Csúszik és döcög a cégek megszabadítása a papírmunkától

pecsét, bürokrácia, hivatal, iratok,
Vágólapra másolva!
Késésben van a kormány annak a tervnek a megvalósításával, amelyet a vállalkozások működésének megkönnyítésére hirdettek meg, ráadásul közben születtek olyan döntések is, amelyek éppen hogy további papírmunkára kényszerítik a cégeket. A cégek kiszámíthatóságot kértek a kormány konzultációján, de ehelyett például rövidült a határidő az adóváltozások átültetésére.
Vágólapra másolva!

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter áprilisban bejelentette, hogy a kormány két részletben, június 30-i és augusztus 30-i határidővel, összesen 500 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozásokra háruló adminisztrációs terheket. A vállalkozások számára ugyanakkor kevés a kézzelfogható eredmény, a nyár végére ígért 400 milliárdos csomagról volt ugyan konzultáció, a konkrét lépések azonban ismeretlenek. (A Nemzetgazdasági Minisztériumnál is hiába érdeklődtünk, hogy mikorra várhatóak a korábban ígért intézkedések.)

A cégek ezzel szemben több olyan szigorítással szembesültek az előző hetekben, amelyek terhet jelentenek vagy szűkítik lehetőségeiket. Jelentősen emelkedik a minimálbér, amelyet a tervek szerint az állam részben kárpótol, de aligha jelent majd adminisztrációs könnyítést, hogy a kompenzációhoz szükséges papírmunkát minden alkalmazottnál el kell majd végezni. Emellett emelkedik a cégautóadó, szigorodik a veszteségelhatárolás és a reprezentáció elszámolása, miközben az áfakulcs megemelése a fogyasztást foghatja vissza.

Konzultáció 400 milliárdról

A Matolcsy György által bejelentett program első része még időben megvalósult. A nyáron életbe lépett, 105 milliárdosra becsült intézkedéscsomag egyszerűsítette az adóbevallást és az adatszolgáltatást, 200 millió forintos árbevételig eltörölte a kötelező könyvvizsgálatot, és megszüntette a vendéglátói standolást. Nyártól finomodott a tavaly bevezetett egyszerűsített foglalkoztatás is, miután most már kevesebb adatot kell bejelenteni.

Nyáron zajlott a vállalkozásokat bevonó konzultáció is, ahol a cégek egy kérdőív kitöltésével járulhattak hozzá az adminisztrációcsökkentés módjának megválasztásához. A vállalkozások kéréseit összesítette a kormányzat: ezek között szerepelt, hogy legyen kevesebb adónem, egyszerűbb adózás, elektronikus ügyintézés, követhetőbb ellenőrzés, életszerűbb munkaegészségügy, könnyebb telephely-létesítés, egyszerűbb pályáztatás, vagy az, hogy időben hirdessék ki a jogszabály-változásokat. (Az eredményt összefoglaló előadást ide kattintva érheti el pdf-formátumban.)

Matolcsy áprilisi bejelentése

A kormány őszi ülésszakra vonatkozó ütemterve szerint szeptemberben kerülhet a parlament elé és novemberben fogadhatnak el egyes egyszerűsítő jogszabályokat, mint amilyen a csődeljárásról szóló törvény módosítása, vagy a "versenyképesség javítását megalapozó és egyéb adótörvények módosítása". A menetrend ellentmond az eredeti tervnek, amely még augusztus végére ígérte az 500 milliárdos egyszerűsítés második lépését. A konzultáció eredménye szerint a cégek kiszámítható jogalkotást várnának el, aminek része, hogy legyen idejük felkészülni az őket érintő döntések hatálybalépéséig. A parlament ugyanakkor épp hétfőn fogadta el, hogy 45 napról 30 napra csökkenjen az adótörvények kihirdetésének minimális ideje, vagyis a cégek számára rövidül a felkészülési idő.

Terhek

A kormány olyan lépéseket jelentett be az elmúlt hetekben, amelyek szintén nehezíthetik a vállalkozások működését. A Nemzetgazdasági Minisztérium múlt keddi közleménye szerint jövőre 18 százalékkal, 92 ezer forintra emelkedik a minimálbér és 108 ezer forintra a garantált bérminimum. A kormány ugyan kompenzációt ígért a vállalkozásoknak, de nem igazán passzol a korábbi adminisztráció-csökkentési bejelentésekhez, hogy ezért minden érintett munkavállalójuk után be kell nyújtaniuk az igénylést.

Terhet jelentenek a cégeknek a részleteikben még nem ismertetett könyvelési szigorítások, mint például a veszteségelhatárolás korlátozása (a veszteségelhatárolással egy vállalkozás adott évi veszteségét különítheti el úgy, hogy azzal a következő években csökkentheti adóalapját), illetve az üzleti ajándékok elszámolásának szigorítása. A vállalkozások emellett számíthatnak szigorú ellenőrzésekre is, mivel az adóhatóság szerint ezermilliárdnyi áfa hiányzik a költségvetésből, amelynek egy részét mindenképp behajtaná a hivatal.