Hangulatkeltés vagy valódi probléma a kivándorlás?
2014. december 03. 09:09
Sneider Tamás (Jobbik) és Hiller István (MSZP) ülésvezető elnökök is felszólalhatnak a politikai vitában, amelyet 49 képviselő kezdeményezett az elvándorlásról.
A KDNP és az LMP az időkerete duplázását kérte.
A migráció nem negatív szó - kezdte felszólalását a kormány képviselőjeként Czunyiné Bertalan Judit, aki örömét fejezte ki, hogy az elvándorlás ellentétes tartalmú kommunikációját végre helyre lehet tenni.
Még nem derült ki, hogy ez hogyan kapcsolódik az elvándorlás témájához.
Az idegen nyelven történő kommunikáció kulcsfontosságú a kulcskompetenciák kialakulásában - mondta a kormány képviselője.
337 000 hallgató folytatta tanulmányait a felsőoktatásban, közülük 20 000 külföldi, ami 5,9 %. 2007-re a külföldiek aránya már 7,8%.
2011-ben 1539 magyar hallgató tanult Ausztriában, Németországban ennél kevesebb, és Nagy-Britanniában is csak 1100 fő körül.
Sokkal több német hallgató tanul külföldön, de ebből nem vonható le az a tanulság, hogy a német felsőoktatás válságban van. A külföldi tanulás nem menekülés, a németek örülnek a mobilitásnak, csak Magyarországon beszélnek elűzésről.
A külföldön élő magyarok száma összességében is alacsony, a lakosság 5 százaléka, Szlovéniában ez az arány 7,4%, Romániában 14 %.
A hozzánk érkező külföldiek is jól képzettek.
A diplomás migráció a mérnök és orvos szakmák kivételével nem teremt szakemberhiányt.
A kormány segíti a családalapítást. Czunyiné felsorolta a már ismert intézkedéseket az adókedvezmények és a szocpol kiterjesztéséről, a részmunkaidőről, a bölcsödei férőhelyek növeléséről, a friss házasoknak járó 5000 Ft- ot, a GYED-EXTRÁT.
A kormány egészségügyi bérfejlesztéssel igyekszik itthon tartani a szakembereket. A program eredményes: egyre kevesebb orvos és ápoló kért hatósági bizonyítványt az elvándorláshoz - összegzett Czunyiné Bertalan Judit.
Örül a vitanapnak a Fidesz vezérszónoka, de mégsem ő jön, hanem Tállai András. Az ülésvezető Latorcai János nehezményezte, hogy a kormány nem szólt arról, hogy két államtitkár közt oszlik meg a negyven perces időkeret.
Fontos lenne tudni az okokat, de nem tudunk róla eleget. Nincsenek megbízható statisztikai adatok. Mindenki növekvő elvándorlásról beszél: a több százezres tömegtől akár az egy millió főig.
Az uniós adatokban nem szerepelnek a vendégmunkások és az illegális bevándorlók. A tagállami tükörstatisztikák fogalmi rendszere más, ezért az adatok nem összehasonlíthatók.
Nagy-Britanniában a havonta újonnan belépők számát mérik.
A KSH a legmegbízhatóbb, de nem méri azokat, akiknek nincs itthon lakásuk. 2013 elején 350 000 olyan magyar élt külföldön, aki 1989 után hagyta el az országot. Az egy évre külföldre távozókkal együtt is ez a szám nem nagyobb, mint 450 000, ami a lakosságnak mindössze 2,5 százaléka, szemben a román 9 százalékos adattal.
A kormány a fiatalok itthon tartását a fiatalok vállalkozásának támogatásával, a duális képzés megerősítésével igyekszik elérni. Tállai András szerint a bérek nem maradnak el markánsan a hozzánk hasonló országokétól. A magyar minimálbér 340 euró, ezzel a 16. helyen, a többi visegrádi országgal egy szinten szerepelünk, vásárlóerő paritáson ez az arány még jobb, a 14. helyet jelenti.
A foglalkoztatás bővülését és a béremeléseket a megindult gazdasági fordulat hozhatja meg, de a kormány egyes szakterületek kiszámítható bérezését is megvalósította.
Az elvándorlás nem disszidálás, a fiatalok bármikor visszajöhetnek - hangsúlyozta Bánki Erik. A külföldre távozás nem emigráció, nem a hatalommal való szembefordulásból, hanem kíváncsiságból, illetve az eltérő bérek miatt történik. A magyarok csak 2011 óta élhetnek az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlással.
A magyar fizetések nem tudják felvenni a versenyt a német az olasz és az angol fizetésekkel.
2014-ben százezren dolgoztak külföldön. 2000 óta az egyes kormányok teljesítményétől függetlenül fokozatosan emelkedik a számuk. Egyes miniszterelnökök úgy nyilatkoztak, hogy el lehet menni külföldre - utalt Gyurcsány Ferencre Bánki Erik. A jelenlegi kormány ezzel szemben hazavárja a magyarokat.
A magyar családi adókedvezmény rendszere egyedülálló nemcsak mértékében, de kiterjedtségében is: azt a szegényebb családok is igénybe vehetik. A GYED EXTRÁ-hoz hasonló intézkedés is egyedülálló. Ő is felsorolja az egészségügyi béremeléseket.
A magyar kormány a teljes összeomlásból indult 2010-ben. A célunk az, hogy Magyarország egyre biztonságosabb legyen, és mindenki végzettségének megfelelően tudjon dolgozni.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka már előre látja, hogy bármit mond az ellenzék a kormány lefesti a tündöklő Magyarország képét.
Matolcsy György félmillióra becsülte a kivándorlók számát, de az államtitkárokhoz intézett kérdésekre a legkülönbözőbb válaszok érkeznek -számolt be személyes tapasztalatáról Bangóné Borbély Ildikó.
A gyermektelen fiatalok fele elvándorolna. A gazdasági helyzet miatt elvándorlók egyáltalán nem akarnak hazajönni, miközben a magyar gazdaság nem bírja el az elvándorlók hiányát. De az oktatási rendszer is elűzi a fiatalokat.
A gyermekek tíz százaléka külföldön születik, de a számba a kettős állampolgárságú gyerekek is beleszámítanak. A KSH adatai sokkal alacsonyabb számot mutatnak.
E miatt azt sem tudjuk, hogy sikeres-e a kormány népesedési programja.
Felmerül a kérdés, hogy a KSH el tudja-e egyáltalán látni a feladatát, ha nem, akkor létre kell hozni egy a migrációt pontosan mérő központot - véli az MSZP.
A jövő záloga a gyermek, ezért az MSZP arra kéri a kormányt, hogy a költségvetési módosításoknál tartsák szem előtt a gyermekek érdekét - fejezte be felszólalását Bangóné Borbély Ildikó.
A kereszténydemokrata Hargitai János aggodalmát fejezte ki, hogy a vitanap kezdeményezésének hátterében politikai szándékok állnak.
Valamikor a migráció iránya Magyarország volt, rengeteget köszönhetünk például a német migránsoknak. A folyamat Európában megkérdőjelezhetetlen, Angliában mégis megkérdőjelezik - sorolta az ellentmondásokat a párt vezérszónoka.
A munkaerő szabad mozgása az Európai Unió egy vívmánya és értéke - emlékeztetett Hargitai János. Vannak akik naponta ingáznak a határ menti Burgenlandba, mások valóban kényszerből mentek el. A devizahitelesek egy része is külföldön keresett megoldást a helyzetére.
Nagyon differenciált a kép, és magyarországi szocializáció még az országon belüli mobilitás ellen is hat. Ez a fajta röghöz kötöttség pedig nem feltétlenül érték.
A munkaerő mindig a lehetőségek irányába vándorol. A miniszterelnöknek van egy sikeres víziója egy felemelkedő országról, ami reményt ad arra, hogy a migráció megfordul. Az MSZP nemzethalálról vízionál, de elfelejti, hogy a migrációnak épp a szocialisták ágyaztak meg - összegzett Hargitai János.
A Jobbik elnöke örömét fejezte ki, hogy végre lehet vitatkozni erről a súlyos problémáról. Az örömben üröm, hogy a kormánypártok nem támogatták a vitát, nem ismerik fel, illetve elkenik a probléma súlyát - utalt a korábbi felszólalásokra Vona Gábor. A miniszterelnök kalandvágyról beszélt, ami felháborító és téves, a vak cinizmus motiválhatja. A Jobbik számos levéllel tudja bizonyítani, hogy az elvándorlás oka a szociális kilátástalanság.
Lakossági fórumokon kiderül, hogy szinte már nincs olyan család, akit az elvándorlás ne érintene. Egy másik kijózanító teszt, ha az ember a volt érettségi osztálytársait kérdezi. Az én generációm sajnos csak facebookon tudja feltenni ezt a kérdést, mert mindenki elment - sorolta tapasztalatait Vona Gábor.
Nem szívesen hallgatnák a kormány képviselőinek beszédét például Londonban. A kivándorlók közül minden harmadik diplomás, a fiatalok 48 százaléka örökre hátrahagyná Magyarországot.
Az Önök középosztálya lojalitásra épül: egy felülről vezérelt középosztályt és nem egy érdemelvű középosztály építenek. A fiatalok nem akarnak egy olyan országban élni, ahol politikai lojalitástól függ a boldogulás.
Még ha mindenki haza jön is, nagyon nehéz lesz nemzeti kohéziót teremteni. Egy család számára ugyanis a legfontosabb az együttlét és a kormány ebben a kérdésben a kétharmadával sem tudott előrelépést elérni.
Nem felemás, hanem pozitív üzenetek kellenek. Ehhez első feladat a pontos diagnózis felállítása, a külföldiek szavazatának megkönnyítése - összegzett Vona Gábor.
A külföldön szavazók körében a Fidesz nagyon rosszul szerepelt - mondta Schiffer András, az LMP vezérszónoka. A fiatalok jó ötletüket külföldre viszik. Haragszanak a kormányra, mert egy egészen más országot ígért nekik.
A kivándorlók 63 százaléka 40 év alatti. Minden ötödik magyar tervezi a külföldi letelepedést. 2010-ről 2012-re két és félszeresére emelkedett ez a szám. London az ötödik legnagyobb magyar város. A kormány is elismeri, hogy csaknem 200 000 élnek Londonban. A középiskolások 70 százaléka külföldre menne, 25 százalékuk örökre. Na ez a dráma!
Azok akik elvándorolnak nemcsak a családjuknak és a barátaiknak hiányoznak, hanem a társadalom egészének. Amikor feltesszük a kérdést, hogy hazajönnnek-e, általában egy viszontkérdést kapunk: mire jönnénk haza?
A szürke kilátástalanság marad. Egyre több család mérlegeli gyermekei jövőjét és támogatja az elvándorlást. Igen államtitkár úr, ők azok, akik nem tartoznak a Fidesz kegyeltjei közé - szólította meg Tállai Andrást az LMP vezérszónoka. A közmunka és összeszerelő jövőkép nem vonzó a fiataloknak, a új hűbéri rendszer sem az.
Az iskolaelhagyás, a fiatalok munkanélkülisége és foglalkoztatása is alacsonyabb az uniós átlagnál. A lakhatási válság a rendszerváltás nagy adóssága.
Nem igaz az a dogma, hogy a reálbéremelés rontja egy ország versenyképességét. Az LMP az egészségügyben, a szociális szférában és az oktatásban is nagyobb béremelést támogat. Korrupcióellenes intézkedések kellenek a hűbéri rendszer lebontására - mondta Schiffer András.
A NER nem azt jelenti, hogy látszat-egyeztetéseket tartunk, hanem azt, hogy az ilyen kérdésekben nemzeti konszenzust teremtünk - utalt Hargitai János szavaira Fodor Gábor független képviselő, a Magyar Liberális Párt szónoka.
Miért nem mer a kormány pontos adatokat szolgáltatni? - kérdezte Fodor Gábor és miért nem meri kimondani a saját felelősségét? A szegények szegényebbek lettek, a közmunkára építő munka alapú társadalom egy tévút, az összeszerelő üzemek országa nem vonzó, ahogy a jogállamiság sérelme, az oktatás szűkítése sem. Egy tudás alapú társadalomra van szükség. A német ipar 70 százaléka szolgáltatás és csak 20 százaléka származik az ipari termelésből.
Nem az a baj, hogy az emberek elmennek, hanem az, hogy nem akarnak visszajönni, hanem külföldön akarnak élni - hangsúlyozta Fodor Gábor a vezérszónoki kör végén.