Csőbe húzták a kérdezőbiztosokat a taktikus baloldaliak

A baloldali pártok között nagyobb az átszavazási hajlandóság, ezért szerepelhetett rosszabbul az MSZP az EP-választáson a korábbi méréseknél. Ráadásul sokan azért szavazhattak az Együtt–PM-re és a DK-ra az MSZP helyett, hogy biztosan átlépjék a bejutási küszöböt.

Az MSZP, a DK és az Együtt–PM esetében viszonylag nagy az átszavazási hajlandóság, így nehéz megbecsülni hogy a három baloldali párt között hogyan oszlanak meg a szavazatok – mondta az Origónak Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója arról, hogy miért becsülték az MSZP-t felül, a DK-t és az Együtt–PM-et alul az EP-választás előtt.

A nagyobb közvélemény-kutatók az MSZP-nek jellemzően 15-16 százalékos támogatottságot becsültek (ez a valóságban 11 százalékos lett), a DK-nak és az Együtt–PM-nek pedig jellemzően 3-5 százalékost (a DK 10, az Együtt 7 százalékot szerzett). Závecz Tibor szerint a baloldali pártok össztámogatottsága stimmelt a kutatásukban, de azt látták, hogy van mozgás a három pártban egymás felé.

Závecz szerint viszont elég váratlan volt, hogy a választáson lényegében egyetlen irányba volt mozgás, az MSZP-től a DK-felé, és minimálisan az Együtt felé. „Mozgások szoktak lenni, áprilisban volt a Fidesz és a Jobbik között, bár most szinte alig volt köztük, a két párt lezárt egymás irányába. A baloldali pártok pedig kinyitottak egymás irányába” – mondta Závecz.

Az MSZP-től való elfordulásra lehetséges okként azt mondta, hogy a kutatások alapján a DK és az Együtt is lebegett az 5 százalékos küszöb körül, így elképzelhető, hogy a biztos bekerülésük miatt szavaztak rájuk többen. „A baloldalon volt már példa taktikai szétszavazásra: 2006-ban a budapestiek egyéniben az MSZP-s jelöltre, listán az SZDSZ-re szavaztak, hogy bekerüljön” – mondta Závecz.

Sík Endre, a Tárki vezető kutatója szerint viszont ennél egyszerűbb a helyzet, egyszerűen jobban sikerült a kisebb pártok mozgósítása, a szimpatizánsaik közül többen mentek el szavazni. Azt mondta, korábbi adataik alapján a DK-nak nagyobb a mozgósító ereje, leginkább a sokat szereplő Gyurcsány miatt. Emellett a kisebb pártoknál könnyebb „előállítani” pár plusz százalékot.