakszervezetek alapítanak Ausztriában. Az építést viszont a piaci szereplő kivitelező cégek végzik. Ebben a rendszerben az állam és a tartományok az építést támogatják, viszont limitált a lakbér.