Figyelem! Változik a tartós bérlet szabályozása - büntethet a NAV

"...elég, ha csupán 2-3 nagyvállalatnak visszaesik a termelése, azt a kicsik képtelenek felhúzni..."

A jövő héttől megváltoznak a tartós bérlethez kapcsolódó nyilvántartási, könyvelési és adminisztrációs feladatok - ezeket ugyanis az új PTK szerint már pénzügyi lízingként kell nyilvántartani.

Annyira fontos változások lépnek életbe az új Ptk.-val Március 15-én, hogy sokak figyelmét elkerülte: a tartós bérletre vonatkozó szabályozás is megváltozik. A változás lényege, hogy az új Ptk. bizonyos feltételek teljesülése esetén a tartós bérletet automatikusan pénzügyi lízingnek minősíti.

"Míg az eddigi szabályozás szerint a tartós bérletbe bocsátott tárgy a bérbeadó tárgyi eszközei között szerepelt a könyvelésben, a bérlő pedig számla ellenében fizette a bérleti díjat, és így költségként automatikusan elszámolhatta azt, most megfordul a helyzet," magyarázza Nyári Zsolt, a Mazars könyvvizsgáló vállalat senior adómenedzsere. Mivel ugyanis a tartós bérlet mostantól papíron eladásnak minősül, ezért az eszköz mostantól a bérlő tárgyi eszközei között kell, hogy szerepeljen, a bérbe adónak fizetett díj pedig tőketörlesztés és kamat jogcímen cserél majd gazdát.

Fontos kiemelni, hogy az ügylet kapcsán az eszköz tulajdonjoga mindvégig a bérbeadónál marad.

Pontosan melyik esetekben?

Az új Ptk. részletesen körülírja, hogy melyik esetekben kell a tartós bérletet a pénzügyi lízing szabályozásai szerint elszámolni és adminisztrálni. Íme:

- abban az esetben, ha a lízing futamideje eléri vagy meghaladja a lízingtárgy hasznos élettartamát
- ha a futamidő ugyan nem éri el a gazdasági élettartamot, de a lízingbevevő lízingtárgy szerződéskori piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron (maradványértéken) megszerzi vagy megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát
- végül pedig akkor, ha a futamidő alatt fizetendő lízingdíjak összege eléri a lízingtárgy piaci értékét

Ezzel a könyveléstechnikai változással hazánk is közeledik azokhoz a nemzetközi sztenderdekhez, amelyek Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már régóta ezt a pénzügyi konstrukciót alkalmazzák.

Míg a nagyobb, külföldi tulajdonú vállalkozások számára aligha hoz majd komoly változást az új technika, hiszen ők a nemzetközi könyvelésükben már amúgy is ez alapján számolták el a tartósan bérelt eszközeiket, sok hazai kkv-nak lesz majd idegen, és okoz majd komoly adminisztratív pluszterheket az új könyveléstechnikai előírás.

Nyári Zsolt szerint a hazai vállalatok körében gyakori, hogy az operatív működésükhöz szükséges eszközöket nem megvásárolják, hanem tartós bérletbe veszik, és bizonyos iparágakat, például a nyomdaipart, különösen érzékenyen érinthetik a változások, hiszen ott jellemzően különösen nagy értékű eszközök képezik a tartós bérlet tárgyát.