Gyors pénzből serénykednek kis magyar cégek

Kedvező hitellel vont össze egy uniós támogatást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A cégek rákaptak, a lehetőséget túljegyezték, még az is lehet, hogy uniós sikerszériát indít be a magyar ötlet.

Miközben Magyarország amiatt aggódhat, hogy sikerül-e lekötni 2013 végéig az uniós támogatásokat, van egy hazai ötletből született pályázati konstrukció kisvállalkozásoknak, amelyre olyan nagy az érdeklődés, hogy jóval több igénylés futott be rá, mint amekkora keret rendelkezésre áll.

A program forráshiánya abból is adódik, hogy kísérleti fázisban van, de akár Európa-szerte több tagállamban is bevethetik a kisvállalkozások megerősítésére. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tájékoztatása szerint az Európai Bizottság csökkenteni kívánja a direkt támogatások arányát, és inkább támogatott hiteleket adna. Magyarország az első, amely hitellel kombinált támogatást fejlesztett ki a vállalkozások számára, ezt a technikát pedig figyelik a tagállamok, amelyek végül maguk döntik el, hogy átveszik-e vagy sem.

Magyar találmány

A kombinált mikrohitel egy olyan támogatási forma, amely egyszerre nyújt vissza nem térítendő pénzt, és támogatott kamatú (4,9-9 százalék) hitelt a kisvállalkozásoknak. Az uniós (vissza nem térítendő) támogatások legnagyobb hátránya, hogy utólag fizetik ki, miután megvalósult a beruházás, így a pályázónak zsebből kell kifizetnie azt - ez pedig a legkisebb cégek számára elérhetetlenné tette az uniós pénzeket.

Épp ezért a magyar találmány az volt, hogy tegyenek a támogatás mellé egy alacsony kamatozású hitelt, így a pályázónak nem kell a teljes beruházást zsebből kifizetnie. Mindezt úgy, hogy a teljes beruházásnak csak a 10 százalékát kell önerőként állnia a vállalkozásnak. A cégek ráadásul jó adósnak bizonyulnak, alig van olyan pályázó, amely nem fizet rendesen, és a meg nem valósult projektek aránya is 5 százalék körül van.

A mikrohiteles támogatás nagy előnye, hogy ingatlanvásárlásra is lehet fordítani, de azt nem támogatja az NFÜ, hogy a vállalkozás abból próbáljon megélni, hogy 10 százalék önerővel vesz egy lakást, amit aztán kiad. A magas megvalósulási aránynak is ez az egyik oka. A támogatást körülbelül 50 százalékban ingatlanvásárlásra fordítják a cégek, vagy egyszerűen gépeket szereznek be belőle - ezek pedig nem számítanak bonyolult, lefulladásra hajlamos projekteknek.

Elkapkodták

A kombinált hitel kisvállalkozások közt aratott sikerét azon lehet lemérni, hogy az eredetileg tervezett pénzkeretet a pályázók túljegyezték. A közép-magyarországi régióban március végén fel is kellett függeszteni a pályázatot, és többletforrással kielégíteni az igényeket, mert az eredetileg 3 milliárd forintra tervezett keretre 14,5 milliárd forintnyi igénylés futott be. Az összes többi régióban 15 milliárd forintot terveztek a programra, amely elvileg december végéig elérhető, de a június 6-i állapot szerint 16,7 milliárd forintnyi igény futott be, így valószínűsíthető, hogy ezt a pályázatot is hamarosan fel kell függeszteni.

A kormányzat január végén kibővítette a támogatási összegeket, az addig sem elhanyagolható érdeklődés ezután ugrott meg. Korábban 4 millió forintot lehetett igényelni támogatásként és 8 millió forintot hitelként, ez a két összeghatár 10, illetve 20 millió forintra nőtt. A bővítés után valóságos roham indult: Budapesten és Pest megyében február első fele és május elseje között megduplázódott a pályázók száma, és több mint megháromszorozódott az igényelt támogatás összege.

A pluszpénz se elég

A túligénylést a kormányzat igyekezett kielégíteni, májusban elfogadott egy határozatot, amely a mikrohitelt is tartalmazó pályázati keretet megemelte, 4 milliárd forintot fordítottak a közép-magyarországi régió forrásainak emelésére. A pénz azonban így sem lesz elég. A friss adatok szerint 6 milliárd forintot már odaígértek pályázóknak, vagyis már csak egymilliárd forint kiosztható pénz maradt, összességében viszont 14,5 milliárd forint az igény.

Így az is kérdéses, hogy a befogadott budapesti és Pest megyei pályázók kapnak-e támogatást, arra pedig nem számíthatnak a vállalkozások, hogy idén további források nyílnak meg számukra. "Az újranyitásra továbbra sincs lehetőség, a lezárást megelőzően beérkezett nagy számú pályázatok miatt a megemelt kereteket a már bent lévő pályázatok támogatására fordítjuk" - írta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az [origo] megkeresésére. (A Pest megyén kívüli régiókban még fogadnak be igénylést, bár az igények összege már meghaladta a keretet.)

Elcsúszó bírálat

A pályázók jelentős mértékű érdeklődésének hátulütői is vannak, leginkább az, hogy a pályázatokat kezelő intézmény, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.) nem bírja a fokozott tempót. "A MAG Zrt. betartja a jogszabály és az Irányító Hatóság által meghatározott határidőket" - válaszolta az NFÜ, ugyanakkor a pályázati folyamatot közelről ismerő forrásunk szerint valójában a 30 napos határidő 45-60 napra tolódott ki.

Az egyik pályázónak pedig nyilatkozatot kellett utólag benyújtania a bérkompenzációról szóló kormányrendelet változása miatt, pedig ilyen nyilatkozatot a pályázati kiírás nem kért. Az NFÜ szerint ez azért volt szükséges, mert csak rendezett munkakapcsolatokkal rendelkező cég kaphat támogatást, és ebbe a bérkompenzáció is beletartozik. "Szükséges a bérkompenzációra vonatkozóan is nyilatkoztatniuk a vállalkozásoknak, annak ellenére, hogy a pályázati felhívás megjelenésekor ez nem volt előírás" - írta az NFÜ, amely az adatpontosításokat azzal magyarázta, hogy a MAG a rendelkezésére álló adatbázisokat veti össze a pályázatokkal, és ha eltérést tapasztal, akkor hiánypótlást kér.

A pályázati folyamat nem csak az értékelésnél, de a kifizetésnél is lassú, igaz legalább a hitel hamar a cégeknél van. Február 10-én 633 közép-magyarországi pályázónak ítéltek oda támogatást, de június 6-ig csak 217-en kapták meg a pénzüket, és ebben azok is benne vannak, akik még tavaly pályáztak.