Az SZTNH feladatait a szigorú hazai és nemzetközi szabályoknak megfelelően, a megszabott határidőket betartva látja el, ugyanis a kötelezően betartandó időtartamokat, így a 18 hónapos várakozást is törvény rögzíti.
Ugyanez a jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a feltalálók kérjék a folyamat gyorsítását, a határidők a bejelentő kérésére jelentősen lerövidíthetőek. Így hat, vagy akár két hónapon belül megkaphatja az újdonságkutatási jelentést az igénylő.
A képviselő kérdéseiben más országok szabadalmi bejelentési adataival hasonlította össze a hazai számokat, arra azonban nem tért ki, hogy a magyar gazdaság évről évre több oltalmat „termel" ki, hiszen évek óta szinte minden oltalmi formában nő a bejelentések száma – derül ki az SZTNH honlapján található információkból.
Erre hívta fel a figyelmet parlamenti válaszában Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára is, hozzátéve, hogy ez nem csak a gazdaság erősödését, a gazdasági szereplők növekvő tudatosságát, hanem a hivatal iránti növekvő bizalmat is jelzi.
Válaszában kiemelte, a szellemi tulajdon védelme, az alkotók elismerése nemcsak az ötletgazdák, hanem a vállalkozások, a munkahelyek szempontjából is fontos. A szellemi tulajdonjoggal rendelkező vállalkozások a többi céghez képest csaknem 20 százalékkal termelékenyebbek, a szabadalommal bíró vállalkozásoknál pedig jelentősen magasabb a munkavállalók bérezése a versenytársakhoz képest.
Emellett arról is tájékoztatta a képviselőt, hogy a bejelentett találmány már a bejelentés napjától kezdve védelem alatt áll, ami garanciát ad a fejlesztőknek arra, hogy a gyártást vagy a potenciális befektetőkkel való tárgyalást megkezdhessék, ehhez ugyanis nem szükséges megvárni a szabadalom megadását.
Az államtitkár azt is kiemelte, hogy míg az Európai Szabadalmi Hivatalnál közel 5 százalékkal csökkent 2021 első negyedévében a benyújtott szabadalmi bejelentések száma, az SZTNH-nál közel 14 százalékos növekedés figyelhető meg az előző év azonos időszakához képest.