Hogy kerültek Budapestre a színek?

Vágólapra másolva!
Több szürke budapesti tér is megszínesedett az elmúlt fél évben: a Moszkván a metróépület zsiráfmintát kapott, a szellőzőkre vicces robotpofákat festettek, a Nyugati felüljárójának lábaira személyes névmások kerültek, a Flórián tér egyik aluljárójában megjelent Vasarely szelleme. Az ötleteket Latin-Amerikából hozták magukkal magyar alkotók, a megvalósítást két civil szervezet járta ki. A jelenség örvendetes jele annak, hogy Magyarországra is megérkezett a szürke felületeket legálisan átváltoztató public art.
Vágólapra másolva!

Színes gülüszemű, kockafejű robotok a Moszkva téren, személyes névmások a Nyugati téri felüljáró szürke lábain, Vasarelyt idéző falfestmény a Flórián tér egyik aluljárójában - ilyen és hasonló friss köztéri alkotások jelentek meg Budapest-szerte az elmúlt hónapokban. A Moszkva téri robotfejeket középkorú, sportosan öltözött nő nézegeti: "Borzasztóan örülök a színeknek, még több ilyen kellene" - mondja, amikor megkérdezem tőle, mit szól hozzá. A tér közepén a pillepalackokból készült amorf ülőkéken hetedikes lányok magyarázzák, hogy most próbálják ki először. Eleinte azt hitték, hogy ez egy átmeneti kiállítás, de látják, hogy hosszabb időre itt maradnak az utcabútorok, és persze, hogy örülnek neki. A pillepalackból készült ülőhelyek egyikén látszik, hogy valaki máris elkezdte szétbontani. Fölösleges fáradság, mivel a 80-100 pillepalackot tartalmazó utcabútor betonréteggel van bevonva, szétbontásával semmi olyan anyag nem nyerhető ki, amelyet aprópénzre lehet váltani.

A metró legyezőszerű épületének új, sárga-fekete színét a járókelők közül többen a Combíno színére vezetik vissza. A tér közepén álló pékség bódéjában dolgozó fiatal nők nagy lelkesedésükben a trópusokat fantáziálják a térre: "Legyen minél színesebb, annál jobb!" - magyarázza egyikük. Egymás szavába vágva sorolják, milyen témákat látnának szívesen Budapest szürke falain: naplemente, vízesés (hatalmas virágokkal), pálmafa, de mindenképpen jó sok fa; azt ugyanis nagyon hiányolják a városból.

A Moszkva tér csak egyike annak a három közterületnek, amelyet a Színes Város projekt tagjai felpimpeltek. És ahogy a Nyugati téri felüljáró lábaira festett, egy másik csoport által jegyzett személyes névmások is tanúskodnak róla, nem ők az egyetlenek, akik úgy gondolják, a városnak színekre van szüksége.

Munka a hajléktalanok nappalijában

"A Moszkva téren a hajléktalanok nappalijában dolgoztunk" - mondja a Várbuszhoz vezető lépcső tetején állva nyár végi munkálataikról Frank Gábor, a projektet levezénylő Világkép Kulturális Egyesület elnöke. A lépcső aljának két oldalán "Szép napot önnek is!" és "Szép álmokat!" feliratok fogadják a járókelőket, a tetején oszlopra festett rendőr látható "Nincs itt, kérem, semmi látnivaló!", "Tessék szépen tovább haladni!" felirattal.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
Kétdimenziós rendőr a Moszkva téren (Klikkeljen a többi képért!)

Az egész augusztust felölelő munka során előfordult, hogy a hajléktalanok megorroltak rájuk, egyszer egy emelőt akartak felgyújtani, aztán, amikor lehiggadtak, inkább beszálltak a munkába. "Nincs szó többről, mint hogy a várost akarjuk színesebbé tenni. Az összes helyszínen, de főleg a Flórián téren ehhez jött Vasarely megidézése" - mondja Frank Gábor, hozzátéve, hogy bár a Moszkván az emelőzésbe is beszállt, főleg koordinálta a munkálatokat. Az említett pilleköveket készítő egyesületen kívül több csapat is részt vett a munkákban: recyclingben utazó csoportok, kertészetek, MOME-n végzett iparművészek, graffitisek és festő-mázolók; a festéket a világ egyik vezető festékgyártója adta. A Moszkva teret mint helyszínt egy TJ Yulka néven tevékenykedő festőlány találta ki, a másik két helyszínt Melka Gábor, alias Rapa jegyzi.

A nyár eleji esőzések után készült el a Városháza tér, ahol a Merlin Színház Károly körútra néző falfelületére festettek geometrikus alakzatot, amely mellé egy biciklifelnikből készült földgömb is került. Az autósforgalom miatt a festmény és a szobor milliónyi emberhez eljutott a szervezők szerint, akárcsak a Flórián téri aluljáró Vasarelyt idéző formái (erről itt nézhet meg videót, a többi helyszínről klikkeljen lenti videónkra!).

Városszínesítés norvég pénzből

Az elkészült munkákra rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, járókelők álltak meg, alkotók jelezték, hogy legközelebb becsatlakoznának, iskolák keresték meg őket, hogy fessék ki a belső udvarukat; és úgy néz ki, hogy a Flórián téri aluljáróban egy újabb íven folytatják a munkát. Mennének vidéki nagyvárosokba és iskolákba is; mindehhez Frank Gábor szerint már csak támogatásra lenne szükség.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
A Moszkva tér szellőzői vicces robotpofák lettek (Klikkeljen!)

A háromhelyszínes projektet a Norvég Civil Alapnál elnyert pályázatból finanszírozták, ahol a kulturális örökségvédelmi kategóriában ötmillió forintot kaptak. Ezt az anyagokra és a közreműködők kifizetésére költötték, sokan így is társadalmi munkában működtek közre.

Utcai művészet legális keretek között

"Kaptunk persze kritikát is, hogy miért éppen mi találjuk ki, hogyan nézzen ki a város, miért nem vonjuk be a lakókat. Ez volt az eredeti tervünk, de mivel a pályázatnál előre le kellett adni a látványterveket, csak így tudtuk megvalósítani" - magyarázza Frank Gábor. Az illegalitásban tevékenykedő graffitisek kicsit fújnak rájuk, mondván, hogy azzal, hogy lepaktáltak a várossal, kifogták a szelet a vitorlájukból. Ők viszont több okból elvetették a gerillaakciók lehetőségét: Frank szerint egyrészt azért, hogy "mindenkinek megmutassuk, hogy nyugodtan vállalhatod a művészetedet legális keretek között is", másrészt egy illegális akció mögé nem tudott volna odaállni az egyesület, és így támogatásra sem tudtak volna pályázni. Nem utolsó szempont, hogy egy Banksy-féle gerillaakció bár kalandos, végrehajtására viszont mindössze egyetlen éjszaka áll rendelkezésre, egy aluljáró kifestésére és egy tér megújítására ez viszont nem elég.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
A Merlin hátulján geometrikus festmény és biciklifelniből készült szobor jelent meg (Klikkeljen!)

Így aztán maradt az engedélyek kijárása. Frank Gábor a kötelező papírok fajtáit sorolja, köztük egy közlekedésbiztonsági engedélyt, amely szavatolja, hogy az új városdísz nem vonja el az autósok figyelmét. "A BKV-s engedélyre 8 hónapot vártunk, mert a rendszerükben nem volt olyan kategória, hogy valami ingyen van. Az alapítványi támogatás miatt az egész akció a városnak és a BKV-nak sem került egyetlen fillérjébe sem." Végül 2009 végére minden engedély megérkezett, 2010 májusa és ősze között pedig nekiláttak valamennyi kiválasztott köztérnek.

Latin-amerikai inspirációk

Hasonló színesítő munkát végzett a Nyugati téren az 1000% csoport, akik az idén szeptemberi Placcc fesztivál idejére időzítették a Nyugati tér felüljárójának felpimpelését. Különös véletlen, hogy mindkét csoport brainmasterei Latin-Amerikában inspirálódtak: a Színes Város projekt kitalálója, Megyeri András fényfestő, Guatemalában dolgozott önkéntesként, és onnan hozta haza az ötlet csíráját. A Nyugati téri személyes névmások egyik kitalálója, az 1000% csoportos Füredi Tamás Ecuadorban figyelt fel a mozaikszerű csempékkel kirakott - főleg tengeri életképeket ábrázoló - felüljárókra.

"Hazajöttem, és belelkesültem, hogy ez milyen szuper dolog" - magyarázza Füredi Tamás egy kávézóban, ahonnan éppen rálátni az ÉN TE Ő MI TI ŐK feliratokra. A Placcc felkérésére megvalósult projekt alkotói eleinte csempében gondolkodtak, de mivel az túl drága volt, maradt a festés. "Gondolkoztunk, mi legyen, volt helyhez köthető történelmi ötlet és kék alapon fehér felhők is. Végül egy barátnőm találta ki a személyes névmásokat, mert éppen hat oszlop van. Egyszerűen kipattant, és megtetszett" - mondja.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
A forgalmat követik a személyes névmások (További képek a fotó mögött!)

Szeptember 25-én este két grafikuskollégájával - Orosz Richárddal és Szabó Balázzsal - lealapozta a felületeket, és egy vízszintmérővel, centivel és krétával felszerelkezve két napon át déltől este 10-ig festett. Húsz-harminc liter szponzorált festéket használtak el a Nyugati téri hídlábakra. A színkombinációkat részben előzetes tervek, részben a helyszínen ihletődve találták ki; a közlekedési lámpákhoz közel eső oszlopok színét például a lámpákhoz igazították. A feliratok követik az autósforgalmat: mindkét irányban az egyes szám első személyű névmás az első és a többes harmadik az utolsó, a két középső oszlopon így ugyanaz a szó áll.

Három évig maradnak a személyes névmások a Nyugati téren

A hídlábak ma is szürkén álldogálnának, ha nincs a 2008 óta működő Placcc, amely két évvel ezelőtt gondolt arra, hogy nem lenne rossz népszerűsíteni a Magyarországon akkor még nem túl ismert helyszínspecifikus művészetet, tavaly pedig a köztéri alkotások, a public art felé nyitottak. "A fesztivál résztvevőinek egyik célja, a csúnyább, elhasználtabb városi felületek megszépítése" - magyarázta Nánay Fanni, a fesztivál egyik főszervezője.

A Fővárosi Önkormányzat eredetileg csak az idei őszi Placcc-fesztivál idejére engedélyezte a Nyugati felüljáró lábainak átváltozását: az első engedély szerint a fesztivál után a lábakat vissza kellett volna festeni szürkére. Végül belementek a hosszú távú dekorációba, így mostantól három évig maradnak a feliratok.

A Placcc eddig csak pozitív reakciót kapott a három kerület - az V., VI., XIII. - metszéspontján található public art alkotásokra, főleg szóban, de blogokon is méltatták őket. Az [origo]-nak a közelben parkoló taxis azt mondta, az első pillanattól tetszik neki az alkotás, és még több ilyet szeretne. A feliratok pedig semmivel sem vonják el jobban a figyelmét, mint a füstöltkaraj-akciót hirdető óriásplakátok.