A magyar foci mesterterve: eddig jóindulattal hármas alá

Túl vagyunk egy minden elképzelést felülmúló Eb-n, a vb-selejtezők első fordulójában pedig gyorsan visszatértünk a földre. De hol tart a magyar futball valójában? Megnéztük, hogy állunk az MLSZ öt éve készített stratégiájában vázolt jövőképhez képest.

Csányi Sándor MLSZ-elnök 2013-ban azt mondta, a magyar válogatottnak nagyobb esélye van sikeresen szerepelni, mint a klubcsapatoknak. Igaza lett, idén a válogatott kijutott az Eb-re, és ott szépen helytállt, míg az NB I-es klubcsapatok már nyáron elvéreztek a nemzetközi kupákban.

Ettől eltekintve nem mondhatjuk, hogy a szövetség boszorkányosan jól látta volna a jövőt. A 2011-ben készített, A megújulás évtizede címmel közreadott stratégia nyolc pontban határozta meg az elérendő eredményeket, és a mostanáig kitűzött célok felét még úgy sem sikerült teljesíteni, hogy időközben több pontban puhítottak rajtuk.

Az eredeti elvárások, amelyeket 2014-ben finomítani kellett Forrás: mlsz.hu

Az első pont kimondta, hogy az akkor a világranglistán 52. helyezett válogatottnak 2016-ig a 31. helyet kell elérnie, és a top 30-ba is be kell kerülnie még 2020 előtt. A világranglista nem túl fontos mutatószám, de tény, hogy a tervet a csapat túlteljesítette, jelenleg Törökországgal holtversenyben a 19. helyen áll.

Az NB I továbbra sem érdekli a szurkolókat

Vannak az anyagban az eredményességen kívüli célok is. Az NB I átlagos meccsenkénti nézőszámának mostanra 8000-re kellett volna emelkednie, ami viccnek is rossz: a stadionok látogatottsága semmivel sem nőtt, továbbra is jócskán 3000 alatt van. Jövőre elvileg 9000-nek kellene összejönnie. A válogatottmeccseken 22 ezres átlagot tűztek ki 2016-ra, ezzel nem lehet gond, a 22 500 férőhelyes Groupama Arénában telt ház szokott lenni, ha a válogatott játszik.

A regisztrált játékosok számának az év végére meg kellene duplázódnia a 2010-es 85 ezerhez képest. Az MLSZ tájékoztatása szerint azonban jelenleg csak a versenyengedélyes játékosok számáról van adat, és az is tavaly őszről. Ez a regisztráltakénál kisebb halmaz, 124 ezren vannak.

A Grassroots (ez a nem professzionális labdarúgás rendszerét jelenti) UEFA-minősítésében a négy csillag elérését tűzte ki mostanra az MLSZ. Ezt a szintet 2014-ben elértük, bár a hétcsillagos skála helyett már három fokozat van. Az ezüstöt 2014 végén megszereztük.

Szintél cél volt, hogy ugyanezen a ranglistán az akkor a 30. legjobb európai magyar csapat elérje a 21. helyet, majd 2018 és 2020 között bekerüljön a top 20-ba.

Ez is bőven megvan, az európaiak között a válogatott már most a tizenkettedik legjobb.

A magyar férfi felnőtt válogatottól az volt az elvárás, hogy 2012 és 2020 között legalább két nagy tornára (Eb, vb) kijusson. A létszám 16-ról 24-re emelése után idén befértünk az Eb-mezőnybe, egy részvételt tehát kipipálhatunk. A 2018-as vb-kvalifikáció nagyon nehéz lesz, mert Európából csak 13 csapat jut ki: a selejtezőcsoportok első helyezettjei, valamint a nyolc csoportmásodik által megvívott pótselejtezők négy győztese. Ha nem jön össze, akkor a 2020-as Eb-vel még teljesíthető a terv (azon a tornán egyébként Budapest meccseket fog rendezni).

A klubcsapatok semmit sem fejlődtek, sőt

A klubok szereplését tükröző UEFA-ranglistán a 32. helyről a top 20-ba kerülés volt a cél, ezen belül 2016-ra a 21. helyet lőtték be a stratégia készítői. Ettől nagyon messze vagyunk, nemhogy nem javult, de romlott a helyezés, jelenleg a 33.

Liechtenstein mögött.

Nem meglepő, mert bár a Debrecen 2010-ben, majd a Videoton 2012-ben ott volt az Európa Liga főtábláján, azóta egyetlen magyar csapatnak sem sikerült eljutnia a csoportkörig. Pedig az MLSZ arra számított, hogy 2012 és 2014 között évente egy, 2015 és 2020 között pedig már két csapat rendre a főtábláig küzdi magát, sőt az egyik a tavaszt is megéri ott. Erre végképp semmi esély nem volt még, holott az utóbbi években annyi pénz ömlött a magyar fociba, amennyi még sohasem.

Fehérorosz öröm Debrecenben idén júliusban. A Tarpeda Zsodzina két játékosa, Juheni Klopockij (jobbra) és Artiszom Cseladinszkij ünneplik a DVSC-nek lőtt, biztos továbbjutást érő gólt Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A pocsék eredmények láttán az MLSZ már a szakmai anyag félidei, 2014-es felülvizsgálatában újraírta a vonatkozó célokat. „A klubcsapatainkkal szembeni korábbi elvárást felülvizsgálva, 2015 és 2020 között indokolt elvárás az lehet, hogy egy magyar csapat jusson be minden évben a BL vagy az EL őszi csoportkörébe.”

Indokolt, az stimmel, de egyelőre nem megy.

Az idén a legnagyobb csalódást a magyar szinten nívós játékosokkal teletűzdelt Ferencváros okozta azzal, hogy már a BL második selejtezőköréből kiesett (az albán bajnok Skënderbeu kizárása miatt az ezüstérmes Partizani Tirana ellen), így az Európa Ligában sem folytathatta. Az MTK és a Debrecen egy-egy, a Videoton két kört ment az EL-selejtezőben.

Storck nem érti

A klubcsapatok és a válogatott eredményei látványosan nincsenek összhangban, márpedig a válogatott további fejlődése aligha képzelhető el a klubcsapatok javulása nélkül. Bernd Storck szövetségi kapitány nyilván ezért is tette fel a kérdést:

Miért van az, hogy mindenki a válogatottól várja el a nemzetközi sikereket, miközben a klubok nem képesek erre?

Az egyetlen magyar válogatott játékos, aki topszinten, a Bajnokok Ligájában is megmutathatja magát, az Nikolics Nemanja, a Legia Warszawa játékosa” – mondta a kapitány nemrég egy telki sajtótájékoztatón (azóta Korhut Mihály a Hapoel Beer Sevába igazolt, így az EL-ben is van játékosunk).

Storck üzent is a kluboknak a felmérések drámaian rossz eredménye miatt: „Folyamatosan mérjük a játékosok fizikai erőnléti állapotát. Nem meggyőzőek az eredmények, a játékosok állóképességén változtatnunk kell, hogy versenyképek maradhassunk, és ehhez a klubokon belül is változásokra lenne szükség.”

Mi van az utánpótlásban?

Eközben az utánpótlás-válogatottak sem virítottak, sőt. „Az első selejtezőkörből rendszeresen tovább kell jutni, a második körből legalább az események felén tovább kell jutni. Négyévenként legalább egy dobogós helyezés valamelyik korosztály döntőjében” – ezt kellene felmutatniuk 2012 és 2020 között a 2011-es tervezet szerint. Az első selejtezőkörből 2015-ig még jellemzően továbbjutottak a csapatok, de tavaly már ezt sem sikerült teljesíteni, így

itt szinte teljes az eredménytelenség.

2014-ben ugyan az U19-es válogatott elindulhatott az Európa-bajnokságon a rendező jogán, és az ott aratott egyetlen győzelemmel kvalifikálta magát a 2015-ös U20-as vb-re, de ettől eltekintve az utánpótlás-válogatottak egyik korosztályban sem jutottak ki világversenyre.

Az U20-as vébén a nyolcaddöntőben esett ki a csapat, Mervó Bence (jobbra) társgólkirály lett Forrás: MTI/EPA/SNPA/Dean Pemberton

Ezek után 2014-ben itt is módosult a stratégiai cél: „Az utánpótlás-válogatottak világversenyeken elért eredményei helyett elsődleges célnak a kiemelkedő képességekkel rendelkező játékosok képességfejlesztését kell helyezni.

A képzési folyamat fókuszában a játékosok egyéni fejlődése kell, hogy álljon,

míg a csapatjáték segíti az egyéni képességek kibontakoztatását. Az utánpótlás-válogatottak vonatkozásában az MLSZ fő stratégiai célkitűzése hozzájárulni a nemzetközi szinten is versenyképes, az utánpótlás-nevelési folyamat végén közvetlenül a felnőttcsapatoknál számításba vehető játékosok felkészítéséhez” – olvasható a 2014-es frissítésben.

Ez szakmailag lehet releváns változtatás, más kérdés, hogy konkrétumok híján sajnos most nehezen számonkérhető. Mindenesetre, ha valóban remekül felkészített fiatalok tömegei lépnek fel a felnőttekhez, és ott bizonyítanak, aligha fogja bárki az asztalt verni elmaradt U19-es Eb-érmek miatt.

Az akadémiáktól várjuk a csodát

Csányi Sándor a válogatottat érintő optimizmusát 2013-ban arra a reményre alapozta, hogy az akadémiákról majd minden évben kikerülnek olyan tehetséges játékosok, akiknek esélyük lesz arra, hogy nemzetközileg ismert futballisták legyenek. Erős túlzás lenne állítani, hogy a berobbant akadémisták miatt szerepelt sikeresen az Eb-n a válogatott, de a szövetségben továbbra is az akadémiák fejlesztésétől remélik a felemelkedést. Az Eb-keretben öt egykori akadémista volt: Gulácsi Péter, Németh Krisztián, Bese Barnabás, Pintér Ádám (mind a négyen MTK, Sándor Károly Akadémia), illetve Kleinheisler László (Puskás Akadémia). A mostani keretben rajtuk kívül három egykori akadémista található: Kalmár Zsolt (Győr, Fehér Miklós Akadémia), Kálnoki Kis Dávid (Sándor Károly Akadémia) és Vida Máté (Vasas, Kubala Akadémia).

Az MLSZ-elnökség augusztus 30-án kimondta, hogy – bár a csapatok felkészítése szuverén szakmai terület – a magyar labdarúgásban is be kell vezetni a Nyugat-Európában már évtizedek óta ismert és alkalmazott diagnosztikai módszereket. „Ennek érdekében az MLSZ felhatalmazta a területen már bizonyított, sokéves tapasztalattal rendelkező Bernd Storckot, hogy szakmai igazgatóként folyamatos, kétoldalú egyeztetések segítségével aktívan vegyen részt az akadémiák munkájában mindaddig, amíg a csapatok nemzetközi versenyképessége nem nyer egyértelmű bizonyítást” – áll az Mlsz.hu-n.

Az is igaz, hogy több U21-es korú játékos került be a felnőttválogatottba az utóbbi időben. Kleinheisler Lászlóval, Kalmár Zsolttal, Nagy Ádámmal, Bese Barnabással jóval erősebb lett volna az U21-es csapat, talán az eredmények is jobban jöttek volna.

Női fociban is szerényebbek lettünk

„Tízéves periódusban a nemzetközi bajnokságok felén döntőbe jut a válogatott” – ez már a női felnőttcsapat felé támasztott elvárás. Az első négy év eredménye: nulla döntőbe jutás. Az új terv így szól: „Az U17-es és U19-es női válogatottak egyike minden évben kvalifikálja magát az elitkörbe.”

Teremben, strandon nincs gond

„Tízéves periódusban a nemzetközi bajnokságok felén döntőbe jut a futsal- és a strandlabdarúgó-válogatott.” Ez tavaly mindkét szakágnak sikerült: a futsalosok ott voltak az Eb-n, a strandfocisták pedig kijutottak az európai olimpiára, és az Eb-vel egyenértékű European Beach Soccer League A csoportjában is megfordultak.