A NAV-ot is be lehet perelni

MIAMI - FEBRUARY 02: A judges gavel rests on top of a desk in the courtroom of the newly opened Black Police Precinct and Courthouse Museum February 3, 2009 in Miami, Florida. The museum is located in the only known structure in the nation that was designed, devoted to and operated as a separate station house and municipal court for African-Americans. In September 1944, the first black patrolmen were sworn in as emergency policemen to enforce the law in what was then called the "Central Negro District." The precinct building opened in May 1950 to provide a station house for the black policemen and a courtroom for black judges in which to adjudicate black defendants. The building operated from 1950 until its closing in 1963. Joe Raedle/Getty Images/AFP

Hatályba léphet 2017 elejétől az adóhatósági határozatokkal szembeni jogorvoslatok új szabályozása. Az új rendszerben a vállalkozások fellebbezés helyett rögtön a bírósághoz fordulhatnak, a bírósági eljárás pedig várhatóan kétfokozatú lesz, szemben a jelenlegi egyfokúval. A Deloitte Legal adóperes szakértője összefoglalja a tervezett új szabályozás legfontosabb szempontjait.

A kormány már elfogadta azt a törvénymódosítási koncepciót, ami az adóügyekben irányadó jogorvoslati eljárások szabályait várhatóan gyökeresen megváltoztatja. A vállalkozások szempontjából az egyik legjelentősebb változás előreláthatólag az lesz, hogy

a NAV-határozatokkal szemben 2017-től főszabályként már nem lesz lehetőség fellebbezésre, rögtön bírósághoz kell majd fordulni.

„A változás hátterében többek között az a célkitűzés áll, hogy a NAV által hozott határozatok felülvizsgálatát a hatóságtól minden tekintetben független jogorvoslati fórum, vagyis ebben az esetben a bíróság lássa el.

A NAV évente 17 ezer jogorvoslati kérelmet bírál el, amelyek túlnyomó többsége 2017-től várhatóan már a bíróságok hatáskörébe fog tartozni.

A bíróságoknak tehát ugrásszerű tehernövekedéssel kell számolniuk, a jogalkotónak pedig a közigazgatási bíróságok szervezetrendszerét és létszámát kell az új szabályozáshoz igazítania" – emelte ki Harcos Mihály, ügyvéd, a Deloitte Legal adóperes szakértője.

Sok a bizonytalanság

A szabályozás részleteit illetően még sok a bizonytalanság. Így például elképzelhető, hogy a kis értékű ügyekben megmarad a fellebbezés lehetősége, illetve az is, hogy a bíróság előtt indított peres eljárást megelőzően lehetőség lesz a közigazgatási szervezetrendszeren belül is kezdeményezni a jogorvoslatot. Mindazonáltal több gyakorlati kérdést is felvet.

Egyrészt, a bíróság előtti jogi képviselet tipikusan ügyvédi tevékenység, már csak azért is, mert

nagymértékben formalizált, speciális tapasztalatot igénylő eljárásról van szó.

Ezzel szemben a vállalkozások legtöbbször saját maguk vagy a könyvelőjük, adótanácsadójuk útján intézik a jogorvoslatot, ügyvédhez csak a legvégső esetben fordulnak, amikor az ügyet bíróság elé kell vinni.

A másik lényeges következmény, hogy

a bíróság csak a vállalkozás által megjelölt körben vizsgálhatja felül a sérelmezett határozatot.

A vállalkozásoknak tehát már a jogvita legelején pontosan meg kell majd jelölniük, hogy a NAV határozatát milyen okból és milyen jogi alapon kifogásolják. A gyakorlatban azonban rendszeresen előfordul, hogy a vállalkozás és a NAV között elhúzódó vitában utólag bukkan fel olyan kérdés, ami a NAV által hozott határozatot jogszabálysértővé teszi.

„Összességében elmondható, hogy a 2017-től várható új szabályok körültekintőbb és tudatosabb fellépést fognak megkövetelni a vállalkozásoktól a jogorvoslatok során, és komoly kihívás elé állíthatják a lényegesen kevesebb ügyre berendezkedett közigazgatási bíróságokat. Ugyanakkor a bíróság előtti jogorvoslati rend várhatólag hatékonyabb lesz a jelenleginél" – tette hozzá a szakértő.