Ilyen komplex kiállítást Magyarország még nem rendezett

Kovács Zoltán interjú, portré

Az idei "Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításon Magyarország a 2017-es vizes világbajnokság után újra megmutathatja, hogy mekkora tapasztalata van ilyen nagyszabású események szervezésében. Ilyen komplex kiállítást a Hungexpo, Budapest és az ország még nem rendezett - mondta az Origónak Kovács Zoltán államtitkár, a világkiállítás megrendezéséért felelős kormánybiztos. A rendezvény jó alkalom a rendezvényszervező-ipar újraindulásának támogatására, illetve a konferencia- és a nemzetközikiállítás-turizmus újraindítására is. Magyarország utoljára 50 éve, 1971-ben rendezett vadászati világkiállítást. A világkiállítás honlapja már elérhető, itt folyamatosan újabb és újabb programokat mutatnak be.

Ön szerint miért került a baloldal célkeresztjébe a vadászati világkiállítás?

Milyen kormányzati szándékot vagy lépést nem támadtak az elmúlt 11 évben? A

hangulatkeltés és botránykeresés a baloldal politikai eszköztárának központi eleme:

nyilván úgy gondolják, hogy a vadászat témaköre kiválóan alkalmas a társadalom megosztására, a hangulatkeltésre, emberek egymás ellen hangolására. Nemcsak azért érthetetlen ez, mert a vadászat ügye nem lehet politikai kérdés – hiszen a 70 ezer embert soraiban tudó magyar vadásztársadalomban minden politikai meggyőződés képviselői ott vannak, köztük a baloldal prominensei is –, hanem azért is, mert a 21. század elején a vadászat kérdéséhez kapcsolódó szakmai tartalom viszont pont a baloldali aktivisták által előszeretettel kisajátított témák − az ökológiai, fenntarthatósági kérdések − körül összpontosul.

Persze a támadásokat egyelőre nem is csak a tartalomra, hanem a rendezvény költségeire koncentrálva indították meg: hiába a tények és az ezerszer elismételt részletek, olyan óriási összegekkel vádolnak, melyeknek semmi köze a valósághoz. Mondjuk hát el itt újra és egyértelműen: a világkiállítás összköltségvetése − hiszen négy helyszínről, Budapesten a HUNGEXPO-ról, Hatvanról, Keszthelyről és Vásárosnaményról, és egy többhetes rendezvénysorozatról beszélünk, a lovas Európa-bajnoksággal együtt −

az eredetileg tervezett 17 milliárd forint körül lesz.

A HUNGEXPO 55 milliárd forintból megvalósuló felújítása – helyesebben: teljes megújítása – abban az értelemben kapcsolódik a világkiállításhoz, hogy a most megújuló kiállítótér ad otthont ennek a rendezvénynek (ahogyan a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak is), ahogyan terveink szerint a következő években-évtizedekben még sok hasonló méretű és színvonalú rendezvénynek, kiállításnak is. Ráadásul

ennek a beruházásnak a költsége a következő évtizedekben a bérleti díjakból és bevételekből visszajut a magyar költségvetésbe...

Fotó: Hirling Bálint - Origo

El fog készülni a HUNGEXPO?

Természetesen igen. Július 29-én tartottunk helyszínbejárást a kiállítás „kurátoraival”, azaz a szakmai tartalmak, illetve az egyes csarnokok felelőseivel, és természetesen a HUNGEXPO, valamint a felújításért felelős Expopark képviselőivel, hogy bemutassák, hogyan is áll az építkezés. Mivel Közép-Európa legnagyobb, és most már legmodernebb kiállítótere fogadja be a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust is szeptember 5-12. között, a világkiállítás ünnepélyes megnyitójára, szeptember 25-ére minden elemében kész és használható lesz a HUNGEXPO. Be fogjuk bizonyítani, hogy az újjászülető vásárváros alkalmas európai, sőt világméretű nemzetközi rendezvények befogadására − ráadásul ezek lebonyolításához nemcsak a fizikai infrastruktúra, hanem az emberi erőforrások és szakértelem is rendelkezésre áll.

Miben lesz más ez a kiállítás, mint az 50 évvel ezelőtti?

A BIE-vel (Bureau International des Expositions – a világkiállítások akkreditációjáért felelős nemzetközi szervezet), amely a világ hasonló profilú kiállításait felügyelni hivatott nemzetközi szervezet – több mint két évvel ezelőtt abban egyeztünk meg, hogy az 1971-es Vadászati Világkiállítás ötvenedik évfordulóján, az akkori elnevezést („World of Hunting Exhibition”) a 21. század kihívásainak megfelelően kiegészítjük a fenntartható természetgazdálkodásra, természet- és vadvédelemre utaló kifejezéssel. Így lett a 2021-es világkiállítás hivatalos elnevezése „Egy a Természettel – Vadászati és Természeti Világkiállítás” („One with Nature − World of Hunting and Nature Exhibition”).

Az ötven évvel ezelőtti kiállítás kapcsán talán még a magyar vadásztársadalom fejében is az az emlék és várakozás él, hogy – mivel az 1971-es világkiállítás volt a „vasfüggöny” első jelentősebb megnyitása, a Kádár-rendszer első nagy nemzetközi demonstrációja – most is hasonló, egzotikus állatokat és trófeákat bemutató „hagyományos” vadászkiállítást rendezünk. Vagy valami olyasmit, amit az egyébként nagy látogatottságnak örvendő FeHoVA-n a magyar vadászok és horgászok évről évre láthatnak. Remélem, mindenkit meg fogunk lepni azzal, hogy nem...

Forrás: Origo

Mi lesz a központi üzenete a budapesti világkiállításnak?

A 2020-as évek elején természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy

az elmúlt ötven évben alapvetően változott meg a vadászat megítélése

– és egyúttal átalakult az emberi kultúrában elfoglalt helye, feladata és szerepe is. A szűkebb szakmán kívül kevesen tudják, hogy már az 1971-es kiállításnak is központi eleme volt az emberi felelősség és a fenntarthatóság kérdése – ami 2021-ben természetesen még inkább így van. Az elmúlt évben pedig bebizonyosodott, hogy

két rossz dolog történhet természeti környezetünkkel: ha felelőtlen módon mindent az emberi szempontoknak vetünk alá – vagy éppen fordítva: ha az ember magára hagyja a természetet.

Fotó: Hirling Bálint - Origo

A világkiállítás ráadásul kiváló alkalom arra is, hogy bemutassuk: az utóbbi években-évtizedekben hogyan mossák előszeretettel össze az etikus és fenntartható vadászatot a minden vadász és vadászati szervezet ellenségének tekinthető orvvadászattal, és sajnos nemcsak laikus emberek, de a szakmai tényeket totálisan figyelmen kívül hagyó politikai vezetők vagy egyéb véleményformálók is.

Így, igazodva a megváltozott körülményekhez és feltételekhez, a vadászati világkiállításnak tartalmi-szakmai értelemben két pillére van: egyfelől a sok ezer éves emberi civilizáció szerves részét képező vadászati kultúra bemutatása, másfelől pedig a vadászat mint felelős és nélkülözhetetlen emberi tevékenység elhelyezése az ökológiai fenntarthatóság, a vad- és élőhelymegőrzés keretében. Ha egy tételmondatban kellene összefoglalni: bármennyire is támadják és az ellenkezőjét állítják,

vadászat nélkül nincs fenntartható természetgazdálkodás és ökológiai értelemben sikeresnek tekinthető élőhely- és állatvédelem.

50 évvel a nagy sikerű 1971-es világkiállítás után itt a lehetőség, hogy az ezeréves magyar vadászati kultúra hagyományaira, a vadászat modellértékű jogszabályi kereteire, a magyar erdőgazdálkodás és természetvédelem hagyományaira, azaz a világszínvonalú természetgazdálkodási tapasztalatokra támaszkodva Magyarország megmutathassa tudását – és egyúttal lehetőséget biztosítson a világ minden régiójának a saját tapasztalatainak bemutatására.

Fotó: Hirling Bálint - Origo

Milyen tartalommal és látnivalókkal várják a látogatókat?

Kezdjük a számokkal és a száraz adatokkal: a szeptember 25. és október 14. között megrendezésre kerülő világkiállítás 20 napja alatt 6 nemzetközi konferenciát rendezünk; a konferenciákon és a kiállításon jelen állás szerint a világ közel 100 országa képviselteti magát, melyeknek nagyjából fele saját standon mutatja be szakmai tevékenységét, tapasztalatait és hagyományait.

A HUNGEXPO teljes, 75 ezer négyzetméteres területét, azaz mind a 8 kiállítócsarnokot használjuk

– ezek közül 6 pavilonban a kiállítás teljes időtartama alatt látogatható, múzeumszerű formátummal találkozhatnak majd a látogatók. A magyar vadászat és vadászati kultúra ezeréves történetét bemutató kiállítás mellett külön csarnokot szentelünk a Kárpát-medence vizes élőhelyei bemutatásának, a hagyományos vadászati módoknak, lesz több ezer négyzetméteres trófeaszemle és -kiállítás, illetve preparátorbajnokság, és természetesen önálló kiállítótérben mutatkoznak be a világ országai és vadászattal, vadvédelemmel foglalkozó szervezetei. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetétől (FAO) a CIC-n (Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács) keresztül a FACE-ig (az európai vadászszervezetek érdekképviseletét ellátó nemzetközi szervezet) minden, a vadvédelem és a fenntartható környezetgazdálkodás iránt elkötelezett nemzetközi szervezet itt lesz Budapesten a világ minden részéről. A hazai rendezésű vadászati és vadgazdálkodási konferencia, a nemzetközi konferenciák és a World Conservation Forum kiváló kereteket ad majd a szakmai beszélgetéseken túl a laikusok számára is, hogy bizonyos kérdésekben a világ vezető szakértőitől kapjanak tájékoztatást. Kiemelten foglalkozunk emellett az intellektuális és technikai-technológiai innovációval, amelyek meghatározó fontosságúak a 21. század elejének környezetvédelmi erőfeszítéseiben − ennek jegyében AR- (kiterjesztett valóság) és VR- (virtuális valóság) alapú megoldásokat is alkalmazunk.

Egy ilyen méretű rendezvény természetesen nem működhet gasztronómiai és kulturális programok nélkül – augusztus 20-a kapcsán mutattuk például be múlt héten a

Nimródot, a vadászati világkiállítás tortáját.

Ezeknek a részleteiről a következő napokban és hetekben egyre többet hallhatnak majd az érdeklődők.

A világkiállítás részeként és időtartama alatt két kereskedelmi kiállítást is rendezünk: szeptember 30. és október 3. között a B és E csarnokokban lesz egy „hagyományos” vadászati-horgászati kiállítás, a FeHoVa PLUSZ, illetve október 7-10. között megrendezésre kerül az OMÉK (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár) is. És akkor a vidéki helyszínek kínálatáról még nem is beszéltünk, hiszen a fővároson kívül több vidéki helyszín – Hatvan, Keszthely, Vásárosnamény, stb. – is bekapcsolódik a világkiállítás véráramába, de színes programfelhozatallal készül az egyedülálló összefogásról tanúbizonyságot adó Somogy Megyei Konzorcium is.

A világkiállítás programjainak és tartalmának összeállításakor kiemelt szempont volt, hogy az egyes elemek önmagukban is megállják helyüket – azaz mind szakmai, mind pedig tartalmi értelemben is értelmezhetőek legyenek −, illetve az is, hogy a lehető legtöbb szakmai és tartalmi elem később − a fenntarthatóság jegyében − valahol hasznosuljon. Így például a kulturális kínálatunk egy önálló kulturális fesztiválként is értelmezhető, és a készülő művészeti alkotások, installációk is állandó kiállítási helyszínekre kerülnek −, mint például a 10 tonna hullajtott agancsból készülő, Szőke Gábor Miklós kezei által formálódó szarvasagancskapu, mely később Keszthelyre kerül.

Az egyes tematikai elemek és csarnokok szakmai tartalmát és létrehozását egy-egy kurátor irányítja a világkiállítási munkaszervezetben – a következő hetekben ők és az általuk megálmodott és kivitelezett tartalmak is bemutatkoznak majd.

Rendkívül érdekes és meghatározó eleme a kiállítás kínálatának – mintegy a vadászat magyar kulturális emlékezetbe és tudatba való beágyazódásának – a szarvas és a „csodaszarvas” motívuma.

Legnemesebb vadászható nagyvadfajunk nemcsak a vadgazdálkodás meghatározó eleme, de szerves, elválaszthatatlan része a magyar önazonosságnak és vadászati kultúrának; ennek megfelelően szinte spontán módon, egymástól függetlenül megannyi együttműködő művészt ihletett meg. Ehhez a motívumhoz nyúlt például a világkiállítás imázsfilmjének rendezője, Bergendy Péter, Balázs Béla-díjas filmrendezőnk, aki egy közel nyolcperces alkotásban mutatja be – a legmodernebb CGI-technológiát is segítségül hívva – Hunor és Magyar történetét. De ezen a héten bemutatjuk a Kerekes Band világkiállítás által ihletett új, slágergyanús számát is. Az összes programelem ismertetése szétfeszítené ennek az interjúnak a kereteit, de természetesen a honlapunkon egyre több programelemről rántjuk majd le a leplet, és a kültéri plakátkampányunk mellett ezen a héten elindulnak a rendezvényhez kapcsolódó zenei és filmes promóciók is.

A D pavilon látványrajza Forrás: Origo

Az eddig elmondottakból is látszik, hogy mind fizikai méreteit, mind pedig tartalmát illetően egy nagy vállalkozásról beszélünk,

olyan komplex kiállítással várjuk az érdeklődőket, amilyet a HUNGEXPO, Budapest, illetve az ország még nem rendezett.

A 2017-es vizes világbajnokság után újra itt a lehetőség, hogy Magyarország ismét megmutassa, milyen tapasztalata van ilyen léptékű rendezvények megszervezésében. Nem mellesleg a rendezvény jó alkalom a rendezvényszervező-ipar újraindulásának támogatására, illetve a konferencia- és a nemzetközikiállítás-turizmus újraindítására is.

Fotó: Hirling Bálint - Origo

Milyen magas rangú vendégek érkezésére számítanak?

Egy világkiállítás természetesen nem csupán szakmai, hanem egyúttal diplomáciai és kormányzati esemény is. A világ, benne Közép-Európa és Magyarország vadászati kultúrájának kialakulásában meghatározó szerepet játszott az arisztokrácia, melynek számos képviselője ma szakértőként segíti munkánkat, és

a világkiállítás fővédnöke is közülük kerül ki: Habsburg-Lotharingiai Károly főherceg.

A különböző világ- és nemzetközi szervezetek képviselőitől a kormányzatokig rendkívül színes a kör – lesz például kibővített V4-agrárminiszteri találkozó a 20 nap alatt –, így a szervezésben nagy segítséget nyújt a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Amint erről már szó volt, a világ minden mértékadó, vadászattal, vadvédelemmel és vadmegőrzéssel foglalkozó szervezete itt lesz majd Budapesten, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás nemzetközi „nagykövetei” pedig a világ minden táján népszerűsítik az eseményt − így Európa mellett többek között Óceániát, Ázsiát, Afrikát, Grönlandot és Amerikát is ideértve. Olyan kiemelkedő és elismert nemzetközi szakemberek lettek a világkiállítás nagykövetei mások mellett, mint például Ali Kaka, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) alelnöke, vagy a világhírű természetvédelmi specialista, Shane Patrick Mahoney.

Az F pavilon

A világkiállítás hazai nagykövetei olyan személyek, akik számára kiemelten fontos a természet, annak védelme és szeretete.

Bán Beatrix, Bodrogi Gyula, Farkas István (Lupus atya), Kemény Dénes és Szári Zsolt Balázs is örömmel népszerűsítik a világkiállítás üzeneteit.

Bodrogi Gyula a világkiállítás részeként megvalósuló Kittenberger Kálmán életéről szóló filmben játszik például főszerepet.

Ki mehet be a rendezvényre? Hogyan gondoskodnak a koronavírus-járvány jelentette kihívások kezeléséről?

Sajnos a koronavírus-járvány elmúlt másfél évének fényében ez jogos kérdés – még akkor is, ha Magyarország kormányának hozzáállása egyértelmű: ezt a járványt csak úgy lehet legyőzni, ha minél többen oltatják be magukat. Kormánybiztosként koordinálom nemcsak a világkiállítás, hanem a lovas Európa-bajnokság és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeit is, de államtitkárként az augusztus 20-ai ünnepet is.

Fotó: Hirling Bálint - Origo

A legfontosabb szempont a biztonság és az egészségügyi védekezés nemzetközi és hazai szabályainak betartása, de egyúttal az életünk és a gazdaság legteljesebb működésének biztosítása

– ennek tudatában és eszközeivel készülünk. Jelenlegi tudásunk alapján az augusztus 20-i ünnepi programok, a lovas Európa-bajnokság és az Eucharisztikus Világkongresszus korlátozások nélkül lesz látogatható − az erről szóló kormányrendelet a múlt héten jelent meg. A szeptember végén kezdődő világkiállításra vonatkozó szabályokat majd szeptember elején véglegesítjük, de most, és továbbra is az a legfontosabb, hogy mindenki oltassa be magát.