Gondban lehet a minősítéssel az EU pénzügyi vészalapja

Egyenként próbálja meggyőzni a hitelimnősítő cégeket az Európai Unió pénzügyi stabilitási alapjának vezetője, hogy minél előbb adják meg a lehető legjobb besorolást. A banki stressztesztek ugyanakkor még tartogathatnak kellemetlen meglepetéseket, miközben Szlovákia aláírása még mindig hiányzik a megállapodásról.

Nagy kihívás elé néz hétfőtől az eurózóna tagállamainak esetleges jövőbeni kisegítésére létrehozandó Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (EFSF): meg kell győznie a hitelminősítő intézeteket, hogy jár az alapnak a lehető legjobb, Aaa minősítés.

A Financial Times információi szerint az EFSF vezetője, Klaus Regling külön-külön készül tárgyalni a Fitch, a Moody's és a Standard & Poor's hitelminősítő képviselőivel a besorolásról.

A 440 milliárd eurós alap várhatóan júliusban, vagy legkésőbb augusztusban kezd működni, kötvényeket pedig csak akkor bocsát majd ki, ha egy ország pénzügyi segítséget kér, Regling azonban minél előbb szeretné megszerezni a minősítést. Az angol gazdasági lap szerint ilyen rövid idő alatt ez elég nehéz lesz, tekintve, hogy teljesen új intézményről van szó.

Az Aaa megszerzése sokak szerint eleve nem reális, mivel az EFSF mögött álló, kötvényeire garanciát vállaló államok közül csak háromnak - Franciaországnak, Hollandiának és Németországnak - van meg ez a minősítése az adósságkockázati piacon. A kétkedők között van többek között a magyar származású amerikai milliárdos, Soros György.

Az aggályokat látszik erősíteni, hogy a befektetők mostanában attól tartanak, Spanyolország és Portugália az EFSF két részvényeséből kisvártatva az első két ügyfelévé avanzsál.

Spanyolország ugyan többször jelezte már, hogy nincs szüksége az alapra az államháztartása rendbe tételéhez, új helyzetet teremthetnek azonban az uniós bankok stressztesztjeinek július második felében nyilvánosságra kerülő eredményei. Egyes pénzintézetekről könnyen kiderülhet, hogy eurómilliárdokért kell őket újratőkésíteni.

Az EFSF létrejöttét az eurózónában eldöntött tényként kezelik, már toborozzák a munkatársait, holott Szlovákia még nem is egyezett be a rá eső kötelezettségek teljesítésébe. Az országban nemrég tartottak választásokat, és a távozó és az új kormány megpróbálta egymásra tolni a lakosság körében népszerűtlen csatlakozás felelősségét - ezért nem születhetett még meg az ígért garanciavállalás.

Július 1-jén végül a választásokon a szlovák részvétel elutasításával kampányoló, későbbi győztes SDKÚ kiadott egy közleményt, mely szerint az alaphoz való hozzájárulásról született szlovák kormányzati döntés "visszafordíthatatlan", ezért az új kormány nem fog akadályt gördíteni elé.