Írásbelinek minősül-e az e-mail?

A kép csak illusztráció

A kérdés jelentősége abban rejlik, hogy írásbeli alakhoz kötött szerződés, de akár ajánlat is kizárólag írásos formátumban érvényes. Ilyen példaként említve az ingatlanra vonatkozó adásvétel, ajándékozás, vagy bérleti szerződés is. A KRS Ügyvédi Iroda szakértői ismertetik a legfontosabb tudnivalókat.

A gazdasági életben számtalan vita fakad abból, hogy e-mail útján leegyeztetett szerződéskötés, vagy ajánlat érvénytelennek minősült a későbbiekben, mert a felek nem foglalták írásba a szerződést. Az írásbeliség vonatkozásában a Ptk. 3 alapvető feltételt határoz meg, amely alapján bármilyen formátumú dokumentum vonatkozásában megítélhető, hogy az írásbelinek minősül-e.

A három feltétel: (i) a dokumentum tartalmának változatlan visszaidézése, (ii) a nyilatkozattevő személyének azonosítása és (iii) a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítása. Amennyiben a dokumentum – legyen az bármilyen formában is elkészítve – megfelel ezen előírásoknak, úgy az írásbelinek minősül.

Ez a kérdés azonban az e-mail esetében a nyilatkozattevő személyének azonosítása körében problémákba ütközik. Amikor kapunk egy e-mailt, akkor bár látjuk az e-mailt küldő személyét, azonban nem tudunk meggyőződni arról, hogy azt valóban az a személy küldte.

A korábbi bírói gyakorlat alapján az e-mail nem minősül írásbelinek. A Kúria összefoglalója szerint „a Tanácsadó Testület tagjainak többségi álláspontja szerint a bíróságnak minden esetben meg kell vizsgálnia és meg kell állapítania, hogy az adott közlési forma az adott körülmények között megfelelt-e ezeknek a feltételeknek.

A Ptk. 6:7.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezés ugyanis a valódiság és hamisítatlanság követelményét nem szabályozza, és nem várja el a nyilatkozat abszolút hamisíthatatlanságát ahhoz, hogy az írásbeli nyilatkozatnak minősüljön. Ennek a követelménynek elvileg bármilyen fizikai formában megjelenített közlési forma megfelelhet."

Sajtó-helyreigazítási perben mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az e-mailben küldött elektronikus jognyilatkozat nem minősül írásba foglaltnak, hacsak nincs fokozott biztonságú aláírással ellátva. Ennek megfelelően az ítélőtábla is meghatározta azokat a szempontokat, amelyek alapján egy e-mail is írásba foglaltnak minősül:

• kizárólag annak aláírójához köthető;
• alkalmas az aláíró azonosítására;
• az aláíró nagy valószínűséggel csak a saját maga által használható adatok felhasználásával hozta létre;
• lehetővé teszi, hogy kiderüljön, ha az aláírt elektronikus dokumentumot később megváltoztatták.

Ez a feltételrendszer egyébként az uniós eIDAS2 rendelet 26. cikkére hivatkozott, amelynek megfelelően a hamisítatlanság és a valódiság követelményének csak a fokozott biztonságú aláírással ellátott e-mail felel meg.

Kiemelendő azonban, hogy ez a gyakorlat manapság megváltozni látszik. Több olyan bírósági döntés is született, amely az e-mail váltást elfogadta írásbelinek (BH2015. 310.; Kúria Mfv. 10.030/2021/6.; Kúria Gfv. 30.355/2011/6.)

Ezen döntések a munkajog, és a felszámolási eljárás során alkalmazandó felszólítás, továbbá a hitelező általi vitatás vonatkozásában születtek.

Forrás: RAEng_Publications / Pixabay

A bíróságok általánosságban kiemelték, hogy az egyszerű e-mail formátumban megküldött nyilatkozat csak akkor minősülhet írásbelinek, ha az kétséget kizáróan megérkezett a címzetthez és a felek közötti kommunikáció elektronikus úton történt (zárt láncolatot alkot a felek közötti kommunikáció).

A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a kérdés éppen azért jelentős, mert a kommunikáció többsége az üzleti élet igényeinek következtében is – különös tekintettel a gyors válaszadás lehetőségére – már e-mailes úton történik.

Pontos szabályozás és egységes bírói gyakorlat hiányában ezért megoldásként a minősített aláírás alkalmazását javasoljuk a levelezőrendszerben, amely így minden email alján (aláírásként) ellátja az e-mailt minősített biztonságú elektronikus aláírással – hangsúlyozták végezetül a KRS Ügyvédi Iroda szakértői.