Jelentősen nőtt a kkv-k hitelezése

A válság óta nem tapasztalt mértékben bővült tavaly a vállalati hitelezés: a kkv-k hitelállománya nyolc százalékkal, az önálló vállalkozókkal együtt pedig 12 százalékkal nőtt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adataiból. 

A vállalati hitelfolyósítások 240 milliárd forinttal haladták meg a törlesztéseket tavaly, a kkv-knak és az önálló vállalkozásoknak folyósított hitel pedig 12 százalékkal emelkedett - derül ki a Magyar Nemzeti Bank Hitelezési folyamatok című, ma megjelent kiadványából.

A kihelyezett hitelek növekedése többek között a jegybank által támogatott növekedési hitelprogram (nhp) bővülésének köszönhető.

Az önálló vállalkozók hitelezésének dinamikus növekedésében az állami földeladásokhoz kapcsolódó hitelfelvételek játszottak jelentős szerepet.

A kkv-hitelezés élénküléséhez jelentősen hozzájárult az MNB piaci hitelprogramja (php) is: az abban részt vevő bankok a vállalt 195 milliárd forinttal szemben ugyanis 302 milliárd forinttal növelték kkv-hitelezésüket. A 17 bank közül 15 teljesítette túl vállalását, két intézményé pedig elmaradt a megszabott feltételektől.

A bankok a program folytatásaként az idei évre újabb 170 milliárd forintnyi kkv-hitelnövekményt vállaltak, ami öt százalékos emelkedést jelent.

A kis- és mikrovállalatok hitelezési korlátain a bankok negyede enyhített, ami elsősorban az árjellegű feltételeket érintette. A negyedik negyedévben a vállalati hitelkereslet élénkülését érzékelték a bankok, további bővülést várnak a következő fél évre is.

A jegybank növekedési htelprogramja állami garanciát tesz a vállalati hitelek mögé. Forrás: 123RF

A vállalati forinthitelek átlagos finanszírozási költsége tovább mérséklődött a negyedik negyedévben. A piaci alapú vállalati hitelszerződések kamatlába a nagy összegű forinthitelek esetében átlagosan 0,4 százalékponttal, míg az 1 millió euró alatti forinthitelek esetében 0,3 százalékponttal csökkent.

Az átlagos kamatfelár a kiéleződő verseny ellenére nem változott lényegesen a forinthitelek esetében, amihez hozzájárulhatott, hogy jellemzően a hosszabb futamidejű és magasabb hitelkockázati költségű beruházási hitelek aránya emelkedett a kis- és nagyösszegű hitelek esetében egyránt.

Az új lakás- és fogyasztási célú szerződéskötések összege éves összevetésben 50 százalékkal bővült.

A lakáscélú hitelek esetében a növekedés éves üteme 42 százalékot tett ki, a szabadfelhasználású jelzáloghitelek kibocsátása 37 százalékkal, míg az egyéb fogyasztási hiteleké 64 százalékkal bővült, ezen belül az új személyi kölcsönök kibocsátása 61 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.

Az új lakáshitel-volumen 17 százaléka a családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) köthető.
A lakáshitelek feltételei nem változtak érdemben, a fogyasztási hiteleké azonban tovább enyhült. A következő fél évben a lakás- és a fogyasztási hitelek esetében is a kereslet további emelkedésére számítanak a bankok, több tervez további enyhítést a lakáshiteleknél és a fogyasztási hiteleknél.