Vágólapra másolva!
Az 1980-as moszkvai csonka olimpia után nem maradhatott el a Los Angeles-i válasz: 1984-ben a kommunista országok többsége csatlakozott a szovjet felhíváshoz, és bojkottálta a játékokat. A Magyar Olimpiai Bizottság egy ellenvélemény és három tartózkodás mellett éppen harminc éve, 1984. május 16-án szavazta meg a távolmaradást, ezzel érmek tömkelegétől fosztotta meg a hazai sportolókat. A Barátság-versenyek győztesei ugyan életjáradékban részesülnek, de az olimpiát semmi sem pótolja.

Ha az egyszerű halandó sportoló nem érezte volna a hidegháború hatását, az 1980-as, majd 1984-es nyári olimpiákon megtapasztalhatta a politikai erők csatározásait. A szovjetek 1979-es afganisztáni bevonulására válaszul Jimmy Carter amerikai elnök bojkottot hirdetett, és ehhez sokan csatlakoztak: 33 ország már magát a meghívólevelet is válasz nélkül hagyta, harminc nemzet (köztük Japán, Kanada, Kína, az NSZK és az Egyesült Államok) pedig az előzetes jelentkezés ellenére nem utazott el Moszkvába.

Várható volt, hogy a lépés nem marad válasz nélkül, négy évvel később a Szovjetunió lemondta a részvételt, és ugyanerre kötelezte a Varsói Szerződés tagállamait is. A mondvacsinált indokok között az szerepelt, hogy az amerikai szervezőket már nem a couberteni eszme, hanem a pénzsóvárság vezeti, és hogy az országban ellenséges és heves kommunistaellenes közhangulat tapasztalható, ezért a keleti blokk sportolói nem lennének biztonságban Los Angelesben.

A megnyitó már akkor is látványos volt Forrás: AFP

A KGB ráadásul több afrikai és ázsiai ország olimpiai bizottságának hamisított levelet küldött a Ku-Klux-Klan nevében. "Olimpia csak fehéreknek! Afrikai majmok! Fényes fogadtatás vár rátok Los Angelesben! Fekete mozgó célpontokra leadott lövések gyakorlásával készülünk az olimpiára. Los Angelesben a mi olimpiai lángjaink égetnek hamuvá benneteket. Az igazi hazafi legmagasabb kitüntetése egy-egy afrikai majom meglincselése lesz! Feketék! Isten hozott benneteket Los Angelesben! Olyan fogadtatásban lesz részetek, amit soha az életben nem fogtok elfelejteni!" - ez állt a fenyegető kamulevelekben.

Ma 30 éve bojkottáltunk

Konsztantyin Csernyenko szövjet párfőtitkár május 8-ai döntéséhez a csatlósok közül elsőként Bulgária csatlakozott. Magyarország hivatalosan május 16-án jelentette be távolmaradását, de az elvi határozat két nappal korábban megszületett az MSZMP Politikai Bizottságának ülésén. Ezt kellett a MOB-nak szentesítenie.

"A szocialista országok olimpiai bizottságai síkra szálltak azért, hogy az olimpián maradéktalanul érvényesüljön a népek közötti béke és barátság eszméje, és szűnjön meg a szocialista államok elleni uszító propagandahadjárat" - olvasta be a rádióban Buda István, az OTSH vezetője. "Az Egyesült Államokban tevékenykedő bizonyos szélsőséges politikai körök a versenyek előkészületeit továbbra is a Szovjetunió és a szocialista országok elleni propaganda céljaira használják fel. A Magyar Olimpiai Bizottság osztja a Szovjetunió és más szocialista országok olimpiai bizottságainak aggodalmait, és szolidaritást vállal a döntésükkel. Megállapítja, hogy változatlanul nem szavatolják megfelelően valamennyi ország sportolóinak biztonságát és a versenyek zavartalan megtartását."

Kína nem csatlakozott az 1984-es bojkotthoz Forrás: AFP

A MOB-közgyűlésen egyetlen ember, a Magyar Kézilabda Szövetség által delegált dr. Jacsó István nem szavazta meg a távolmaradást. Mellette még három személy akadt, aki tartózkodott: Békesi László, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke (későbbi pénzügyminiszter), Bogár Pál, az 1955-ös Európa-bajnok kosárlabdacsapat kapitánya, és még valaki, akit azóta sem sikerült beazonosítani.

A Sports Illustrated az olimpia előtt 12 magyar éremesélyesről írt, Gáspár Tamás birkózótól és Bodnár Tibor sportlövőtől aranyat várva. Az olimpiai esküt a kézilabdázó Gódorné Nagy Mariann, illetve a távolugró Szalma László mondta volna el.

A 84-es bojkott legnagyobb vesztesei

1980-as aranyérmesek és eredményeik 84-ig:
Baczakó Péter (súlyemelő) – 1982: vb-bronz, 1982: Eb-bronz, 84-ben visszavonult, Foltán Zoltán (kajak-kenu) – 1981: vb-arany, 1982: vb-bronz, 84-ben visszavonult, Vaskuti István (kajak-kenu) – 1981, 83, 85, 85: vb-aranyak, 82: vb-bronz, Kocsis Ferenc (birkózó) – 1981, 83: vb-aranyak, Magyar Zoltán (tornász) – 1980-as olimpiai bajnoki címe után visszavonult, Növényi Norbert (birkózó) 1983: vb-bronz, 1981-84: magyar bajnok, Varga Károly (sportlövő): vb-, Eb-résztvevő, helyezetlen, Wladár Sándor (úszó): 1981: Eb-arany, 1982: vb-ezüst, 1979-85 magyar bajnok
1984-es egyéb esélyesei közül néhány
Gáspár Tamás (birkózó) – világbajnok (1986), Európa-bajnok (1984), Kolczonay Ernő (párbajtőrvívó) - csapat és egyéni vb-bronzok, Eb-ezüst (1982), Nébald György (kardvívó + kard csapat) – 1982-ben csapatban, 85-ben egyéni világbajnok, olimpiai bajnoka (1988), Guczoghy György (tornász – lólengés) vb-ezüstérmes és Eb-győztes (1983), 85-ben Eb-ezüstérmes, Fábián László (öttusa + csapat) – vb-győztes (1987), Eb-győztes (1991), Stefanek Gertrúd – vb-, és Eb-bronz egyéniben, csapatban, Bodnár Tibor (sportlövő)

Akadtak persze szocialista nemzetek, akik tettek a bosszúbojkottra, így Románia történetének legnagyobb sikerét aratva a második lett az éremtáblázaton 20 arannyal, 16 ezüsttel és 17 bronzzal, Kína a negyedik (15-8-9), Jugoszlávia a 9. lett (7-4-7).

A kényszerből távol maradottak számára úgynevezett Barátság-versenyeket szerveztek a szocialista blokkban, és ezek győztesei a Parlament másfél évtizeddel későbbi - Deutsch Tamás akkori sportminiszter javaslatán alapuló - döntése értelmében megkapják az olimpiai bajnokoknak járó járadékot.

Az egykori öttusázó, Fábián László tíz éve a Magyar Hírlapnak azt mondta, ő 21 évesen nem érezte még tragédiának, hogy nem mehet Los Angelesbe. "Úgy gondoltam, majd nyerek máskor, viszont már akkor éreztem, hogy az öregeknek ez nagy csapás. Később természetesen rájöttem, hogy ez nem egészen így megy, jobb, ha legalább megadják az esélyt az embernek, legföljebb lebőg. Hiába volt erősebb '84-ben a pótolimpia mezőnye, mint a Los Angeles-i, senki sem próbált minket becsapni azzal, hogy ez a varsói mégiscsak valamiféle olimpia. Egy verseny volt csak a sok közül számunkra."

A Barátság-versenyek magyar győztesei

Atlétika: Bakos György (110 m-es gátfutás) 
Birkózás: Gáspár Tamás (kötöttfogás 100 kg) 
Cselgáncs: Nagysolymosi Sándor (71 kg) 
Kerékpár: Somogyi Miklós (50 km-es pontverseny) 
Öttusa: Fábián László (egyéni), Fábián László, Mizsér Attila, Szombathelyi Tamás, Buzgó József (csapat) 
Sportlövészet: Kotroczó Lászlóné (légpisztoly, 40 lövés) 
Vívás: Stefanek Gertrúd (tőr egyéni), Kolczonay Ernő (párbajtőr egyéni), Stefanek Gertrúd, Kovács Edit, Jánosi Zsuzsa, Győrffy Katalin (tőrcsapat)

Csapatsport-arany a láthatáron

A kézilabdázók voltak talán a legnagyobb vesztesei a bojkottnak, hiszen csapatsportokban a vízilabdázók mellett őket tartották éremesélyesnek, sőt mondhatjuk, hogy a női és a férficsapatunk is az olimpiai bajnoki címért utazott volna Los Angelesbe. Talán nem véletlen, hogy a MOB küldöttgyűlésén egyedül a kézilabda-szövetség képviselője, Jacsó István szavazott a bojkott ellen.

Az 1980-as moszkvai játékokon mindkét csapatunk negyedik helyen végzett, és négy évvel később még erősebb válogatottak indultak volna el az olimpián. 1982-ben klubszinten tarolt Magyarország, a férfi (Honvéd) és a női (Vasas) Bajnokcsapatok Európa Kupáját is magyar klub nyerte meg, mindkét nemnél olyan generáció nőtt fel, amely a legszűkebb elit tagja volt.

A női válogatottunk 1982-ben ezüstérmet szerzett a világbajnokságon, a férfiak a 82-es vébét elrontották (Kovács Péter azért bezsebelt egy második helyet a góllövők között), de 86-ban szintén döntőbe jutottak, ahol két góllal kikaptak a Los Angeles-i bajnok Jugoszláviától.


Az 1980-ban a világválogatottba is behívott Bartalos Bélának a negyedik olimpiája lett volna a Los Angeles-i, a klasszis kapus Radványi Benedek 2014 őszén megjelenő könyvében, amely a bojkottról és annak hatásáról szól, az írja, szinte biztos, hogy döntőbe jutott volna a magyar csapat.

"A Los Angeles-i olimpia előtti felkészülési meccseken legalább hat góllal vertünk mindenkit. Két hatos csoportba sorolták akkoriban a csapatokat, már megvolt a sorsolás, a későbbi győztes Jugoszlávia, amelyet úgymond csak hat góllal vertünk előtte, a másik csoportba került, így tisztán látszott, hogy valószínűleg döntősek leszünk. Meggyőződésem, hogy olimpiai aranyat, de legalábbis érmet vettek el tőlünk" - írja Bartalos a könyvben.

Az akkor 36 éves kapus már bánja, hogy a rengeteg felesleges edzés és a pocsékba ment felkészülés miatti elkeseredésében visszavonult a játéktól. "Fél éven át becsületesen készültünk, naponta négyszer edzettünk, az utolsót éjfélkor, hogy az átállást majd jól bírjuk. Aztán már nem akartam menni sehova, se edzőtáborba, se szocialista olimpiára. Elvettek tőlem egy érmet, egy olyan dolgot, amit semmivel sem lehet kárpótolni. És ezért soha senki nem kért bocsánatot."

A szintén világválogatott Gódorné Nagy Mariann, aki 82-ben bekerült a vébé álomcsapatába is, szintén a feleslegesen végigcsinált felkészülést átkozta, ami a nőknél egy kicsit mást jelent, mint a férfiaknál. "A családtervezést úgy igazítottuk, hogy Los Angelesre már fel tudjak készülni, '83 szeptemberében megszületett a kislányom, januárban már edzőtáboroztunk. Durva volt elszakadni tőle, de az olimpia miatt már ekkor meg kellett kezdeni a felkészülést, annak rendeltünk alá mindent. Keményen edzettünk, és amikor már hallottuk innen-onnan, hogy esetleg nem megyünk Los Angelesbe, minket minden vezető megnyugtatott" - emlékezett vissza Gódorné.

"Hozzáteszem, ha ezt tudtam volna, gyorsan bevállalok még egy gyereket, és utána még mindig tudtam volna sportolni" - mondta a világklasszis jobbátlövő, aki 1988-ban az osztrák válogatottat választotta.