Havonta legalább egy ember halálát okozzák a krokodiltámadások

Szeretnék megelőzni a támadások számának további emelkedését

Két kutató hosszú utat tett meg a világ egyik legismeretlenebb és legkevésbé látogatott országában. Kelet-Timorban azoknak az állatoknak a viselkedését tanulmányozták, amelyeket a legtöbb ember igyekszik elkerülni: az emberevő krokodilokét. Yusuke Fukuda és Sam Banks, ausztrál biológusok az egyik legkevésbé fejlett országba utaztak, hogy megvizsgálják a „halálos nemzeti rejtélyt": miért emelkedett az elmúlt évben a hússzorosára a támadások száma?

A számok egyre inkább aggasztóak

Timor sziget keleti felén fekszik Dél-kelet Ázsia legfiatalabb állama. Ez a kicsi ország a sziget az Indonéz-szigetvilág keleti részén található. A mindössze közel 15 ezer négyzetkilométeres területű Kelet-Timor Magyarország területének körülbelül a hatodát teszi ki, ahol burjánzó trópusi őserdőket, száraz eukaliptuszcserjés területeket és sivár pusztaságokat is találhatunk.

Az erszényesek is lakják a szigetet Forrás: Wikimedia Commons

Vadvilágában ausztráliai és ázsiai fajok egyaránt megtalálhatók, többek között az ausztrál erszényesek és madarak jól megférnek az ázsiai majmokkal és a trópusi bordás krokodilokkal.

Utóbbiak megdöbbentően sok kárt okoznak a lakosságnak és az ide látogató, kalandvágyó természetű turistáknak. A krokodil támadások ugyanis az elmúlt évtizedben 20-szorosára nőttek: havonta legalább egy ember halálát okozzák az 1,2 millió fő népességű országban.

A főváros, Dili. A háttérben az Atauro sziget látszik Forrás: Wikimedia Commons

Ezek a számok egyre inkább aggasztóak, miután Kelet-Timor krokodiljai egyre több embert támadnak meg

– mondta Yusuke Fukuda, az ausztráliai Darwin Nemzeti Egyetem doktori hallgatója, aki kollégájával évekig tartó, bürokratikus küzdelmet folytatott Ausztrália és Kelet-Timor kormányzatával, hogy engedélyezzék a kutatást.

Szentként tisztelik a krokodilokat

Kelet-Timor népe azonban évszázadok óta tiszteli és imádja a krokodilokat. Ehhez a hagyományhoz több legenda is kapcsolódik. Egyrészt Timor szigete krokodil alakú, és a mesélt történetek szerint

évezredekkel ezelőtt egy hatalmas krokodil telepedett le ezen a helyen, ami megkövesedett és ez formálta a szigetet.

Kelet-Timor a legenda szerint egy krokodilt formáz Forrás: Wikimedia Commons

Másrészt a mítosz egy Lafaek Diak néven tisztelt krokodilról szól, aki feláldozta magát egy fiú barátsága miatt, hogy a gyermek otthonává váljon. Így jött létre a Timor-sziget, ahol minden hegy az állat hátának részeit jelképezi.

A krokodilt emiatt tekintik szent állatnak a helybéliek, amit „abo"-nak hívnak, ami a helyi nyelvjárásban azt jelenti „nagyszülő".

Az állatok megölése illegális és kulturális tabunak számít. A hüllőket ehelyett csodálják, és a krokodil támadások áldozatai gyakran szégyenkeznek amiatt, hogy bejelentést tegyenek. A tényleges támadások száma ezért sokkal magasabb, mint a hivatalos statisztikák.

Hisznek benne, hogy a krokodilok az őseik

A krokodilok támadásai miatt leginkább azok bizonyulnak veszélyeztetettnek, akik a sziget számtalan folyópartján vagy a part mentén élnek. A folyókat a helybéliek napi szinten látogatják: vizet gyűjtenek, halásznak, élelemforrást keresnek vagy épp mosnak.

Egyre több vadállat hemzseg a folyókban Forrás: Biosphoto/Mike Lane / Biosphoto/Mike Lane

A szigetre látogató kutatók arra következtettek, hogy az elmúlt 11 év krokodil támadásainak közel 83 százaléka halászat közben történt, amikor a folyó mentén élők a kis csónakjaikkal a vízre ereszkedtek és élelemforrások után kutattak. Az eseteket tovább bonyolítja azonban, hogy

a bennszülöttek úgy gondolják, a támadások növekedése mögött nem a „szent" krokodilok állnak,

hanem inkább a bevándorlók vagy a gyilkos „bajkeverők", akik nem követik a törvényi előírásokat.

Az elmúlt évtizedben robbanásszerűen megnőtt a bordás krokodilok száma (illusztráció). Forrás: Wikimedia Commons

Az emberek mélyen hisznek abban, hogy ezek az állatok az őseink, akik nem támadhatják meg az embereket

– magyarázta Demetrio Carvalho, Kelet-Timor államtitkára. – A nagyszüleink egyszerűen nem ölhetnek meg minket.

A világ egyik legfélelmetesebb állataként tartják számon

Yusuke Fukuda és Sam Banks, ausztrál biológusok Kelet-Timor északi partjának útja mentén egy nyolc órás utazás után Lospalos szigetére érkeznek, ahol az ország legnagyobb és legveszélyesebb krokodiljai találhatók. Az volt a céljuk, hogy teszteljék a helyiek elméletét úgy, hogy megpróbálják beazonosítani a gyilkos krokodilokat.

Arra voltak kíváncsiak, hogy az állatok vajon azonosak-e azokkal a sósvízi krokodilokkal, amelyek Ausztráliában élnek, és a Föld egyik legfélelmetesebb és legveszélyesebb állataiként ismertek.

A bordás krokodil az ma élő egyetlen sósvízi faj Forrás: Wikimedia Commons

Miután az 1970-es években Ausztráliában betiltották az orvvadászatot, ezeknek a hüllőknek a populációi ugrásszerűen megnőttek. Az állatok ezért a közelmúltban olyan területeken is felbukkantak, amelyeket a szakemberek korábban nem megfelelőnek vagy túl távolinak tartottak.

A helybéliek nem hiszik el, hogy valóban krokodik támadások történtek Forrás: Wikimedia Commons

Kelet-Timor körülbelül 450 kilométerre fekszik Ausztrália északi területeitől, ami egy erőteljes és megfelelő kondícióban lévő krokodil számára nem túl megerőltető úszási távolság, amelyek akár 6 méter hosszúak és akár 900 kilogrammot vagy annál többet is nyomhatnak.

Több napos úszás után ezek a krokodilok nagyon éhesek és veszélyesek lehetnek

– mondja Fukuda, a kutatási eredményeikre hivatkozva.

Minden esetben a krokodil suttogót hívják

A vándorlási elmélet teszteléséhez Fukuda és Banks több krokodilból származó DNS-mintákat gyűjtött. Ám tudták, hogy ez egy igen kockázatos vállalkozás. Nyilvánvaló okokból nem választhatták a klasszikus módszert, ehelyett

egy közel 4 méteres alumínium rúdhoz csatlakoztatott tűvel próbáltak meg áthatolni az állatok bőrén,

hogy egyfajta „biopsziát" végezzenek. A sikeres művelethez azonban gyakran éjszaka kellett a vízbe merülniük. A kutatók a krokodilok lelőhelyeinek felkutatásához a helybéliek segítségét kérték.

A krokodilok gyakran lesből támadnak Forrás: Flickr / Harclade

Munkájukat Vitorino De Araujo, egy 37 éves tűzoltó is támogatta, akit gyakorta riasztanak a krokodil támadások miatt, illetve ha a közösség egy tagja eltűnt a víz közelében.

A férfi ugyanis bátran lép be a mocsárba és ő végzi a helyszínelést, kutatómunkát.

A közösség őt tekinti a szellemi vezetőjének, aki szinte természetfeletti kapcsolatban áll az állatokkal: egy krokodil suttogó.

Létfontosságú a további kutatómunka

A kutatómunka során a szakemberek a helyiek segítségével összesen 17 mintát tudtak gyűjteni. Akadt köztük vadon élő állat, kedvtelésből tartott „háziállat" vagy olyan is, amelyre egyfajta kabalaként vagy szerencsehozóként tekintenek. A kutatók most ezeket a mintákat szeretnék visszajuttatni Ausztráliába, ahol részletes analízist végeznek majd velük.

Ijesztő látvány a vízből kilógó szempár Forrás: Pexels

Addig azonban még folytatják a kutatómunkát Kelet-Timor partjai közelében, ahol olyan tárgyakat is vizsgálnak, amelyeket a víz mosott partra: szemüvegeket, lándzsás fegyvereket vagy épp megszaggatott úszónadrágokat.

Szeretnék megelőzni a támadások számának további emelkedését Forrás: Pexels.com

Közben nem kímélik meg őket a rémtörténetektől sem: a kutatómunkájuk befejező napján Agostinu da Cunya közelében

egy 17 éves fiú tűnt el, aki az esti órákban a bátyjával halászott egy csónakban, miközben apja várt rájuk a parton.

A családja szerint egy krokodil támadt rájuk és a fiút azóta sem találják. A kutatók eredményei ezért létfontosságúak lehetnek a jövőben a halálesetek megelőzése érdekében.