Az 1999-es Európa-bajnokságon szereplő magyar csapatot olyan remek játékosok alkották, mint Dávid Kornél, Gulyás Róbert, Czigler László, Bencze Tamás, Orosz László, Sitku Ernő, Németh István, Mészáros Zalán, Halm Roland, és Kálmán László. Már a kijutás sem volt mindennapos, mert a Salgótarjánban rendezett Magyarország-Oroszország selejtezőn Halm Roland elképesztő hárompontosával vertük meg 60-59-re az akkori világbajnoki ezüstérmest.
Az Európa-bajnokságon szoros meccseket játszó magyar válogatott három verességgel az Eb-selejtező csoport negyedik helyen végzett Oroszország, Spanyolország, és Szlovénia mögött, így nem játszhatott az egyenes kieséses szakaszban.
Az Eb-n különösen az oroszok ellen egy ponttal elvesztett meccs marad emlékezetes,
de sem a spanyolok, sem a szlovénok nem tudtak bennünket 10 pontnál nagyobb különbséggel megverni.
Az 1999-es Eb
Spanyolország-Magyarország 84-75
Oroszország-Magyarország 73-72
Szlovénia-Magyarország 72-66
Az egykori szakmai igazgató, Mészáros Lajos korábbi nyilatkozata szerint a 1999-es sikeres kvalifikáció egy szisztematikusabb építkezés eredménye volt, és a franciaországi Eb-re való kijutás jót tett a magyar kosárlabdázás hírnevének is. Az Eb után Mészáros Zalán, Sitku Ernő és Gulyás Róbert is több megkeresést kapott több játékos ügynököktől.
Rettentően tehetséges játékosokból állt a válogatott. Remek szerkezetű és szellemű csapat voltunk. Az összes egykori játékostársamra jó szívvel gondolok vissza
– mondta el az Origónak Németh István, a magyar kosárlabda-válogatott egykori klasszis irányítója.
Ez a kijutás azonban nem hozta meg a hőn áhított tartós sikereket. A magyar férfi kosárlabda a kétezres évek elején leszálló ágba került. Mészáros Lajost Varga Mátyás követte a válogatott kispadján. A 2001-es törökországi Eb-re nem sikerült kijutnia a magyar válogatottnak. A fiatalok beépítése sem sikerült jól.
A 2001-es Eb-re egy hatos csoportból kellett volna kivívni a kijutást. A csoportban a magyarok mellett a lettek, a horvátok, az angolok, a svájciak és a szlovákok szerepeltek. Egészen elképesztő volt, hogy miközben a mieink idegenben verték meg az Eb-re kijutó letteket, nem tudták legyőzni idegenben az akkor nem túl acélos angolokat és svájciakat sem.
A 2001-es Eb-selejtező
Magyarország-Horvátország 66-67 és Horvátország-Magyarország 79-58A 2001-es selejtezőben egy félig-meddig új csapat szerepelt. A válogatottban nem volt meg a kellő összeszokottság, és a kellő rutin is hiányzott egy-két játékosból, ami némileg ártott a csapatkémiánknak
– emlékezett vissza Németh István. Az 1999-es Eb-szereplés után a magyar klubcsapatoknak elsősorban anyagi okok miatt is teher volt egy-egy európai kupasorozat. Németh István elmondása szerint a szövetségnek is behatárolt anyagi lehetőségei voltak.
Az edzőtáborok idején nem többcsillagos szállodákban lakott a válogatott, hanem panziókban készültünk a selejtezőkre. A játékosok nagyon sok időt töltöttek nyaranta a válogatott kerettel
– emlékezett vissza a válogatott irányító. Ha egy játékosnak garantált szerződése volt egy klubnál, és megsérült, akkor kártalanítani kellett a csapatot. Ezt az összeget a szövetség nem tudta kifizetni,
így sokszor nélkülözni kellett a legjobb játékosokat a magyar válogatottból.
A Magyar Kosárlabda-szövetség vezetése is többször kicserélődött, az utánpótlás nem tudta kinevelni a legjobb játékosokat, és az NB1-ben szereplő csapatok egyre több légióst foglalkoztattak.
A 2003-as Eb előselejtezőjéből a románok mellett a magyarok is továbbléptek, de már ekkor figyelmeztető jel volt, hogy a csapat kikapott Ausztriában 87-81-re. A továbbjutás után jött az újabb selejtezőkör. Ebben a csoportban a franciák, a lettek, az észtek, a fehéroroszok és a lengyelek szerepeltek. A franciák elleni 94-80-as győzelem örökké emlékezetes marad (ezen a meccsen Németh István 22 pontot dobott), de idegenben csak a beloruszokat tudtuk megverni. Az összes többi idegenbeli meccsen kikaptunk, ezért - ha csak 1 ponttal is - de elbuktuk a kvalifikációt. Ekkor Zsoldos András ült a magyar kispadon szövetségi kapitányként.
A 2003-as Eb-selejtező
Franciaország-Magyarország 81-73 és Magyarország-Franciaország 94-80A 2001 és 2008 közötti időszakban öt szövetségi kapitány (Mészáros Lajos, Varga Mátyás, Zsoldos András, Meszlényi Róbert, Sztojan Ivkovics) váltotta egymást a válogatott élén, közülük négyen egy-egy Eb selejtezőt követő kudarc miatt mondtak le. A jelenlegi szövetségi kapitány, Sztojan Ivkovics 2008-as távozásának indoka az volt, hogy a magyar bajnokság egyik döntése ellen tiltakozott. A szervezet nem egyezett bele abba a szabálymódosításba,
hogy a bajnoki meccseken csapatonként egyszerre legalább két magyar játékos legyen a pályán.
Az is gondot okozhatott, hogy a 2000-es években a magyar válogatott keretben csak Lóránt Péter és Németh István játszott külföldi bajnokságban. Centerposzton Báder Márton Szerbiában kosárlabdázott. Másrészt
az ezredforduló első évtizedében az aktuális magyar bajnokcsapat gyakran nem tudta vállalni a nemzetközi szereplést, mert nem tudta finanszírozni az utazásokat.
A magyar klubcsapatokban a válogatott játékosoknak kevés, vagy szinte semmilyen nemzetközi rutinjuk nem volt.
2005 szeptemberében a Meszlényi Róbert vezetette válogatott a német és az ukrán csapat mögött végzett az Eb selejtező-csoportjában. A pótselejtező első körében a portugálokat és a svédeket megelőztük. Ezt követően a magyar kosarasok háromnapos villámtornán vehettek részt Újvidéken, ahol Izrael és Csehország volt az ellenfél.
A 2005-ös Eb-selejtező sorozat
Magyarország-Belgium 96-70 és Belgium-Magyarország 101-97
Németország-Magyarország 82-72 és Magyarország-Németország 70-78
Magyarország-Ukrajna 90-83 és Ukrajna-Magyarország 77-70
Pótselejtező 1. kör
Portugália-Magyarország 76-87 és Magyarország-Portugália 77-76
Magyarország-Svédország 75-68 és Svédország-Magyarország 73-67
Pótselejtező, 2. kör: (semleges pálya, Újvidék)
Magyarország-Csehország 84-79
Izrael-Magyarország 83-79
A mindent eldöntő meccsen Izrael csapatától vereséget szenvedett a többek között Dávid Kornélt, Sitku Ernőt, Kálmán Lászlót, Mészáros Zalánt, Németh Istvánt, Gulyás Róbertet felvonultató magyar csapat, így ismét nem sikerült kijutni az Európa-bajnokságra. A center Gulyás Róbert átlagban 22,3 pontot dobott meccsenként a selejtezők alatt, így első helyen végzett a pontszerzők listáján. Czigler László a második legtöbb lepattanót szerezte a selejtező-meccsek alatt.
Izrael ellen egy nagyon szoros meccsen maradtunk csak alul, hiszen 4 ponttal kaptunk csak ki. Azt gondolom, hogy ha akkor 24 csapatra bővítették volna az Európa-bajnokságra kvalifikálható csapatok létszámát, akkor biztosan ott lettünk volna még 2-3 kontinenstornán
– mondta el Németh István. A problémák közé tartozott a hazai edzőképzés is. Magyarországon nem lehetett reális cél egy szakember számára, hogy a fiatalok képzésére tegye fel az életét. Külföldön ekkoriban már nagy utánpótlásbázisok léteztek.
Az edzői munka sok áldozatot követelt. A játékosok fejlesztése kemény munka. Mindig ott volt a kockázat, hogy a fiatal kosaras abbahagyja a játékot, elhagyja a klubot, vagy egyszerűen nem jut kellő játéklehetőséghez a csapatában. Így pedig az elvégzett munka kárbavész
– mondta el Németh István. Ha akadtak is tehetséges játékosok, a klubcsapatukban sokszor nem játszatták őket, így nem tudtak fejlődni. A fiatal magyar játékosok sokszor látták a kárát, ha a szezon kezdete előtt érkezett egy külföldi, aki automatikusan a kezdőcsapatban kapott helyet.
Sztojan Ivkovics 2007 tavaszán vette át a nemzeti együttes irányítását, és az ő vezetésével maradt bent a férfiválogatott a kontinenstorna A-divíziójában. Tizenegy mérkőzésen irányította a nemzeti együttest, amely hét győzelem mellett négyszer szenvedett vereséget. A bosnyákokkal és a bolgárokkal egy pótselejtező-csoportba sorsolták a Báder Márton, Ferencz Csaba, Wittman Krisztián, Simon Balázs fémjelezte magyar válogatottat.
Az A-osztályban először az orosz, a cseh, a magyar és a belga csapat került egy selejtezőcsoportba.
Ebből a négyesből az első kettő jutott tovább, a magyarok a harmadik helyen végeztek.
Ezt követően azért kellett pályára lépni, hogy az együttes ne essen ki az A-osztályból. Ez ugyanis végzetes lett volna a csapat számára. A magyar csapat két-két sikerrel és vereséggel az utolsó helyen zárta a pótselejtezőt. De úgy, hogy mind a három csapatnak 6-6-6 pontja volt a végelszámolásnál. Az A-osztályban való maradásért a magyar csapatnak sikerült megverni a svéd és a dán válogatottat.
A 2007-es Eb-selejtező
Oroszország-Magyarország 82-62 és Magyarország-Oroszország 70-76Németh István az ötödik legjobb pontszerző volt a selejtezők első köre során. Báder Márton a második legtöbb lepattanót szedte a mezőnyben. Simon Balázs pedig a gólpassz-adók listáján a második helyen végzett. Sajnos a magyar kosarasokat ekkoriban nem igazolták le külföldi csapatok, és ebben a hazai utánpótlás hanyatlása is közrejátszott.
2009-ben a három utánpótlás válogatottunk is (U16, U18, U20) a B csoportban szerepelt.
Két évvel korábban, 2007-ben fordult elő, hogy az U16-osok feljebb tudtak lépni egy osztállyal, ám a rá következő évben ki is estek. A magyar kosárlabda-válogatottnak 2008-ban az A-divízióban való bennmaradásért kellett küzdenie.
A 2009-es kosárlabda Európa-bajnokság selejtezőcsoportjainak sorsolásánál nem volt szerencsénk. A magyar válogatott az olaszokkal, a szerbekkel, a bolgárokkal és a finnekkel került egy csoportba. Két győzelmet szerzett a magyar csapat, de így is csak a csoport utolsó helyére volt elég. Az egyik győzelem azonban különösen emlékezetes marad, mert hazai pályán sikerült megverni az olasz válogatottat. Ebből is látszik, hogy abban a csapatban sokkal több volt, mint amit elért.
Aztán a pótselejtezőben ismét sikerült kiharcolni az A-osztályban maradást.
A 2009-es Eb-selejtező
Bulgária-Magyarország 89-71 és Magyarország-Bulgária 87-86Németh István a pontszerzők listáján az ötödik helyen végzett. Báder Márton pedig a harmadik legtöbb lepattanót szedte a selejtezők alatt.
A FIBA 24-esre bővítette a selejtező csapatok mezőnyét 2011-ben, de hiába volt a bővítés, a magyar válogatott egymás után három Eb-re sem tudta kvalifikálni magát.
Az MKOSZ 2011 januárjában új koncepciót dolgozott ki, amellyel 2020-ra a legnépszerűbb csapatsportággá válhat a kosárlabda.
Az "Új pályán" elnevezésű program főbb alappillérei a szövetség, az utánpótlás- és szakemberképzés, a versenyek, a válogatottak és az amatőr kosárlabda, míg a kiegészítő szereplők a fair play, a marketing-kommunikáció, a sportdiplomácia, a szolgáltatás és a társadalmi felelősségvállalás voltak.
2011-ben a selejtező csoportban az angol és a macedón válogatott mögött a magyar csapat holtversenyben végzett harmadik helyen Ukrajnával és Bosznia-Hercegovinával, de a csoportban csak az 5. helyen végeztünk.
A pótselejtezőn, amelyben három csapatból kettő jutott ki az Eb-re ismét vérzett el a magyar válogatott.
A magyar csapat a portugálokkal és a finnekkel oda-vissza játszott a két kiadó helyért 2011 augusztusában. A többek között Keller Ákossal, Fodor Mártonnal, és Hanga Ádámmal felálló válogatott legfontosabb meccsén kikapott Portugáliától Szolnokon. Így nem jutottunk ki a litvániai Eb-re.
A 2011-es Eb-selejtező
Magyarország-Nagy-Britannia 82-91 és Nagy-Britannia-Magyarország 66-64A csapat tagjai között volt Obie Trotter, Vojvoda Dávid, Horváth Ákos, Trepák Zoltán, és Lóránt Péter is.
Hanga Ádám pontszerzésben, gólpasszokban, és labdaszerzésben is a magyar csapat legjobbja volt.
2012 nyarán kezdte meg az újabb Eb-selejtezős szereplését a magyar férfi kosárlabda-válogatott, de nem volt zökkenőmentes a felkészülése. A magyar csapatnak 2013-as Eb-selejtezők során a bivalyerős horvát válogatott mellett az ukránok és az osztrákok ellen kellett volna kivívnia a továbbjutást, de Ciprus csapatát leszámítva a magyar válogatottnak nem volt igazi esélye a csoportjában. Az ötös legnagyobb favoritja a korábban olimpiai ezüstérmes és vb-harmadik Horvátország volt.
A 2013-as Eb-selejtező
Ukrajna-Magyarország 77-71 és Magyarország-Ukrajna 76-78Visszavonulásoktól és sérülésektől megtizedelt csapat várta a selejtező-sorozat meccseit a férfi csapattal először dolgozó Rátgéber László irányításával, akit később 2012 decemberében felmentettek a posztjáról. Az év elején Simon Balázs és Kámán Tamás jelentette be, hogy visszavonul a válogatottságtól. Később Németh István és Körtvélyesi Gábor, valamint a sérüléssel bajlódó Báder Márton is közölte, hogy nem tud segíteni már a magyar csapatnak. Ráadásul Hanga Ádám és Obie Trotter is sérüléssel bajlódott, nem tudtak teljes értékű munkát végezni. Egyedül csak Ciprust sikerült megelőznie a Lóránt Péter és Hanga Ádám vezette magyar csapatnak. Az osztrákoktól elszenvedett idegenbeli vereség pedig óriási pofon volt a magyaroknak.
2013-tól már Sztojan Ivkovics volt a szövetségi kapitány, és a 2015-ös Eb-re is vele készült a magyar válogatott.
A 2015-ös Eb-selejtező
1. körKétlépcsős volt a selejtezőkör, és elsőre nem sikerült a továbbjutás. A második szakaszban pedig drámaian bukta el a magyar csapat az Eb-részvételt.
Az utolsó selejtezőn 17 ponttal kellett volna legyőzni Csehországot, de csak 15 lett a különbség.
A magyar csapat legjobb pontszerzője a selejtezősorozatban Vojvoda Dávid volt, Keller Ákos pedig a legtöbb pattanót szedte a csapatban. Szerencsére a magyar szövetség hagyta tovább dolgozni Sztojan Ivkovicsot.
Két év múlva viszont már összejött az Eb-kvalifikáció a magyar válogatott számára. A csapat mind a hat mérkőzését megnyerte Nagy-Britannia, Macedónia, és Luxemburg ellen a csoportjában. Magyarország tizennyolc év kihagyás után részt vehetett az Európa-bajnokságon.
Azt gondolom, hogy a folyamatos fejlődés szem előtt tartása hiányzott a magyar válogatott körül korábban
. – mondta el zárásképpen Németh István.
A magyar férfi kosárlabda-válogatott legutóbb 1967-ben és 1969-ben szerepelt két egymást követő Európa-bajnokságon. A 2017-es kolozsvári Eb-t Szlovénia nyerte, története során először. Magyarország a 15. helyen végzett, és a kolozsvári tapasztalatokkal felvértezve a magyar válogatott 2022-ben ismét részt vehet a kontinenstornán.