Tovább szigorodik az adatvédelem

Tavaly az adatvédelemről szóló jogszabály évközben is többször változott, az adatvédelmi hatóság pedig folytatta az ellenőrzéseket, és számos ügyben fontos, a webáruházak működését is befolyásoló határozatot hozott. Dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda adatvédelemmel foglalkozó partnere összefoglalta a tavalyi tapasztalatokat, amelyekből az idei évre vonatkozó trendek is kiolvashatók.

Tavaly az adatvédelmi hatóság 25 ügyben járt el, és megemelkedett a NAIH által kiszabot bírságok mértéke. A hatóság háromszor is az akkori jogszabály szerinti maximális, 10 millió forintos bírságot szabta ki. Egyébként év közben a bírság maximális összege 20 millió forintra emelkedett.

A legkisebb bírság összege 2015-ben 600 ezer forint volt.

Ez a statisztika meglepő annak fényében, hogy az előző években a kisebb jogsértési ügyekben kifejezetten jellemző volt a 300.000 forint körüli, vagy annál is alacsonyabb adatvédelmi bírságok kiszabása is.

De mit is büntet a hatóság?

A legmagasabb, 8 és 10 millió forint közötti bírságokat adatbázis kereskedelemmel, termékbemutatóval és követeléskezeléssel kapcsolatos jogellenes adatkezelés miatt szabta ki a hatóság. De vizsgálat alá vette a munkavállalók céges számítógépén tárolt személyes adatai munkáltató által történő ellenőrzését, illetve törlését is.

Növekednek a bírságok

Az adatvédelmi hatóság 2012 óta meghozott határozatai alapján megállapítható, hogy a követeléskezelési ügyekben átlagosan 4,8 millió forintos, az adatbázis kereskedelemmel kapcsolatos adatvédelmi jogsértéseknél átlagosan 5,5 millió forintos, ingatlanhirdetési oldalak esetében átlagosan 3,2 millió forintos, termékbemutatók esetében pedig átlagosan 5,9 millió forintos adatvédelmi bírságot alkalmazott a hatóság a jogsértőkkel szemben. A munkavállalók személyes adatainak jogellenes kezelése körében az átlagosan kiszabott bírság 1,3 millió forintos volt.

2015. október 1. napjától az adatvédelmi bírság maximális összege 20 millió forintra emelkedett.

Az idei szigorítások

Az adatvédelmi jogszabályok szigorítása idén is folytatódik: az adatvédelmi törvény 2016. január 1-jétől hatályba lépett módosítása alapján az adatkezelést végzőknek az eddigi 30 nap helyett már csak 25 nap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy az adatkezelésről való tájékoztatást kérő megkeresésre válaszoljanak.

Európai reform várható

Az idei legnagyobb változása azonban valószínűleg az Európai Unió adatvédelmi reformja keretében létrehozott egységes adatvédelmi rendelet elfogadása lesz. Az új, európai szintű adatvédelmi rendszerre azért van szükség, mert az 1995-ben hatályba lépett adatvédelmi irányelvet a tagállamok nem egyformán ültették át a nemzeti jogukba. Ezért

a több tagállamban is szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak eltérő nemzeti adatvédelmi szabályoknak kellett megfelelniük,

amely jelentős jogbizonytalansághoz és az adminisztrációs, hatósági költségek növekedéséhez vezetett.

Az új adatvédelmi rendelet megalkotásának másik indoka a magánszemélyek online szolgáltatásokba vetett bizalmának megerősítése és az online környezethez illeszkedő modernebb adatvédelmi jogszabály megteremtése volt. Ez

kiterjed a közösségi portálokra, a felhő alapú szolgáltatásokra, és figyelembe veszi a helymeghatározás alapú szolgáltatásokat

és az egyes okos eszközöket is. Az új adatvédelmi közösségi rendelet várhatóan 2016. első felében fogadják el.