Vádat emeltek Biszku Béla ellen az '56-ról szóló nyilatkozata miatt

Biszku Béla
Vágólapra másolva!
Vádat emelt az ügyészség Biszku Béla egykori kommunista vezető ellen, amiért a hatóság szerint egy nyilatkozatában jelentéktelennek tüntette fel a kommunista rendszer bűneit.  Az 1956-os forradalom utáni megtorlások idején belügyminiszteri posztot betöltő Biszku szabadlábon védekezik.
Vágólapra másolva!

A Budapesti I. és XII. kerületi Ügyészség vádat emelt Biszku Béla ellen a "nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása" miatt - közölte a Fővárosi Főügyészség csütörtökön. A közlemény szerint Biszku Béla egy tavaly augusztusban televíziós műsorban nagy nyilvánosság előtt a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tüntette fel.

Biszku Béla 2010. augusztus 4-én a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának vendége volt, a riporter többek között az 1956-ot követő perekre vonatkozóan tett fel neki kérdéseket. "A vádlott ezekre olyan válaszokat adott, amelyből úgy tűnt, hogy jelektéktelennek tartja ezeket a bűnöket" - mondta az [origo]-nak Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. A benyújtott vádirat szó szerint tartalmazza Biszku Béla műsorban elmondott mondatait - tette hozzá. Az ügy lehetséges kimeneteléről itt olvashat.

Kényszerintézkedést nem kezdeményeztek

A kommunista bűnök tagadása július 23-tól számít bűncselekmények. A törvény többféle magatartást szankcionál, nemcsak a bűnök tagadását, hanem például azt is, ha valaki jelentéktelen színben tünteti fel az akkor történteket. A szóvivő szerint Biszku ellen ez utóbbi miatt emeltek vádat, a törvény szerint ez három év szabadságvesztéssel büntethető. Skoda kérdésünkre közöle, hogy Biszku Béla szabadlábon van, az ügyészség nem kezdeményezte előzetes letartóztatását vagy más kényszerintézkedést. Telefonon elértük Biszku Béla egyik lányát, aki azt mondta, nem szeretné kommentálni a vádemelést.

Biszku Béla egykori belügyminisztert a kommunista rendszer bűneinek tagadása miatt jelentette fel Szilágyi György jobbikos képviselő tavaly augusztusban. A rendszerváltás óta visszavonultan élő Biszku a Duna Tv-nek adott interjújában egyebek mellett azt mondta, hogy szerint az 1956-ban történteket nem tartja forradalomnak. Biszku megerősítette, hogy nem hajlandó bocsánatot kérni az '56 után történtekért, a kivégzéseket pedig nem akarta kommentálni, mert szerinte ő belügyminiszterként nem vett részt az ítéletek meghozatalában.

Biszku Duna Tv-s interjúja

Szilágyi György szerint Biszku szavai kimerítik a büntető törvénykönyv július végén hatályba lépett módosításában foglaltakat. A képviselő értelmezése szerint Biszku az interjúban tagadta, hogy bármilyen bűncselekmény történt volna az 1956 utáni években.

Volt egy másik próbálkozás is

Biszkut tavaly szeptemberben gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) - írta akkor a Magyar Nemzet. A BRFK a lappal azt közölte: "megkezdődött az adatgyűjtés, megtörtént B. Béla gyanúsítottkénti kihallgatása, ami ellen panasszal élt, melyet az illetékes ügyészség bírál el."

Biszku Béla ellen korábban egy Hágában dolgozó magyar jogász, Gellért Ádám is vádemelési javaslatot tett. Gellért a nemzetközi jog alapján az 56-os forradalom utáni megtorlások miatt javasolta az ügyészségnek, hogy emeljenek vádat Biszku Béla és társai ellen, de ezt a javaslatot a Fővárosi Ügyészség visszautasította, mert szerintük a bűncselekmény a hazai jog alapján elévült. Később a Legfőbb Ügyészség helybenhagyta a vádemelési javaslat elutasítását. (A Biszku-üggyel kapcsolatos korábbi cikkeinket itt olvashatja).

Biszku Béla 1921-ben született a baranyai Márok községben. A szerszámlakatosként dolgozó Biszku 1938-ban csatlakozott az ifjúkommunista mozgalomhoz, majd 1944-ben a kommunista pártba is belépett. 1946-tól a budapesti pártbizottságban dolgozott, 1949-ben egy rövid ideig a párt fővárosi káderosztályát is vezette. 1951-ben leváltották, a X. kerületi pártbizottság titkára lett. Itt dolgozott 1953 szeptemberéig, amikor megkezdte tanulmányait a Politikai Főiskolán. 1955 tavaszától a XIII. kerületi pártbizottság első titkára. A párt 1956-os átszervezése után Kádár bizalmas embere, az MSZMP vezetőségének tagja lett, 1957 májusától 1961 szeptemberéig belügyminiszter volt. 1962-től a Központi Bizottság titkára, de a Kádár és a közte kialakult konfliktusok miatt fokozatosan kiszorult a hatalomból, annak ellenére, hogy Moszkva támogatását élvezte. 1978-ban nyugdíjazták, 1989 óta visszavonultan él.