A kormányfőbuktatás is téma az új alkotmány alapozói között

Az állam működését bénító kétharmados törvények lazítása, a népszavazás megnyirbálása és a kormányfő leváltásának megkönnyítése is téma volt az új alkotmány alapjait kidolgozó politikusok között, akik Orbán Viktor miniszterelnök kérésére kezdtek el dolgozni júniusban. Egyelőre sok a vita és a tisztázatlan kérdés, de az biztosnak tűnik, hogy az új alkotmány rövid lesz és választási rendszer is változatlan marad.

A hatályban lévő alkotmány túlírt és bonyolult, a rengeteg kétharmados szabály lebénítja az államot, meddő vitákat eredményez a politikában, így semmi meglepő nincs abban, hogy az elmúlt húsz évben nem ővezte tisztelet az alaptörvényt - ezzel indokolta az [origo]-nak Boross Péter, korábbi kormányfő, a miniszterelnök alkotmányozó tanácsadó testületének tagja, miért van szükség egy teljesen új alkotmány kidolgozására. Orbán Viktor a kormányprogram május 25-i bemutatásakor jelentette be, hogy a kormány új alkotmányt akar beterjeszteni a parlament elé még ebben a ciklusban.

A bejelentést követően, a miniszterelnök kezdeményezésére létrejött egy, az alkotmány koncepcióján dolgozó bizottság, amelynek Boross Péter egykori miniszterelnök, Pálinkás József MTA-elnök, Szájer József és Schöpflin György fideszes EP-képviselő, Stumpf István korábbi kancelláriaminiszter és Pozsgay Imre egykori állampárti politikus a tagja. A kormányfő mellett működő testület felállítását Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője azzal indokolta, hogy Orbán Viktor - a bizottság tanácsait figyelembe véve - személyesen akar részt venni az alkotmányozásban.

A kormányfő tanácsadó bizottsága eddig csak egyszer ülésezett, de azóta is élénk egyeztetés folyik a tagok között - mondta az [origo]-nak Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő. Szájer szerint még az elején tartanak a munkának, de a fő irányok már kitapinthatók.

Kevesebb kétharmados törvény

"Fölöslegesen van benne a rengeteg kétharmados szabály, a rendszerváltás óta eltelt időszak bebizonyította, hogy még az alkotmány sem tudja kikényszeríteni a pártok közti konszenzust" - mondta az [origo]-nak Boross Péter. Szájer tarthatatlannak nevezte, hogy a konszenzus hiánya miatt a parlament több tucatnyi alkotmányos mulasztást nem tudott mostanáig pótolni: a parlamenti pártok hosszú évek óta nem tudták a megváltozott népességi arányokhoz igazítani a választókerületi rendszert, vagy, hogy sokszor nem sikerült vezetőket választani a parlamentben a fő közintézmények élére.

Kérdésünkre, hogy pontosan milyen esetekben szüntetnék meg a kétharmados szabályt, Szájer József - arra hivatkozva, hogy ezt még nem gondolták végig - nem mondott részleteket. A fideszes európai paramenti képviselő szerint egyes esetekben 50 százalék plusz egy szavazat elegendő lesz a most kétharmados törvények elfogadásához, más esetekben viszont be kell vezetni a három- vagy akár a négyötödös szabályt.

Szájer nem minden esetben helyesli a kétharmados előírás megszüntetését: az [origo]-nak azt mondta, a választási szabályok esetében továbbra is garantálni kell, hogy a mindenkori kormány ne tudja egyszerű többséggel "magára szabni" a rendszert. "A magyar választójogi rendszer az egyik legjobb a világon: az egyéni mandátumok révén biztosítja a győztes párt számára a stabil kormányzáshoz szükséges többséget, a listás rendszer pedig a kisebb, ellenzéki pártoknak kedvez" - magyarázta.

Vita a felsőházról

Boross Péter az [origo]-nak azt mondta, attól mert kiesnek bizonyos kétharmados szabályok, még nem lesz kevesebb fékje a kormányzati hatalomnak, de ha igény van rá, lehetne újabb garanciákat beépíteni a rendszerbe. "Fel kéne állítani a parlamentben a második kamarát, és rá lehetne ruházni bizonyos korlátozó jogosítványokat. Elő lehetne írni, hogy bizonyos kérdésekről csak a két ház együttes ülésén születhet döntés" - mondott példát egy új ellensúly kialakítására a volt kormányfő hozzátéve, úgy látja a felsőház felállítására "most nincs fogadókészség".

Forrás: MTI

Orbán Viktor, Pálinkás József és Boross Péter

A kétkamarás parlamentről az alkotmányelőkészítő testület tagjai is vitatkoznak, Szájer szerint például ez "lelassítaná a döntéshozatalt". Ennek ellenére nem zárkózik el attól, hogy korporatív elemeket építsenek be a rendszerbe: ha kimondanák a képviselői-polgármesteri összeférhetetlenséget, akkor lehet szó egy, az önkormányzati lobbit tömörítő kamarának, de végig kell gondolni, hogy ezt milyen jogosítványokkal ruháznák fel. Szájer szerint az összeférhetetlenségről mindenképpen dönteni kell, mert a jelenlegi rendszer nem méltányos. "Debrecen polgármestere ott van az országgyűlésben, Soproné viszont nincs, a jelenlegi formájában esetleges, hogy ki hogyan képviselheti a városát" - mondta Szájer.

A kormányfő nem visszahívható

"Magyarországon egy bukott miniszterelnök addig maradhat hatalmon, amíg akar, vagy amíg le nem jár a mandátuma" - magyarázta az [origo]-nak Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője, miért tartja fontosnak annak a szabálynak a törlését az alkotmányból, amely előírja, hogy a kormányfő csak akkor váltható le, ha a parlamenti többség ellenjelöltet állít, és megszavazza új miniszterelnök kinevezését.

Orbán Viktor 2007-ben egy interjújában élesen bírálta az alkotmányt, azt kifogásolva, hogy az alaptörvény nem teszi lehetővé, hogy a köztársasági elnök lemondathassa Gyurcsány Ferenc akkori kormányfőt. Schöpflin az [origo]-nak azt mondta, az előző ciklus alatt bebizonyosodott, hogy a német alkotmányból átvett konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye gyengíti a társadalmi visszacsatolást, mert a társadalmi nyomás önmagában nem vezet a posztjához mindenáron ragaszkodó kormányfő lemondásához. A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint végig kell gondolni, hogy milyen módon lehetne az ilyen rendkívüli helyzetekben lemondatni a miniszterelnököt, érdemes-e ilyen jogosítvánnyal felruházni az államfőt.

Más véleményen van viszont Boross Péter és Szájer József. Boross azt mondta, a konstruktív bizalmatlansági indítványra vonatkozó szabály biztosítja a kormánystabilitást, ami különösen válságidőszakokban fontos. "Nem lenne jó, ha két feje lenne az országnak" - mondta Szájer, miért nem támogatja, hogy a köztársasági elnök dönthessen a kormányfő sorsáról.

Gyenge államfő, kevesebb népszavazás

Vita van a testületben az államfő jogosítványainak kibővítéséről is. Pozsgay Imre az [origo]-nak azt mondta, ő támogatná a közvetlen elnökválasztás bevezetését, mert ezzel szerinte ki lehetne vonni a parlamenti erőtérből, a politikai vitákból az államfőt. Pozsgay azt is szeretné, ha az államfő erősebb jogosítványokat kapna, de erről "érintettsége miatt" nem kívánt többet mondani. A volt államminiszter ezzel arra utalt, hogy 1989-ben ő volt az MSZP köztársasági elnök-jelöltje, de az SZDSZ és a Fidesz népszavazást kezdeményezett, hogy megakadályozza a választás kiírását.

Boross Péter szerint az államfő jogállásán, megválasztási módján nincs értelme változtatni, Szájer pedig azt mondta, azon esetleg el lehet gondolkodni, hogy ne csak a frakciók szavazzanak az államfő-jelöltről, hanem német mintára egy kibővített, a parlamenti képviselőket is magába foglaló testület válassza meg a köztársasági elnököt, de ennek részleteit még ki kell dolgozni.

Az elmúlt években Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere - aki szintén tagja az alkotmányt előkészítő bizottságnak - többször cikkezett arról, hogy a magyar közjogi rendszert el lehetne vinni egy erős elnöki rendszer irányába, de ez mára lekerült a napirendről a Fideszben. Orbán Viktor múlt héten, az LMP-frakciójánál tett látogatásakor határozottan kijelentette: nem gondolkodik félprezidenciális rendszer kialakításán.

Változhatnak viszont a népszavazásra vonatkozó előírások. Boross Péter és Pozsgay Imre is azt mondta, hogy elviekben hívei a társadalmi részvétel fokozásának, de a hazai népszavazási kezdeményezések rendszerint "nem a megoldásra, hanem a kormány ellen irányulnak". Boross szerint két-három ügyre kellene redukálni a népszavazásra bocsátható kérdések számát, mert mára "eltorzult a referendum intézménye". A volt miniszterelnök azt mondta, azzal, hogy Magyarországon szinte bármiről - így költségvetési kérdésekről is - lehet népszavazást tartani, meg lehet bénítani az államot, a kormányt. Boross felvetése azért pikáns, mert a Fidesz és a KDNP kezdeményezte a tandíj és a vizitdíj elleni 2008-as népszavazást. A népszavazást jóváhagyó Alkotmánybíróságot az akkori kormánypártok keményen támadták, mert megítélésük szerint a 2008-as kérdések is a költségvetésről szóltak, amit az alkotmány elvileg kizár.

Rövid és tömör

"Fontos jellemzője kell legyen a rövid, tömör forma. Mint egy szervezeti és működési szabályzatnak, amely az alapelveket fekteti le" - mondta a Népszavának adott keddi interjújában Pálinkás József, az MTA elnöke, a bizottság tagja arról, hogy milyen alkotmányt szeretne. Szájer az [origo]-nak azt mondta, nem zárható ki, hogy a jelenlegi alkotmányt "kettévágják": azaz a tényleges alkotmány, a csak legalapvetőbb előírásokat fogja tartalmazni, melyek a hatalmi ágak és a polgárok viszonyát szabályozzák, a többi rész viszont kikerülne az alaptörvényből.

Orbán Viktor kormányfő a múlt héten azt mondta, szívesebben függesztette volna ki a Fidesz és a KDNP által a parlamentben megszavazott nyilatkozat helyett az alkotmány preambulumát, de a hatályos alkotmánynak nincs olyanja, ezért a parlamentnek legkésőbb tavaszig meg kell szövegeznie az új alaptörvény bevezetőjét. Szájer szerint nem az a baj a hatályban lévő alkotmánnyal, hogy rosszul szabályozza a közintézmények viszonyát, hanem az, hogy az 1949-es dátumozású törvény nem teszi világossá: a rendszerváltással Magyarországon új, demokratikus korszak kezdődött. Szájer abban egyetért a miniszterelnökkel, hogy ebben a formában az alkotmány "technokrata szabálygyűjtemény", nem tisztázza, hogy melyek a köztársaság alapértékei.

"Főhajtás szükséges a nemzet történelmi teljesítményei előtt" - mondta az [origo]-nak Boross Péter, aki szerint az alkotmányozók ne feledkezzenek meg az ezeréves magyar alkotmányról. A korábbi miniszterelnök, egykori MDF-es politikus azt mondta, soha nem értette, hogy a liberális és a baloldali politikusok miért ódzkodnak a Szent Korona-tan alkotmányba való beemelésétől, hiszen az nem a királyság intézményére utal, hanem a történelmi alkotmányra, amely évszázadokon át korlátozta a mindenkori király hatalmát és garantálta Magyarország függetlenségét.

Boross szerint éppen ezért az új alkotmány előszavának utalnia kell a Szent Koronára, sőt a volt miniszterelnök belefoglalná az új alaptörvénybe, hogy a kormány, az államfő és a legfőbb bíró köteles a korona előtt esküt tenni kinevezésekor. Boross az Istenre való utalást is lényegesnek tartja, de szerinte ehhez meg kell találni a megfelelő formát, hogy a hívők és nem hívők számára is elfogadható legyen. Szájer József az [origo]-nak azt mondta, nem ők fogják végezni a szövegezést, a miniszterelnök tanácsadó testülete csak az új alkotmány kereteit alakítja ki. Az általuk kidolgozott koncepciót a kormányfő majd a parlament elé terjeszti, ahol a részletes munkát, a június 28-án felállt, 45 tagú országgyűlési bizottság fogja elvégezni.