WikiLeaks: Sereghajtók a bizalmatlan magyarok

Gyurcsány Ferenc vergődéséről, Orbán Viktor hallgatásáról, pesszimista magyarokról és erősödő idegengyűlöletről szólnak azok a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai táviratok, amelyekben az elmúlt évek Magyarországáról adnak átfogó elemzést amerikai diplomaták. A táviratok szerint Orbán azt gondolta, hogy a Magyar Gárda hülye válasz az ország problémáira, az ország pedig csak napokkal kerülte el az államcsődöt Gyurcsány Ferenc kormányzása idején.

Bajnai Gordon sikereit, Orbán Viktor elhallgatott gazdasági terveit, a Magyar Gárda veszélyeit és a magyarok pesszimizmusát is fontosnak tartották feljegyezni a magyar belpolitikai életet elemző távirataikban a budapesti amerikai követség munkatársai az elmúlt években.

A WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratok szerint az egy-egy találkozóról vagy konkrét politikai, gazdasági eseményekről beszámoló jelentések mellett a nagykövetek rendszeresen, évente egy-két alkalommal átfogó jelentést is küldtek Magyarországról az Egyesült Államokba, amelyekben a gazdasági intézkedések és a politikai helyzet mellett a magyar gazdaság és társadalom kilátásait is sorra vették. A magyar sajtóban is megjelent elemzések mellett a nagykövetek benyomásaira és személyes, sokszor bizalmas, politikai és gazdasági szereplőkkel folyatott beszélgetésekre támaszkodó táviratok megmutatják, hogy politikai csatározásokból és a gazdasági intézkedések közül miket tartottak jelentősnek vagy érdekesnek az amerikaiak.

Mit tenne Viktor?

A mély recesszió, a magas munkanélküliség és a visszafogott fogyasztás ellenére a növekvő befektetői bizalom és pénzügyi stabilitás már a talpra állás első jeleit mutatja - állapította meg a magyar gazdaságról egy 2009 augusztusában, Bajnai Gordon kormányzása idején készült jelentés. A kiszivárogtatott táviratok közül ez a legfrissebb, és a kormány intézkedései mellett a közelgő országgyűlési választások miatt a "kormányzásra készülő" és "várható nyertes" Fidesz és Orbán Viktor gazdasági terveit is mérlegelte benne a nagykövetség.

A jelentés szerzője elismerően írt arról, hogy a Bajnai-kormány intézkedései nyomán javult az ország gazdasági megítélése, bár hozzátette, hogy a közgazdászok ennek ellenére óvatosak maradnak, mert a pénzügyi stabilitás még törékeny. A távirat azt is megjegyezte, hogy vannak, akik a kormány gazdasági reformjainak és a pénzügyi intézkedéseknek tulajdonítják az ország javuló megítélését, mások szerint viszont a befektetői hangulat globális javulása idézte azt elő.

A jelentés a közelgő 2010-es választások miatt a kormány intézkedéseinél jóval nagyobb terjedelemben foglalkozott azzal, hogy "mit tenne Viktor?". Megállapította, hogy bár az elemzők és a gazdasági szakemberek szerint a Fidesz dolgozik a gazdasági programján, szinte semmit nem hoznak nyilvánosságra a terveikről. A távirat szerint "a volt gazdasági miniszter, Járai Zsigmond volt MNB-elnök és mások bizalmasan elmondták nekünk, hogy azért óvatosak a gazdasági tervek ismertetésével, mert tartanak tőle, hogy lehetséges szavazókat veszítenek, ha a terveik nyilvánosságra kerülnek".

A jelentés szerint Járai azt mondta a nagykövetnek, hogy Orbán "érti a gazdasági témákat, és tudja, mit kell tenni", de megjegyezte, hogy Orbánnak politikai szempontokat is figyelembe kell vennie, ezért "nem tudjuk, mit fog tenni" a gazdaságpolitikában.

"A legtöbben úgy gondolják, hogy ha Orbán hatalomra kerül, hoz majd néhány szimbolikus intézkedést, például eltörli a most bevezetett ingatlanadót, de folytatni fogják a Bajnai-kormány által megkezdett reformokat" - foglalta össze a várakozásokat a jelentés.

A nagykövet úgy értékelte, hogy a gazdasági tervek elhallgatása segíthet Orbánnak abban, hogy miniszterelnök legyen, de vannak kockázatai is ennek a taktikának: az első intézkedések bejelentése után a kormány könnyen meglepett és csalódott szavazókkal találhatja szemben magát, másrészt több hónapig csúszhatnak a szükséges intézkedések. "Az emberek azt hiszik, bármit is tesznek, a Fidesz jobb lesz, mint a jelenlegi kormány. Akárhogy is, mi kevés olyan hírt hallottunk, ami arra utalna, hogy a Fidesz tervei nagyon különböznének a kormányétól" - írta a követ.

Gyurcsány életben van, de nincs jól

Bő fél évvel korábban, néhány hónappal a gazdasági válság kirobbanása után, 2008 decemberében nagyon sötét képet festett a magyar gazdasági és politikai helyzetről a követség. A jelentés az után készült, hogy a parlament elfogadta a 2009-es költségvetést, és a Gyurcsány-kormány több ponton módosította az adórendszert. "MSZP-s források zseninek nevezték Gyurcsányt, hogy át tudta vinni ezeket az intézkedéseket" - írja a jelentés, amely szerint "nagyon úgy néz ki, hogy a miniszterelnök újabb évet zárhat úgy, hogy hivatalban marad".

A távirat megjegyezte, hogy "Gyurcsány életben maradt, de nincs jól", és "várhatóan még rosszabbul lesz", ha meghozza a szükséges gazdasági intézkedéseket. A magyar gazdaságban "jégkorszak" van, és több közgazdász szerint az ország csak napokkal kerülte el az államcsődöt, de "a politikai konfliktusok is megfagytak".

Nemcsak az MSZP, hanem a riválisai is rossz formában vannak - írta a távirat. A Fidesz "pesszimista és populista" nyilatkozatokat tett a gazdasági válságról, amelyek nem segítettek az embereknek megérteni a problémákat, és nem bátorították a külföldi befektetőket, míg az SZDSZ és az MDF súlyos belső problémákkal van elfoglalva - írták. "Aggodalommal jegyezzük meg, hogy a mérsékelt kis pártoknak leáldozóban van, viszont a Jobbiknak jó lehetősége van arra, hogy kihasználja a gazdasági válságot és az emberek elégedetlenségét" - állapította meg a Jeffrey Levin helyettes nagykövet aláírásával elküldött távirat.

Jönnek a "hagyományos" szocialisták

Hosszú jelentést küldött 2008 februárjában a budapesti amerikai nagykövetség arról is, hogyan készülnek a magyar pártok a márciusi, a vizitdíjról és a tandíjról a Fidesz kezdeményezésére kiírt szociális népszavazásra. "Még a koalíciós kapcsolataink is azt mondták, az egyetlen kérdés az, hogy milyen arányú lesz a vereségük" - állt az April Foley nagykövet aláírásával elküldött táviratban, amely megjegyezte, hogy a népszavazás politikai következményeit nehéz előre megjósolni.

"Gyurcsány legnagyobb problémája nem az, hogy meggyőzze az országot, hanem hogy meggyőzze a saját pártját" - idézte a távirat Szájer József fideszes politikust, és a nagykövet megállapította, hogy az elbukott népszavazás egyik következménye az lehet, hogy a kormányban a Gyurcsány köréhez tartozó pragmatikus politikusok helyére "hagyományos" szocialisták kerülnek.

A nagykövet úgy értékelte, hogy a népszavazásnak inkább gazdasági kockázata van, mintsem politikai, mert szerinte ha a kormány arra kényszerül, hogy újabb jóléti intézkedéssel szerezze vissza az elvesztett szavazókat, úgy visszatér ahhoz a rossz rutinokhoz, amelyek miatt a gazdasági reformokat be kellett vezetni. "Akárki nyeri is a népszavazást, Magyarország azt veszítheti el, amit a legkevésbé sem engedhetne meg magának: még több időt".

"Hülye válasz" a Magyar Gárda Orbán szerint

A 2007 őszi parlamenti ülésszak nyitányáról 2007 szeptemberében feladott távirat a Magyar Gárda megítélésével és a szélsőséges nézetek terjedésével foglalkozott a legtöbbet. A jelentés idézte Martonyi Jánost, aki a távirat szerint azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök "már minden határt átlépett" a "fasiszta kártya kijátszásával". A jelentés szerint még a Fidesz mérsékelt politikusai is úgy gondolták, hogy a miniszterelnök hisztériát kelt azzal, hogy eltúlozza a szélsőségesek jelentőségét. A nagykövet szerint Martonyi és mások is úgy vélekedtek, hogy Gyurcsány ezzel csak olajat öntött a tűzre, és "felbecsülhetetlen értékű nyilvánossághoz" segítette a Magyar Gárdát.

"Hülye válasz Magyarország problémáira" - a távirat szerint Orbán Viktor ezt mondta a Magyar Gárdáról szeptember 5-én egy diplomáciai találkozón, ahol azt is elmondta, hogy a Fidesz keményen és eredményesen dolgozott azon, hogy távol tartsa magát a radikálisoktól.

"Valakinek utolsónak is kell lennie"

Túlképzettek, alulfoglalkoztatottak, legtöbbjük bizonytalan a pénzügyi jövőjét illetően, ezért gyorsan elveszik az érdeklődésüket és a bizalmukat a politika iránt - így jellemezte a magyarokat egy 2007. decemberi keltezésű távirat. A távirat - amelyet April Foley nagykövet aláírásával küldtek el - megjegyezte, hogy ezen körülmények és adottságok miatt a magyarok hajlamosabbak az extrémebb "megoldásokra".

A távirat szerint a magyarok a legpesszimistábbak az Európai Unió összes tagországának polgárai közül. A jelentés a Demos Intézet egyik felmérésére támaszkodva azt írta, hogy a magyarok kevésbé elégedettek az életükkel, mint a fejlődő afrikai országok lakói, a globalizációt nehezen fogadták el, sok az idegengyűlölő közöttük. A távirat megemlítette azt a felmérést, amelynek eredménye szerint a megkérdezettek negatívan nyilatkoztak egy nem létező népcsoportról, a pirézekről is. "Ha népszavazást tarthatnánk a földrajzról, amellett szavaznánk, hogy egy sziget legyünk" - idézte a távirat a követség egyik meg nem nevezett "kapcsolatát".

A távirat felsorolta a demográfiai, képzettségi, foglalkoztatási, egészségügyi adatokat is, és összevetette a magyar adatokat az uniós átlagokkal. A jelentés szerint ezeket Martonyi János jelenlegi külügyminiszter keserűen azzal kommentálta, hogy "valakinek utolsónak is kell lennie, és ez általában Magyarország".

A nagykövet az amerikai kereskedelmi kamara egyik tagját idézve úgy összegezte a helyezet, hogy még az optimisták is úgy gondolják, hogy "Magyarországnak nem itt kéne tartania", a pesszimisták pedig - akikből sok van az országban - az apátia és a szélsőséges megoldások között választhatnak.