Életeket menthet az új repülési rendszer

Meglévő technológiák kombinációjából született, mégis úttörő lehet az utasszállítóknál kisebb és fejletlenebb navigációs műszerekkel rendelkező repülőgépek számára a Honeywell új látórendszere. Az innováció segítségével vaksötétben, felhős és ködös időben is látható a táj, ahol le akar szállni a pilóta.

Új repülési segédeszközt, úgynevezett kombinált látórendszert (angolul: Combined Vision System - CVS) fejlesztett kis és közepes gépekkel pilóták számára a Honeywell International konglumerátum Aerospace ágazata. A cég számtalan elektronikával kapcsolatos terméket gyárt, megbízói között egyaránt vannak magánvállalatok és államok is.

A gyengébben műszerezett kisebb gépek is le tudnak szállni az új látórendszerrel

Az innováció a háromdimenziós és a infravörös technológiát ötvözi, segítve a repülést és különösképpen a landolást a kis és közepes gépeket vezérlő pilóták számára. Az utasszállítóknál kisebb és fejletlenebb navigációval rendelkező gépek ugyanis nincsenek felszerelve olyan világító és rádiótechnikával, amelyekkel rossz idő esetén is biztonságosan le lehet szállni.

Életeket, pénzt és időt takaríthat meg

Az utasszállítókhoz képest kevésbé szofisztikált műszerekkel rendelkező gépek számára fatális következményekkel járhat a földre érkezés, ha rosszak a látási körülmények. A Scientific American magazin információi szerint 2011-ben legalább négy, de valószínűleg jóval több gép csapódott a földbe, mert a pilóta nem látott jól az időjárási viszonyok miatt.

Az új rendszer segítségével ezek a balesetek elkerülhetővé válhatnak a jövőben. A CVS infravörös fénye szinte bármilyen homályban utat mutat a pilótának, aki monitorján közben figyelheti a környezet valós idejű háromdimenziós animációját, pontos képet kapva a külvilágról. A technológia tömeges alkalmazásával pénz és idő is megtakarítható, ugyanis nagyon sok járat csúszik azért, mert a gépeket a megfelelő biztonságú navigációs felszereltség hiányában nem engedik felszállni.

Alap

Hatékonysága ellenére a technológia piacra dobására még jó darabig nem számíthatnak a fejlesztők. Az egyik elődjének számító infravörös rendszert (angolul Enhanced Vision System - EVS) ugyanis mindössze körülbelül 1000 gépre szerelték fel eddig, pedig használatát még az FAA, az Amerikai Repülési Hivatal is gyors átfutással engedélyezte. Az infravörössel felszerelt kisgépek abban az esetben is megkezdhetik a legszállást, ha a pilóták 60 méter magasból még nem látják a leszállópálya fényeit, ugyanis az infra segítségével biztonságosan lejjebb ereszkedhetnek. A landolást viszont csak akkor hajthatják végre, ha 30 méter magasból a pilóta már saját szemével látja a földet.

Ködben is le lehet szállni az új látórendszerrel

A kombinált rendszer másik alapja az úgynevezett szintetikus látórendszer (angolul Synthetic Vision System - SVS), amely előzetes domborzati adatok alapján jelenít meg grafikus felületen egy 3D animációt a külvilágról. A kilencvenes évek közepén egy repülésbiztonsági program keretében a NASA is tanulmányozta az SVS-t - olvasható a társaság honlapján.

Felépítmény

Bár önmagukban az SVS és a EVS is jelentősen hozzájárul a biztonságosabb repüléshez, az ötvözetüknek számító CVS, azaz a kombinált látórendszer nagy előrelépés lehet. Az infrának köszönhetően a grafikus felületen nem korábbi adatokra támaszkodó animáció jelenik meg a tájról, hanem mindig az aktuális paramétereken alapuló kép.

A Honeywell már 2010 júniusa óta végez tesztrepülések a kombinált rendszerrel, de csak most álltak elő a tökéletesített, letisztult technológiával. Bár a fejlesztés kétségkívül hasznosnak és hatékonynak tűnik, az alábbi videón látható műszaki felszereltség elterjedéséig minden bizonnyal még jó pár el fog telni.