Egy sorosista szervezetet támogatva avatkozhatott be a brazil választásokba a Márki-Zayt pénzelő Action for Democracy

A magyar választási kampány időszakában Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt egyesületét közel 2 milliárd forintnak megfelelő dollárral pénzelő amerikai alapítvány, az Action for Democracy a brazil választásokba is beavatkozhatott. A Korányi Dávid által vezetett alapítvány két baloldali szervezetet támogat Brazíliában. Ezek közül az egyik, magát „civilnek" állító NGO, a Washington Brazil Office (WBO) finanszírozója Soros György amerikai milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványa (OSF). Az amerikai támogatás ellenére az Action for Democracy brazíliai tevékenysége nem igazán nevezhető sikertörténetnek, hiszen Jair Bolsonaro jelenlegi jobboldali elnök versenyben maradt, a konzervatív pártok pedig már az első fordulóban többséget szereztek a kongresszus alsóházában.

Kiderült, hogy a Márki-Zay Péter bukott baloldali miniszterelnök-jelölt kampányát finanszírozó Action for Democracy amerikai alapítvány a brazil választási kampányba is beavatkozott.

Az amerikai alapítvány a honlapján a „kulcsfontosságú csataterek” között említi Brazíliát is, Magyarország, Olaszország, Lengyelország és Törökország mellett.

Forrás: actionfordemocracy.org

A Karácsony Gergely budapesti főpolgármester főtanácsadója, Korányi Dávid által vezetett amerikai alapítvány nem is titkolja, hogy kampányidőszakban Jair Bolsonaro jobboldali brazil elnök ellen szervezett mozgósítást.

Az Action for Democracy a honlapján azt vizionálja, hogy Brazíliában is sor kerülhet a washingtoni Capitolium 2021. január 6-i ostromához hasonló összetűzésekre.

Természetesen a brazil demokráciáért és jogállamiságért is „aggódnak”, ezeket szerintük Bolsonaro elnök veszélyezteti.

Az amerikai alapítvány két brazil szervezetet támogat, egyikük a washingtoni szélhelyű Brazil Office (WBO). A honlapja alapján a WBO egy tipikus globalista, baloldali NGO, amely célkitűzései között említi a civil társadalom, a demokrácia, az emberi jogok és szabadságjogok védelmét, illetve a brazil-amerikai partnerség előmozdítását nemzetközi szervezetekkel karöltve. Bár a WBO pártfüggetlennek vallja magát, mégis olyan jellegű jelszavakkal kampányol, mint a Luiz Inácio Lula da Silva által vezetett brazil baloldal.

A Washington Brazil Office egyik finanszírozója Soros György amerikai milliárdos Nyílt Társadalom Alapítványa

(Open Society Foundations.) Tehát Soros György is aktív részese a brazil választási kampánynak.

Forrás: braziloffice.org

A Korányi-féle alapítvány egy másik brazil szervezetet is támogatott, ez a Quid, amely – a honlapja szerint – a mozgósítással foglalkozik. Az nem világos, hogy a mozgósítás alatt kampánytevékenységet, vagy baloldali társadalmi ügyek melletti mobilizációt értenek-e.

Mit kell tudni az Action for Democracyról?

Az Action for Democrcy az Egyesült Államokban bejegyzett alapítvány, amely szorosan kötődik az amerikai Demokrata Párt holdudvarához. A céljuk az, hogy világszinten választásokat befolyásoljanak civilnek látszó szervezetek támogatása által. Az általuk kulcsfontosságú csataterekként jellemzett országban baloldali, progresszív, globalista pártokhoz kötődő, „civilnek" mondott szervezeteket finanszíroznak, amelyek kiváló viszonyt ápolnak a befolyásos washingtoni demokrata körökkel. Az Action for Democracy vezetője Korányi Dávid, Karácsony Gergely New Yorkban élő városdiplomáciai főtanácsadója, aki korábban Bajnai Gordon baloldali miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, illetve az államtitkára volt. Korányi kapcsolatba hozható több Soros György amerikai milliárdoshoz, illetve az Demokrata Párthoz köthető szervezettel, mint például az Atlantic Council, a German Marshall Fund, az Amnesty International, vagy a European Council on Foreign Relations (ECFR). Az Action for Democracy közel 2 milliárd forintnyi dollárral támogatta a magyarországi baloldal kampányát a Márki-Zay-féle MMM nevű egyesületen keresztül. Az ügyben pénzmosás és sikkasztás miatt nyomozás indult. Felmerült továbbá annak a gyanúja, hogy a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalmat is finanszírozta az amerikai alapítvány, de ők ezt tagadták, dacára annak, hogy a logójuk honlapjukon át szerepelt a honlapjukon. Márki-Zay szerint Karácsony nagyjából 500 millió forintot költött az „előválasztási" kampányára, csak az nem világos, hogy ez a pénz honnan jöhetett.

Soros és Korányi támogatása dacára versenyben maradt Bolsonaro, a kongresszust pedig elvitte a jobboldal

Október 2-án Brazíliában általános választásokat tartottak, tehát elnök, kongresszus (képviselőház, szenátus) és kormányzó választásokra is sor került.

Az MTI beszámolója alapján az első fordulóban Jair Bolsonaro 2018-tól hivatalban lévő jobboldali elnök lényegesen jobban szerepelt, mint ahogy az a közvélemény-kutatásokból várható volt.

Bolsonaro 43,3 százalékot kapott, ami jó eredménynek számít az előrejelzések által várt 34-36 százalékhoz képest.

A baloldali Munkáspárt (PT) jelöltje, Luiz Inácio Lula da Silva 48,4 százalékot szerzett, noha 50-52 százalékot jeleztek előre. Ez azt jelenti, hogy október 30-án második fordulót kell tartani.

Brazil (Presidential election):

99.77% counted

Lula (PT, centre-left): 48.4% (+0.2)
Bolsonaro (PL, right): 43.3% (-0.1)
Tebet (MDB, centre-right): 4.2% (-)
Gomes (PDT, centre-left): 3.0% (-)
...

(+/- vs. 98.99% counted)#Brazil#Brasil#eleicoes2022#Lula#Bolsonaropic.twitter.com/MIbPcjU25h

— America Elects (@AmericaElige) October 3, 2022

Lula da Silva között két ciklus erejéig, 2003 januárja és 2010 decembere között már volt köztársasági elnök. Az elnökségét korrupciógyanús botrányok övezték.

Korrupció miatt, 2018 áprilisa és 2019 novembere között pedig börtönben ült a baloldali politikus.

A kongresszusi választáson Bolsonaro elnökkel szövetséges jobboldali pártok arattak győzelmet a kongresszusi választásokon. Az elnök jobboldali Liberális Pártja (PL), amely eddig 77 mandátummal rendelkezett, most 99 mandátumot szerzett az 513 fős képviselőházban, szövetségeseivel együtt pedig a képviselői helyek több mint felével rendelkezik.

A nagyobb meglepetést az okozta, hogy a szenátusi helyek harmadáért folytatott versengésben is a PL szerzett meg a 27 mandátumból 13-at, illetve további kettőt is megszerezhet a második fordulóban.

Az esélyek és a jóslatok ellenére kétmillióval több szavazatot szereztünk az idén, mint 2018-ban. Ezen felül sikerült elfoglalnunk a legtöbb padot az alsóházban és a szenátusban, ami a legfőbb célunk volt

– közölte Bolsonaro Twitter-oldalán.

Mindemellett Bolsonaro hátszelét élvező nyolc kormányzót választottak meg, illetve további nyolc ilyen jelölt győzelmére vannak kilátások a második fordulóban.

Ez a hazafiak legnagyobb győzelme Brazília történetében: a brazil terület 60 százalékát fogják olyanok kormányozni, akik védelmezik értékeinket, és egy szabadabb nemzetért küzdenek

– hangsúlyozta Bolsonaro a közösségi oldalán.

A jelenlegi államfőre főleg Brazília déli, gazdagabb régióiban (Rio de Janeiro, São Paulo, Brazíliaváros) szavaztak, míg Lula a szegényebb déli és keleti régiók voksait gyűjtötte be.

Brazil: The Presidential election splits the country, with 14 states going to Lula (PT, center-left), and 13 to Bolsonaro (PL, right).#Brazil#Brasil#eleicoes2022#Lula#Bolsonaropic.twitter.com/tKvLZ5NciT

— America Elects (@AmericaElige) October 3, 2022

Amennyiben Lula da Silva nyer, nem számíthat zökkenőmentes kormányzásra. Lula da Silva Munkáspártja a mostani voksoláson tíz mandátummal többet szerzett, így 68 képviselővel rendelkezik az alsóházban, ahol a második legnagyobb frakciót alkotja.

Ha meg is választják, a baloldali politikusnak nagyon nehéz lesz megvalósítania elképzeléseit egy várhatóan konzervatív többségű kongresszusban.

A voksolás második fordulója nem minősíthető lefutottnak, bármelyik fél győzhet.