Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A koronavírus-járvány okozta válság egy új, korábban talán nem várt területre is begyűrűzött: az építőiparba. Az elmúlt években folyamatosan fejlődő és bővülő ágazat jó ideje küzd a világméretű nyersanyaghiánnyal, ami kritikus mértékű dráguláshoz vezetett.
A globális szinten jelentkező problémára a magyar kormány is gyorsan reagált:
tavaly nyáron bevezették az építőanyagok kivitelének korlátozását.
A vállalkozásoknak a stratégiai jelentőségű építőanyagokra exportregisztrációs és szállítási útvonalakra vonatkozó bejelentési kötelezettsége van. Ezt a kötelezettséget az állam egészen 2022. május 31-ig fenntartja. Eszerint bizonyos anyagokat – például az acél- és vastermékeket, a szigetelőanyagot, a homokot, a követ, a kavicsot és a sódert – csak a bejelentés tudomásul vétele után lehet kivinni az országból.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára az intézkedésről elmondta: az adminisztrációs kötelezettség bevezetése azért is volt üdvözlendő, mert így a kormány részletesebb adatokhoz juthat az építőanyag-piacról.
– Ennek során kiderült például, hogy egyes építőanyagok esetében a kellő mennyiségben rendelkezésre álló hazai gyártásúnál nem jobb minőségű, de drágább importtermékek érkeznek. Emellett fény derült arra is, hogy miközben Ausztriában több bányát bezártak, egymillió tonna magyar kavicsot exportáltak oda. Mivel nem megújuló természeti kincsről van szó, a hazai ásványvagyon megvédése érdekében szükség van az intézkedésekre – hangsúlyozta Schanda Tamás.
Márpedig arra, hogy legyen itthon megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyag, a családi otthonteremtési kedvezményt igénylő családok érdekében is szükség van.
Bár sok tanulmányban igyekeztek a csokot beállítani a drágulás egyetlen felelőseként, azóta többszörösen is kiderült, hogy - még ha van is felhajtóereje annak, hogy a családok kedvezményes támogatáshoz jutnak, javítva az anyagi helyzetüket, és ezáltal vonzóbbá téve az építtetők szemében is a lehetőséget - nem erről van szó. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálni kezdte azt a problémát, amelyre már az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is felhívta a figyelmet: vajon az építőanyag-gyártók valóban a nyersanyagdrágulással azonosan, és nem fölötte emelték az áraikat? És nem az állami támogatásoktól is megélénkült keresletet akarják-e extraprofit szerzésére kihasználni?
Az elmúlt fél évben ugyanis a magyarországi acél- és műanyagvégtermék-árak a lengyelországihoz, a szlovákiaihoz és a romániaihoz hasonlóan, esetenként azoknál kevésbé nőttek. Vagyis fontos, hogy a
drágulásnak nem az otthonfelújítási és otthonteremtési támogatások, nem az állami keresletélénkítés az oka, hanem kimutathatóan a nyersanyag árának világpiaci emelkedése.
A drágulás pedig nemhogy elrettentette volna a családokat a csoktól, hanem inkább ellenkezőleg, az otthonteremtési támogatás felé terelte őket. Míg 2020-ban az igénylések száma esett az előző években megszokotthoz képest, 2021-ben új csúcsára ért az érdeklődők száma. A legfrissebb adatok szerint 152 ezer család szerződött le a csok keretei között, összesen 450 milliárd forintra, a 2019-ben indult falusi csokkal pedig további 26 ezer család jutott 140 milliárd forinthoz.
Ezekből az adatokból ki lehet számolni, hogy a családi otthonteremtési támogatás révén átlagosan 3,3 millió forintban részesülnek a családok. Ugyanez a szám két éve még 2,9 millió forint volt az akkori adatok szerint, vagyis kijelenthető, hogy a családok egyre több támogatáshoz jutnak, illetve egyre bátrabban mernek csokot felvenni – erre valószínűleg az elszálló építőanyagok miatt kialakult árfelhajtó erő is hatással van. A családoknak tehát szükség esetén van mihez nyúlniuk, ez pedig nem más, mint az egyik legnépszerűbb támogatási forma: a családi otthonteremtési kedvezmény, vagyis a csok.
