Választás 2016: csúfosan megbukott a Jobbik

Budapest, 2016. november 11. Vona Gábor, a Jobbik elnöke távozik Coming out. Gyarló ember vagyok címmel tartott sajtótájékoztatójáról a Képviselői Irodaházban 2016. november 11-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

A Jobbik szenvedte el a legnagyobb veszteséget 2014-hez képest az idén megtartott időközi választásokon. A tízezer főnél népesebb településeken 2016-ban a független jelöltek szerezték a legtöbb szavazatot, a Fidesz és az MSZP fej-fej mellett végzett.

Nagyjából hármas holtverseny alakult ki a civil és független jelöltek, a Fidesz–KDNP és az MSZP jelöltjei között azokon az időközi választásokon, amelyeket tízezer főnél népesebb településeken tartottak 2016-ban. A Jobbik nagyon gyengén szerepelt, míg az LMP és Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció szabad szemmel sem nagyon látható.

Négy-egyre verte a Fidesz az MSZP-t

Elemzésünkben csak azokat a voksolásokat vizsgáltuk, amelyeket tízezer főnél népesebb településeken tartottak. Az eredményeket 2014 őszével is összehasonlítottuk. Azért ezeket választottuk ki, mert az országos pártok nagyrészt ezeken szoktak indulni, míg

a kis településeken csak a függetlenek dominálnak,

és a pártok ezektől a választásoktól többségében távol szoktak maradni. 2016-ban egyébként csak kilenc voksolás volt tízezer főnél népesebb városokban.

Nem sok választás volt a tízezer főnél népesebb településeken Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Az eredményeket egyrészt nagyban befolyásolta, hogy míg a Fidesz–KDNP a vizsgált kilenc választásból 2014-ben még kilencen elindult, addig most csak hat választáson. Másrészt a salgótarjáni és a gyömrői választásokon adták le a szavazatok többségét 2016-ban, ezért az ottani eredmények nagyban befolyásolták a végeredményt. Az elnyert mandátumokat tekintve 2016-ban a kormánypártok és a független jelöltek négy-négy helyet szereztek, míg az MSZP egyet.

Hanyatló Jobbik

A szavazatokat tekintve a független jelöltek nyertek, mivel 31,12 százalékot értek el. Az MSZP 29,95 százalékkal lett a második, míg a Fidesz–KDNP 28,77 százalékkal a harmadik. A Jobbik csupán 7,27 százalékot ért el, ami annak fényében, hogy a párt a 2018-as választások megnyerésére készül, egyáltalán nem tűnik egy kimagasló számnak.

Az LMP és a DK az egy százalékot sem érte el,

de ők csupán egy választáson indultak.

2014 őszéhez képest a vizsgált választásokon a legnagyobb mértékben a független jelöltek erősödtek. A baloldal nagyjából azonos támogatottsági szinten maradt, míg a Fidesz némileg visszaesett. A baloldal helyzetét nagyban segítette, hogy a salgótarjáni időközi választáson a várakozásokkal szemben nagyon simán győzött, míg két évvel ezelőtt csupán ötven szavazatot tudott ráverni a Fideszre.

A Jobbik 2014 őszén még 2658 szavazatot szerzett az érintett településeken, 2016-ban már csak 1971-et.

Ez több mint 25 százalékos szavazatveszteség.

Ezzel szemben bár a kormánypártok három választáson nem indultak, csak 14,5 százalékos szavazatveszteséget kellett elkönyvelniük. A salgótarjáni választásnak köszönhetően a baloldal több mint 1400 darab vokssal tudta növelni a részesedését.

Vona Gábor néppártosodása nem nyerte el a választók tetszését Forrás: MTI/Komka Péter

Történelmi példák

Összességében sem túl nagy, sem túl kicsi jelentőséget nem szabad tulajdonítanunk ezeknek a választásoknak. Arra mindenképpen jók, hogy itt a közvélemény-kutatók adataival szemben valódi szavazatokat látunk. Ahhoz, hogy ezeknek a választásoknak a pontos jelentőségét elhelyezzük a hazai politikában, két példát érdemes feleleveníteni.

2006-ban pár héttel a parlamenti választás előtt a Fidesz két településen (Szentendre, Mosonmagyaróvár) simán győzött. Az országgyűlési választáson ezzel szemben viszonylag simán nyert az MSZP–SZDSZ-koalíció. 2014-ben

egy héttel az országos választás előtt Salgótarjánban a baloldali összefogás győzött

egy egyéni körzetben. Április 6-án pedig a Fidesz nyerte meg az országos megmérettetést, messze megelőzve a baloldalt.