A Helsinki Bizottság honlapján már nyilvánosságra hozta azokat a migrációs adatokat, amelyek a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal honlapján még nem lehetnek fenn. Az is érdekes, hogyan közölheti ezeket az adatokat előbb Soros György szervezete, mint a kormány hivatala. Nos, úgy, hogy ezeket a BMH el kell, hogy küldje az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, mielőtt még közzétenné. Ők pedig odaadták a Soros-szervezetnek.
A lényeg: az adatokból kiderül, hogy Magyarország egészen pontosan 1216 menekültet fogadott be tavaly. Csakhogy
ennek a számnak semmi köze a kvótákhoz, és jóval alacsonyabb, mint az uniós átlag –
írja a zoom.hu. A portál a Soros-szervezet Helsinki Bizottság munkatársával Zádori Zsolttal készített interjút.
A Helsinki Bizottság ügyvédje például két bangladesi illegális migránst (Ilias és Ahmed) védett Magyarországgal szemben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a hvg.hu-nak adott tavaly márciusi interjújában elismerte, hogy
ők is keresnek a strasbourgi peren,
meglátása szerint „nincs ebben semmi extra”. A szóban forgó összeg 8700 euró (2,7 millió forint). A társelnök arról is beszélt, hogy további perekben, új ügyfeleket keresve, továbbra is be fogják perelni Magyarországot.
A Helsinki Bizottság a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy „aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása." A Soros Györgyhöz köthető szervezet 2015-ben és 2016-ban összesen több mint negyedmilliárd forint támogatást kapott.
Pont ez a szervezet ismerte most el, hogy arról van szó, hogy
Magyarország egészen pontosan 1216 embert fogadott be tavaly, de egyáltalán nem titkosan.
Ezeket az adatokat kötelező nyilvánosságra hozni, és továbbítani kell az uniós statisztikai hivatalnak, az Eurostatnak is. Zádori elmondta, az 1216 elismerés a genfi konvenció, az Alaptörvény és a magyar menekültügyi törvény alapján történt és semmi köze a kötelező kvótákhoz.
Az áthelyezési kvóta a gyakorlatban arról szólt volna, hogy Görögországból és Olaszországból a 2017 szeptember közepéig érkezők közül 1294 szíriai menedékkérőt kellene átvenni. Nagyjából 75 százalékos elfogadási rátával számítva, ez mintegy ezer ember befogadását jelentené. Csakhogy
ezzel az uniós döntéssel Magyarország nyíltan szembement –
panaszkodott Zádori Zsolt.
A Helsinki Bizottság szerint
a fő probléma továbbra is hogy csak 1216-an kaptak itt menedéket,
illetve, hogy milyen „jogtipró” eljárásban lehet hozzájutni a védelemhez, és az mit is jelent a gyakorlatban. Az elfogadási arány pedig jócskán az uniós ötven százalékos átlag alatt van, nálunk ez mindössze 30 százalék.
A sajtómunkatárs szerint komoly gond az is, hogy mint ismert, március óta csak a tranzitzónákban lehet menedéket kérni Magyarországon, amit Brüsszel hevesen támad. A magyar törvények emellett szigorú szabályokat alkalmaznak integrációra, ezért ennek a 1216 embernek a jó része távozott is az országból.