Levélben tiltakoznak megtizedelésük ellen a magyar bíróságok

A bíróságok megtizedelésének és lefejezésének tartják a magyar bíróságok vezetői azt a parlamenti tervezetet, amely 62 évesen nyugdíjba küldené a bírákat. A javaslat miatt a Legfelsőbb Bíróság harmadát és a teljes magyar bírói kar 10 százalékát kényszerítenék távozásra, amely a bírók szerint az igazságszolgáltatás leromlásához vezetne. A bíróságok vezetői vasárnap a közjogi méltóságokál és parlamenti képviselőknél is levélben tiltakoztak a terv ellen.

Levélben tiltakoztak a bíróságok vezetői az ellen a parlamenti javaslat ellen, amely 70-ről 62 évre szállítaná le a bírókra érvényes nyugdíjkorhatárt, és emiatt tömeges nyugdíjazást indítana a bíróságok vezetőinek körében. A levél aláírói úgy érzik, hogy a nyugdíjazással jelentős nehézségek támadnának az ítélkezésben, a Legfelsőbb Bíróság szóvivője pedig a tervet "a bíróságok lefejezésének" értékelte.

A változást egy, az új alaptörvényhez benyújtott módosító javaslat rendelné el 2012-től. A terv szerint a bíráknak 62 éves általános öregségi nyugdíjkorhatárt írnának elő, vagyis ezt a kort elérve a tapasztalt bírósági vezetők is kötelesek lennének nyugdíjba menni. Korábban felmerült, hogy a KDNP nem szavazná meg a tervet, de az MTI KDNP-s forrásai szerint végül mégis a javaslat mellé álltak.

A bíróságok vasárnapi tiltakozó levelükben "mélységes aggodalmukat" fejezték ki a terv miatt, és azt írták, hogy a bírák tömeges elküldése kedvezőtlen következményekkel járna, még a jól működő bíróságokon is romlana a teljesítmény. Ez olyan következmény, amely "vélhetőleg nem lehet a törvényalkotók szándéka" - írták. A bírák szerint többek között lelassulnának az eljárások, és országszerte 30 ezer ügyet kellene a nyugdíjazások miatt új bírói tanácsokhoz kiosztani.

Ha a javaslatot a parlament elfogadja, a levélírók szerint 2012. január elsején azonnal távoznia kell 228 bírónak, az év végéig pedig összesen 274 lenne kénytelen nyugdíjba menni. Ez a mintegy 2900 fős bírói kar csaknem 10 százaléka - írták.

Szűcs Péter, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) szóvivője az MTI-nek azt mondta, hogy az új szabályozás különösen a felsőbíróságokat érintené súlyosan. A Legfelsőbb Bíróság bíráinak közel harmada, a 88-ból 26 kényszerülne távozásra, és az öt ítélőtáblán is sok bírónak kellene mennie. Szerinte a nagy ítélkezési gyakorlattal rendelkező, tapasztalt felsőbírósági bírák nyugdíjba küldése beláthatatlan következményekkel járhat.

"Gyakorlatilag a bírói kar lefejezéséről lehet beszélni, miközben a bírósági hierarchia alapzata is megrendülhet" - közölte a szóvivő. A távozó bírákat az alsóbb szintekről kell majd pótolni, ám a bírói álláshelyek ilyen tömeges megürülése esetén már azok betöltése is nehézségekbe ütközik majd - tette hozzá.

A terv elleni vasárnapi tiltakozást a Legfelsőbb Bíróság, az öt ítélőtábla, a 19 megyei bíróság, a Fővárosi Bíróság és a Magyar Bírói Egyesület elnöke írta alá. A tiltakozást eljuttatták Schmitt Pál köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz, Kövér László házelnökhöz és az alkotmányozásban részt vevő országgyűlési képviselőkhöz is.

Az EU-ban tovább dolgozhatnak
A Legfelsőbb Bíróság szerint az Európai Unió tagállamainak több mint harmadában 70 évesen vagy a felett mennek nyugdíjba a bírák, több mint a felében pedig 65 évesen vagy 65 és 70 év között. Egyedül Szlovákiában van minden bíró nyugdíjkorhatára egységesen 65 év alatt, 62 évben meghatározva. Számos országban különbséget tesznek a helyi és felsőbb bíróságok bíráinak nyugdíjkorhatára között, és míg helyi szinten 62-65 év között mozog a korhatár, a felsőbíróságokon 65-70 év, esetenként még ennél is magasabb.