ÁKK: stabilitást ad a tömegeknek szánt állampapír

Válaszolt az Államadósság Kezelő Központ a lakossági állampapír-vásárlást ösztönzést ért kritikákra. Az ÁKK szerint a pénzügyi szektor forráshiányát a külföldi forráskivonás okozhatja, és nem a bankbetétek helyett az állampapírok felé forduló ügyfelek. A hivatal szerint a belföldi finanszírozás adja meg a stabilitását, jó a lakosságnak és az államnak is.

Április elején közel 2 milliárd forint azonnali átcsoportosítását rendelte el a kormány annak érdekében, hogy több helyen, gyorsabban és egyszerűbben vehessenek az emberek állampapírt az országban. A kormányhatározat megjelenése óta több elemző is megszólalt, leginkább azt fogadták szkeptikusan, hogy a kormány növelni szeretné az állampapírok közvetlen lakossági értékesítését.

Az elemzői reakciók szerint ez tovább gyengíti a bankok hitelezési képességét, mert a megtakarítások elvándorolhatnak a bankbetétekből. Ráadásul a kialakuló kamatverseny megnöveli a finanszírozási költségeket, ami hosszú távon fenntarthatatlan. Most az állam fél évre 7,5 százalékot ad, de öt olyan bank is akad, amelyik ezt túlszárnyalja, és akár 9 százalékos kamatért is el lehet helyezni forintbetétet.

Hétfőn az Államadósság Kezelő Központ Zrt. is reagált a két kritizált pontra. Az elsőnél hivatkoznak egy MNB-adatra, mely szerint az elmúlt másfél évben 3500 milliárd forint összegű külső forráskivonás történt a magyar bankrendszerben. "A bankszektor által elfogadott lakossági betétek tehát aligha képeznek forrást új hitelek nyújtásához, az legfeljebb magát a tőkekivonást finanszírozhatja" - véli az ÁKK. A belföldi pénzügyi szektor forráshiányát szerintük inkább a külföldi forráskivonás okozhatja, mint a tervek szerint néhány százmilliárdos nagyságrendű lakossági állampapír értékesítés miatt esetleg csökkenő betétállomány.

A kamatversenyről az ÁKK azt mondja, hogy a közvetlenül értékesített lakossági állampapírok és a bankok betétei alapvetően eltérő futamidejűek, így igazából eddig nem volt közvetlen árverseny közöttük. Elismerik ugyanakkor, hogy az átfedés a féléves kincstárjegy bevezetésével alakul ki valójában. Úgy vélik, hogy ezen a rövid futamidőn a kamatot döntően a jegybanki irányadó kamat határozza meg, a verseny tehát csak e kamatszinthez képesti felárban jelenhet meg. "A féléves kincstárjegynek a teljes államadóssághoz viszonyított viszonylag kis súlya miatt ráadásul nem is tud érdemi hatást gyakorolni sem a teljes, sem pedig ezen belül a forint államadósság átlagos kamatszintjére, amely jelenleg 6,77 százalék" - fogalmaz az ÁKK közleménye.

Az ÁKK adatai szerint a lakosság kezében lévő állampapír állomány 2004. szeptember végén 1168 milliárd forintot, az akkori államadósság 10,1 százalékát tette ki. Azóta mind abszolút összegében, mind részarányát tekintve jelentősen csökkent ez az állomány. 2011 végén mindössze 746 milliárd forint, vagyis az államadósság mindössze 3,5 százaléka volt ez az arány.

Emellett a belföldi intézményi befektetői kör (bankok, biztosítók, befektetési alapok) részesedése is visszaesett. A külföldi befektetők 60 százalékot meghaladó részesedését a befektetők, az elemzők és a hitelminősítők egyaránt lényeges kockázati tényezőnek tekintik a központ szerint. "E gazdasági szükségszerűségre és a korábbi ideálisabb helyzetre tekintettel tehát joggal fordul az ÁKK Zrt. ismét erőteljesen a lakosság, mint aktív állampapír-vásárló felé" - közölte az ÁKK, hozzátéve, hogy számos országban van példa hasonlóra. Mint írják, Írország a finanszírozási problémái miatt jelenleg nem bocsát ki piaci állampapírt a nagybefektetők részére, speciális lakossági állampapír programját viszont jelentősen bővítette.