Vágólapra másolva!
Az NSZK fociválogatottjával világ- és Európa-bajnok Paul Breitner azt mondta, képmutatás lenne tagadni, hogy a dopping fontos tényező volt a német fociban a profi pályafutása során.

Az 1972-es Eb-n és az 1974-es vb-n is aranyérmes focista volt csapattársa, Bernd Schuster szavaira reagált, aki azt mondta, a sérülések gyorsabb gyógyulásáért használt doppingnak van létjogosultsága.

A Bayern Münchenben és a Real Madridban is játszó Breitner a Servus TV-nek adott interjúban hangsúlyozta, nem csupán az úszóknál és az atlétáknál volt bevett szokás a teljesítményfokozó szerek használata, és játékosként számos példát látott a dopping jelenlétére.

A német sportban az utóbbi időben heves vita zajlik a teljesítménynövelő szerekről, miután a berlini Humboldt Egyetem egyik átfogó tanulmánya azt állítja, Nyugat-Németországban ugyanolyan kiterjedt doppingrendszer működött, mint az NDK-ban.

A tanulmány az 1954-es, az 1966-os és az 1974-es vb-n játszott NSZK-válogatott tisztaságát is megkérdőjelezi, így az Aranycsapatot a berni döntőben 3-2-re legyőző német együttes is gyanúba keveredett.

A Breitner-nyilatkozatról beszámoló ESPN hozzáteszi, az Aranycsapat egykori csillaga, Puskás Ferenc korábban doppinggal vádolta az 1954-es világbajnok német válogatottat, de később bocsánatot kért szavaiért.

Az ESPN ugyanakkor rámutat, a nyugatnémet dopping már 1987-ben is téma volt, amikor a korábbi válogatott kapus, Toni Schumacher könyvében különféle pirulák szedésével vádolta meg a német focistákat.