Orbán: Paks az oroszoknak fontos

Vágólapra másolva!
Az Oroszországgal kötött nukleáris egyezmény az új külgazdasági politika szerves része, amely szakít a hagyományokkal. A paksi bővítés Moszkvának is nagyon fontos, és a miniszterelnök szerint így értük el, hogy Magyarország sikerességében lett érdekelt.
Vágólapra másolva!

„Szakítottunk a korábbi külgazdasági hagyományokkal. Eddig ezt nem mondtuk ennyire egyértelműen, de talán már érdemes így megfogalmazni az elmúlt évek változásait” - mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó rendezvényén. Kijelentette, hogy a kormány nem kérdőjelezte meg a korábbi integrációs politikát, de nem azzal próbálkozik, hogy a világ nagy gazdasági centrumainak egyikéhez „lecsatlakozzon”, hanem egészen mással. „Úgy kell alakítani a gazdaságpolitikát, hogy mindenki abban legyen érdekelt, hogy Magyarország sikeres legyen” – mondta a miniszterelnök.

Dinamikus egyensúlyról beszélt, amelyet országokra is lebontott, ezek szerint a paksi bővítésről kötött nukleáris egyezmény abban teszi érdekeltté Oroszországot, hogy Magyarország sikeres legyen. „Ez most kényes téma, az ukrán válság miatt is, de kell lennie egy olyan együttműködésnek, amely számukra is fontos, kell lennie egy olyan területnek, ahol kitüntetett partneri viszonyt ápolunk” – mondta Orbán Viktor. A magyarhoz hasonló reaktort Európában egyedül csak Angliában tudnak építeni az oroszok, ezért Paks fontos lehetőséget nyújt nekik.

A miniszterelnök ezúttal is azzal érvelt, hogy Magyarország 2018-ra a kontinens legiparosodottabb országa lesz, vagyis a nemzeti össztermékből nálunk fogja adni a legnagyobb részt az ipar. Németország is abban érdekelt, hogy ez a magyar újraiparosítás sikeres legyen, mert a gazdaságának „déli nyúlványához” csatlakozunk, főleg az autóipari kapcsolatokkal. Japánnal is így próbáltunk szövetségre lépni, az amerikaiakkal pedig ugyan vannak filozófiai és politikai vitáink, de a gazdaságban nincs vita, mert a kormány által kötött 42 stratégiai megállapodásból 9 amerikai. Kína is érdekelt lett a magyar iparfejlesztésben, mert a legkönnyebben Magyarországon keresztül tud belépni az európai piacra – mondta a miniszterelnök.

„1998 és 2002 között azt láttam, hogy ha a magyar gazdaság azt futja, amit tud, akkor a mi növekedésünk kétszer akkora, mint a német. Közbejött a válság, de a cél legyen a jövőben is ez, a kétszeres ütemű növekedés, mert ez benne van a magyar gazdaságban” – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök értékelése szerint Magyarország legnagyobb versenyelőnye a kétharmados parlamenti többség, mert a politika tette lehetővé a stabilitást, a döntésképességet és a gyorsaságot. Ismét megjegyezte, nem hisz abban, hogy egy ország a saját lábán állhat, ha a pénzügyi szektor legalább 50 százaléka nincs hazai kézben, ebben már tettek bizonyos lépéseket, de még továbbiakra lenne szükség. Szerinte az elmúlt években sikerült a saját lábára állítani a gazdaságot, amely külső segítség és mankók nélkül stabilan áll, és önállóan képes a maga által választott irányba lépni. „Ez nem azonos az elszigetelődéssel, a magyar gazdaság része marad a globálisnak, különböző hatásoknak vagyunk kitéve, de mégis a saját lábunkon kell állni” – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök azt is jelezte, hogy a lakossági után az ipari energiaárakat is a legolcsóbb európai szintre akarja hozni a kormány, mert „ha az unió e tekintetben nem versenyképes Amerikával, legalább mi magyarok legyünk azok”.

Az új szerkezetű magyar gazdaság fejlesztését tíz pontban foglalta össze a miniszterelnök. Ennek része az iparosítás, az energia árának olcsósága és a bankszektor 50 százalékos nemzeti aránya is. Emellett az államadósság finanszírozásába nagyobb arányban szeretne hazai forrásokat bevonni a kormány. Törökországgal és Indiával új típusú gazdasági kapcsolatokat építenének ki, a mezőgazdaságban pedig a kis- és nagybirtokok arányát 80:20 ra módosítanák. Az állami egyetemek bázisán innovációs központokat építenének ki, a munkát terhelő adókat csökkentenék, a hangsúlyt a fogyasztási típusú adókra helyezve. Célként határozta meg Orbán Viktor a teljes foglalkoztatottságot, vagyis a legfeljebb 3-3,5 százalékos munkanélküliséget.